1934. december 31-én hétfőn véres tragédiába fordult egy sikertelen bankrablás a budapesti Szabadság téren. A 16-os szám alatt, a Vécsey utca sarkán működött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókja, amelynek a Tőzsdepalota közelsége miatt jelentős forgalma volt. A két bankrabló 10 óra tájban rontott be a fiókba, és szinte azonnal lövöldözni kezdtek. Egyikük a pénztárfülkében ülő Jójárt Géza felé lőtt, társa pedig a fiókban tartózkodó többi tisztviselő és ügyfél felé lövöldözött vaktában. Ennek során megsebesítette dr. Róth Imre banktisztviselőt, Wirth Frigyes kisegítőt, Klemm József altisztet, és megölte Benyák József kifutófiút (a két utóbbi nem volt a Bank alkalmazottja). A pénztárost megtámadó bandita felugrott a pénztárat védő rácsra, hogy beugorjon a fülkébe, de a rács leszakadt, a bandita pedig a földre zuhant. A pénztárost a száján találta el a rá leadott négy vagy öt lövésből az egyik. Utolsó erejével kivánszorgott a fülkéből, és a földig érő üvegablakot kitörve a Szabadság térre zuhant, ahol meghalt. Ekkor a pénztárfülkéhez legközelebb álló ügyfél, vitéz Szalay Miklós (az Országos Gyermekvédő Liga főkönyvelője), aki éppen pénzt vett fel az alkalmazottak fizetésére, elővette a hátsó zsebében tartott revolverét, és a banditákra tüzelt. Ettől a támadók annyira megrémültek, hogy menekülőre vették, és eközben a fiók ajtajában agyonlőtték Benyák József kifutófiút, aki éppen akkor ért az ajtóhoz. A banditák a Vécsey utcában várakozó lopott gépkocsijukra ugorva, a Honvéd utca felé elviharzottak. Távoztukban még rálőttek a feléjük rohanó Farkas Árpád parkőrre, de szerencsére nem találták el. Menekülés közben még a téren rálőtt a kocsira Mocsai Géza autószerelő, aki akkor ért az Aulich utcából a bankfiókhoz, amikor megszólalt a riasztócsengő és a rablók kirohantak a fiókból. Mocsai az autóra tüzelt - ennek nyomát később valóban megtalálták az elhagyott autó karosszériáján -, és szerinte megsebesítette az egyik támadót - ezt szintén megerősítették a későbbiekben. 

A Pesti Napló már 1935. január 1-jei számában beszámolt az esetről:

A fiókban dolgozott Braun Imre cégvezető (aki nem sérült meg), Wirth Frigyes kisegítő, dr. Róth Imre gyakornok, Csiszár Béla ellenőr, és Jójárt Géza főpénztáros, aki a támadásban szinte azonnal meghalt. Braun Imre a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Személyzeti iratai alapján 1886-ban született, 1905-ben lépett a Bank szolgálatába, és 1907-ben nevezték ki végleges alkalmazottnak. Cégvezető, majd a Nádor utcában fiókigazgató volt, 1941-ben ment nyugdíjba. Wirth Frigyes tisztviselő 1895-ben született, már az édesapja is a Bank szolgálatában állt. Kereskedelmi érettségije volt. Az első világháborúban maláriát kapott, emiatt 1925-ben nyugdíjazták, majd visszavették kisegítőnek és munkáját mindig a kijelölt fiókban végezte, tehát nem volt állandó alkalmazottja a Szabadság téri fióknak. Őt a combján érte a lövés, sebesüléséből később teljesen felépült.

Csiszár Béla ellenőr 1898-ban született. A felsőkereskedelmi érettségi után 1915-1916-ban a Nagymihályi (Zemplén vármegye) Takarékpénztárnál dolgozott, majd 1916-18-ban a Király Sörfőző Rt-nél Nagymihályban. Ezután a Bank alkalmazottja lett. A Szabadság téren 1934 márciusától 1935 márciusáig dolgozott. Ő sem sérült meg.

A jelenleg üresen álló üzlethelyiség Szabadság téri oldala, azzal az ajtóval, amelyen át Jójárt Géza kitámolygott a térre.		A fiók Vécsey utcai oldala. Az akkori bejárat a vázrajz szerint a középső lehetett, ahol Benyák Gézát lelőtték. A jelenlegi bejáratnak a kép jobb oldalán látható hármas osztatú ablak középső eleme látszik.

A legelső áldozat Jójárt Géza főpénztáros volt, aki 1880-ban született. 1903 decemberében került a Bankba, 1905 márciusában pedig véglegesítették. 1913-ban a Bank újpesti fiókjában élte át élete első bankrablását: akkor is rálőttek, de az alkalommal sebesülés nélkül megúszta. Ekkor változtatta a nevét Schäfferről Jójártra. 1931-ben már a Szabadság téri fiókban újabb támadás érte, ekkor Ondi Sándor pékinas próbálta - sikertelenül - kirabolni a bankot. Ondi rálőtt az odasiető posztos rendőrre, ezért felakasztották - statárium volt. Ez után a támadás után szerelték fel a Szabadság téri fiókot riasztócsengővel, ami ezek szerint nem volt elterjedt megoldás. A budapesti bankok vezetői már január másodikán összeültek, hogy megbeszéljék a bankfiókok fokozottabb védelmét. A rendőrségtől azt kérték, hogy ezentúl járművek ne állhassanak hosszabb ideig a bankfiókoknál. Megállapodtak abban is, hogy a jelzőkészülékeket mindenütt bevezetik, az eddigi őrszolgálatot megerősítik, kettőzött éberséggel és nagyobb létszámmal fogják vezetni.

A második áldozat Benyák József kifutófiú volt, akit főnöke pénzt váltani küldött a Bankba. Benyák korábban autószerelő-segéd volt - ennek később még lesz jelentősége.

Dr. Róth Imre 1907-ben született, érettségi után elvégezte a Budapesti Kereskedelmi Akadémiát, és a jogtudomány doktora lett. 1934. április 10-én lépett a Bank szolgálatába, a Szabadság térre került gyakornoknak. Dr. Róth Imrét a baloldalán, vesetájékon érte a lövés, a golyó több helyütt átjárta a beleket. A Fasor-klinikára szállították, ahol ugyan megoperálták és vérátömlesztést kapott, de január 3-án belehalt sérülésébe. A golyót csak a boncolás során tudták eltávolítani a testéből.

Dr. Róth Imre törzslapja. A Meghalt rovat bejegyzése: 1935. január 3. Szabadság-téri fiók rablómerényleténél szerzett súlyos sérüléseibe Jelzet: MNL OL, Gzadasági levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., Személyzeti osztály, Személyi nyilvántartó kartonok, Dr. Róth Imre törzslapja

Megsebesült még Klemm József altiszt a hasán, őt a Bakay-klinikán megoperálták, de a golyót nem tudták eltávolítani. Lassan ugyan, de felépült sebesüléséből. (Az első világháború után bevett gyakorlat volt, hogy a nem operálható golyókat békén hagyták, ezek szerencsés esetben betokozódtak, és a sérült a golyóval a testében időnként komoly fájdalmakkal ugyan, de életben maradt.)

Az esti lapok már beszámoltak a véres támadásról. A beszámoló végén diszkrét kis hír adta tudtul, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Szabadság téri fiókja január elsején délelőtt nyitva lesz, mert a támadás miatt fel kellett függeszteni az ügyfelek kiszolgálását.

A rendőrség perceken belül nagy erőkkel vonult a helyszínre, többek között dr. Dóra Sándor főkapitány-helyettes, dr. Szrubián Dezső és dr. Laky Lajos rendőrtanácsos, dr. Vissy József rendőrkapitány és Fazekas Áron detektív főfelügyelő jelent meg a beosztott rendőrök és detektívek csapatának élén. Kihallgatták a szemtanúkat, majd a kórházba szállított, de kihallgatható sérülteket is. Már Szilveszter délutánján megtaláltak az ellopott gépkocsit a Kelenföldi pályaudvar közelében a sárban. A nyomozás során először a sofőrök és autószerelők között keresgéltek, mert a gépkocsin menekülő rablók autóvezetői kvalitásai ebbe az irányba vitte a rendőröket. Január 1-jén eljutottak Szepesi Lászlóhoz, aki a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. Révész utca 5. szám alatti telepén dolgozott szerelőként, de december 31-én délelőtt nem jelent meg a munkahelyén. A Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. volt a Buick, az Opel és Cadillac vezérképviselete és a General Motors alkatrészlerakata Magyarországon. Felkeresték a szerelőt a Bulcsú u. 15. szám alatti lakásán, ahol távolmaradását fogfájással indokolta, de ennek ellenére a rendőrök magukkal vitték. Ugyanezen a napon este szemtanú jelentkezett a rendőrségen, aki arról tájékoztatta a hatóságot, hogy december 31-én látott Szepesi utcájában két gyanúsan viselkedő férfit, egyikük feltűnően sáros volt, szerinte pedig Budapesten ennyire nem sározhatta össze magát. (Mint később kiderült, a szemtanú korábban együtt dolgozott Szepesivel és rajtakapta őt egy munkahelyi lopáson.) Közben a rendőrség feltárta Szepesi előéletét: 1934 februárjában szabadult, miután autólopásért elítélték. Bűntársa volt Radovics László 21 éves autószerelő, akivel közösen a Műjégpálya elől akartak elkötni egy kocsit, de ebben megakadályozták őket - ennek ellenére börtönbe kerültek két-két hónapra. (Radovics a bankrablás idején a Gyapjúmosó Rt. Kárpát utcai telepén dolgozott gépkezelőként.) Ugyanekkor ült Tari Nándor asztalossegéd (aki a mostohaapja műhelyében dolgozott), és Szepesinek jó barátja volt. Korábban Tari is próbálkozott az autószereléssel, jól vezetett, versenyző szeretett volna lenni. Egy műhelyben volt tanonc Benyák Józseffel, akinek azért kellett meghalnia, mert valószínűleg felismerte Tarit, vagy Tari ettől tartva lőtte le őt.

A két férfit még az éjjel bevitték a rendőrségre. A kihallgatások megkezdésekor feltűnt a rendőröknek, hogy Radovics nehezen mozog, nehezen emeli a karját, ezért orvost hívtak és megvizsgáltatták. Megtaláltak a lapockáján egy kb. borsószem méretű, golyó ütötte sebet, amit leukoplaszttal leragasztottak. A rendőrorvos véleménye szerint a revolvergolyó vitéz Szalay fegyveréből származhatott. A csuklóján talált sérülés pedig megfelelt Mocsai fegyverének. Ekkor a sérült bankrabló megtört és részletes beismerő vallomást tett: a bűncselekményt Szepesi találta ki és finanszírozta (fegyvereket, álruhát vásárolt) és ő volt a sofőr, aki a lopott kocsiban várakozott, a bankfiókba Radovics és Tari rontott be, Radovics támadott rá a pénztárosra, Tari pedig az ügyféltérben tartózkodókra tüzelt, majd vitéz Szalay lövéseitől megrémülve elmenekültek. Hármójuk vallomásai alapján megtalálták a több helyen elrejtett fegyvereket és álbajuszokat.

Ezután Szepesi is részletes beismerő vallomást tett a korábban a banda által elkövetett, eddig megoldatlan rablásokról:

Mindezekért a február 11-én kezdődött tárgyaláson rablási kísérlet, többrendbeli rablás, többrendbeli gyilkossági kísérlet, szándékos emberölés kísérlete és három rendbeli gyilkosság volt a vád dr. Gadó István büntető törvényszéki elnök előtt. Az ügyész dr. Grotto László volt, a védelmet pedig vitéz Vargha Béla, Kádár Miklós és Vajda Béla látták el. Az ítélet értelmében mindhárom vádlottat felakasztották.

Jójárt Géza személyzeti kartonja* Jelzet: MNL OL, Gzadasági levéltár,Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., Személyzeti osztály, Személyi nyilvántartó kartonok, Jójárt Géza		Dr. Róth Imre személyzeti kartonja Jelzet:  MNL OL, Gzadasági levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt., Személyzeti osztály, Személyi nyilvántartó kartonok, Dr. Róth Imre

Közben január 3-án csütörtök délután három órakor nagy részvét mellett eltemették Jójárt Gézát. A temetés napján minden budapesti bank székházára kitűzték a gyászlobogót. Sok ezren vettek részt a temetésen a Kerepesi temetőben. Minden bank tisztviselőkara küldöttséggel képviseltette magát. A Kereskedelmi Bank testületileg jelent meg élükön elnökükkel, Weisz Fülöppel. Ott volt Stein Emil vezérigazgató, Büchler Lajos, Hollós Ödön és Conrád Ottó igazgatók. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete nevében Hegedüs Loránt nyugalmazott pénzügyminiszter mondott búcsúbeszédet, a zsoltárokat pedig az Operaház kórusa énekelte. A gyászbeszédek után kivitték a koporsót a díszsírhelyre, ahol Farkas István, a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének titkára búczúzott Jójárt Gézától. Sírhelye a Fiumei úti sírkertben található, a 48/2 parcella 1. sor 7. sírhelye.

A kép felső részén balra látható a 48/2 parcella.	A parcella jelölőköve	Maga a sírhely már nem látszik, sírkő sincs, de a kép abban a parcellában készült. A temető nyilvántartása szerint nem számolták fel a sírhelyet.

A Szabadság téri bankrablás keserű végepizódja, hogy éppen a temetés napján halt meg dr. Róth Imre, a harmadik áldozat.

* A halványan látszódó ceruzás bejegyzésben rögzítették a rablótámadás és a halál tényét. Ez a karton már Jójárt névre szól, tehát 1913 után vették fel. Rögzítették a születési helyet és időt, de a szülőket nem, valamint a lakhely változásait. A bejegyzés szerint nős volt, de ha valaki elég régóta volt a Bank alkalmazottja, akkor nős pótlékot kapott akkor is, ha volt eltartandó családtagja, de felesége nem. Így fizették ki a 10.000,- pengős biztosítási díjat Jójárt édesanyjának.

Az iratfotókat az MNL OL Állományvédelmi és reprográfiai osztály munkatársai, a fotókat a szerző készítette.