Gróf Esterházy Miklós (1582–1645) nádor gyalogos muskétásokból szervezte meg az első Esterházy testőrgárdát. A család levéltárában található, erre vonatkozó forrás szerint a gránátos-muskétás testőrök a lakompaki kastélyban 1631. szeptember 1-jén tettek esküt. Feladataikat, kötelességeiket már ekkor részletesen szabályozták, ruházatukról azonban nem tesznek említést az egykorú források.

Mintegy 100 évvel később az Esterházy Miklós által életbeléptetett gárdára vonatkozó szabályokat Esterházy II. Pál Antal (1711–1762) herceg 1736. január 2-án kelt iratában megerősítette, a megváltozott viszonyokhoz igazítva egyben ki is bővítette. Ugyanő 1749-ben újra szabályozta a gárda működését és az előbbieknél részletesebben taglalta a tisztek, altisztek, közlegények feladatkörét. Ez a szabályzat már az egyenruháról, felszerelésről, fegyverzetről is említést tett. (Jelenlegi levéltári jelzete: P 108 — Esterházy család hercegi ágának levéltára — Repositorium 79. — Fasc. A. No. 4.) Az eszterházi, kismartoni, köpcsényi udvarban szolgáló gárdisták legfőbb feladatát a hercegi család kísérése és szükség esetén megvédése képezte. A sudár termetű, szép szál legényekből válogatott gárdaalakulat mindig fess volt és szépen mutatott jól tervezett és kivitelezett díszegyenruhájában, az éppen reprezentációs kötelezettségeit teljesítő herceg kíséretében.

Feltételezhető, hogy a bemutatott egyenruhát Esterházy I. (Fényes) Miklós herceg (1714–1790) terveztette Habsburg József főherceg,  a későbbi II. József 1764. évi frankfurti, német-római császárrá történő koronázása alkalmából, amelyen Mária Terézia követeként vett részt. A magyar főnemes és testőrei bevonulása lenyűgözte az ünnepségen összegyűlteket, köztük a jelenlévő 15 éves Goethét is, amint azt a „Költészet és valóság” című önéletrajzi művében megörökítette.  

   P 108 – Esterházy család hercegi ágának levéltára  – Repositorium 79. – Fasc. B. No. 13.

A bemutatott vízfestmény egy gránátos káplárt  és három gránátos közlegényt ábrázol elöl- és hátulnézetben. Mint látható, a káplár fehér nadrágot, kívül kék, belül sárga gyapjúanyagból készült kabátot viselt, a közlegények szintén fehér nadrágot hordtak, azonban kabátjuk sárga gyapjúból készült, kék hajtókával. A színválasztás tudatos volt, hiszen a kék és a sárga voltak az Esterházy hercegi ház színei. Az egyenruha díszítését aranysárga selyemöv és aranygombok, továbbá magyar zsinór egészítette ki. Az uniformis szabásvonala követte a kor hivatásos hadseregének ruhaformáját. Jól kivehető a piros színű, rézveretes, középen magát a gránátot ábrázoló gránátos táska. A felszereléshez tartozott még a képen látható, piros szíjon függő, elöltöltős kovás puskán kívül a bajonett, egy tölténytáska, és a tiszteknél, altiszteknél a kard.

Ránk maradt a festményen szereplő gárdisták más alkalmakkor viselt valamennyi ruhadarabjának részletes leírása, továbbá a ruha alapanyagául szolgáló, jó minőségű, úgynevezett iglói posztó mintái és a vásárlás várható költségeinek kimutatása is.