Az irat, amelyet a héten bemutatunk, az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak Gubernium Transylvanicum Judiciale Permellékletek (F 80) sorozatának egyik darabja (No. 1147). Olyan peres ügyek iratai tartoznak ide, melyek az Ügyiratok (F 79) sorozatba terjedelmi okok miatt nem voltak besorolhatók (528/1832). Az egyes iratok a per szakaszairól másolatot, vagy bő tartalmi kivonatot hoznak. A Guberniumban megmaradt bírósági anyag jelentőségét emeli, hogy az Erdélyi Királyi Tábla Levéltára (O 105) az 1945. januári tűzvészben szinte teljesen megsemmisült.

Kora Györgyi vallomása
Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak – Gubernium Transylvanicum Levéltára – Judiciale – Peremmélkelet (F 80) – No. 1147.

Az esemény a beismerő (szelíd, vagyis nem kínzással kikényszerített) vallomás alapján: 1829. október 25-én, vasárnap este a Torda vármegyei Ligeth faluban, Hása Pável kocsmájában szóváltás kerekedett az oda betérő Kora Györgyi és testvére Juon, illetve a már ott tartózkodó Vlásza Juon, Vlásza Ignutza, Bendres Kirilla és fia, Gligor között. Kora Györgyi és Vlásza Juon között egy bizonyos föld használata miatt már régebbről nézeteltérés volt. A verekedést Bendres Gligor kezdte, hajánál megragadva Kora Juont a földre rántotta. A testvére segítségére siető Kora Györgyire Vlásza Juon előbb bottal, majd egy székkel támadt, karját és fejét megütötte, erre a megtámadott a kezében lévő késsel („amint azzal magamat oltalmaztam megdöfftem”) halálos sebet ejtett rajta. Egyikőjüknek sem állt senki pártjára és nem akart segíteni nekik. Kora Györgyi elismerte: „Ittas voltam az igaz a’mikor a Hása Pavel házába a testvéremmel bé mentem, de nem erőssen.” Kora Györgyit saját- és támadójának testvére: Toloma, az új falusi bíró a helyszínen elfogta.
 

Evidence: A tárgyi bizonyíték (corpus delicti) a gyilkos fegyver, amely inkább étkezéshez használt késnek tűnik, mint kocsmai késelés eszközének. 120 mm hosszú, 22 mm széles, hegye felé keskenyedő pengéjén mesterjegy látható. A kés teljes hossza 215 mm, nyele csontból készült. A helyszínen lefoglalt bizonyítékot a szolgabíró papírba csomagolta és pecsétjével lezárta.

Látleletek (visum repertum): Mind az áldozatról, mind az elkövetőről orvosi látleletet mellékeltek az aktához. Mindkét vizsgálatot Bogner János „Nemes Thorda Vármegyének Ordinarius Chyrurgusa” végezte. Az áldozat 38 éves volt. Halálát az okozta, hogy a bal combtőben futó nagy vénán (vena cava) és a környéki részeken („a semen virilenek sinorjának nervussát”) késsel ejtett, 2,5 zoll (6,35 cm) mély, 1,5 zoll (3,81 cm) hosszú, és a comb felső részét felhasító 3 zoll (7,62 cm) hosszú, 1 zoll (2,54 cm) mély sebeken keresztül rövid idő alatt elvérzett. Egyéb dulakodásra utaló nyom nem volt a holttesten. A tettes –saját állítása szerint - 45 esztendős, a fején két, ütésből származó sebet találtak, a koponyacsont azonban nem sérült.

Az idézőpecsétek szövege
Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak – Gubernium Transylvanicum Levéltára – Judiciale – Peremmélkelet (F 80) – No. 1147.

Tanumeghallgatás – idézőpecsét: A per tartama alatt a vádlott végig fogságban volt. Két alkalommal került sor tanúk meghallgatására. Bár a Ratio Educationis kibocsátása óta Magyarországon nem lehetett volna írni-olvasni nem tudó ember, a jelen esetben is azt tapasztalhatjuk, hogy a középkor szóbeliségének egyes elemei jelen vannak a XIX. század első harmadában a bírósági gyakorlatban. Ez pedig nem más, mint az idézőpecsét használata. A bemutatott esetben „Alsó Sigmond nemes Torda vármegye (vicegerens) főbírája” adta „Meg-intő – Törvénybe idéző – Bizonyossá tévő –Öszve hivo – Bizonyitatto – Ellent móndo – Eskető – Vallato – Bé, és el Tiltó Petsét”-jét az első fokú eljárásban 1829. október 1-én gróf Széki Teleki Mihály alispán nevére és részére hivatalból, majd 1830. március 3-án a „tömlöczbe raboskodó Kora Györgyinek nevére és részére”. Tehát nem a tanúskodásra idézetteknek küldtek egyesével idéző levelet, hanem – ahogy a másolat alapján feltételezhetjük – az idézett, és pénzbírsággal is fenyegető szöveg felolvasása után az alája nyomott pecsétet mutatták fel nekik. Az alispáni invitálásnak 24-, a vádlott kérésének pedig 12 forint büntetés terhe alatt kellett eleget tenni.

Az ítélet
Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak – Gubernium Transylvanicum Levéltára – Judiciale – Peremmélkelet (F 80) – No. 1147.

Ítélet: Az ügy első fokon felmentette a vádlottat, mert önvédelemből cselekedett. A fellebbezés után súlyosbító körülményként vették figyelembe a büntetett előéletet és az áldozattal a földhasználat miatt fennálló vitát, így végül két év tömlöcre és először 500, majd végül csak 200 pálcaütésre ítélték Kora Györgyit.

Fotó: Czikkelyné Nagy Erika