Oktatás GYIK
A Szent Margit életéről szóló legenda írja, hogy a királylány a kolostorban szentéletű őseiről szóló történeteken elmélkedett.
Eszében forgatja vala gyakorta és néha egyebekkel is beszéli vala az ő nemzetének, eleinek életüket és életüknek szentségét, azaz Szent István király életét, aki vala magyarok első királya és apostola, kinek hírét és keresztyén hitnek prédikációját eszébe veszi, kivel az ő nemzetét a pogány magyarokat megfordítja a bálványoknak imádásától; miképpen Anyaszentegyház hirdeti, jelenti. És meggondolja vala Szent Imre hercegnek is ő életét és ő nemességes szűzességét. Kinek mikoron volna szentséges jegyese, görög császárnak leánya, Istentől megjelenteték és az ő jegyesével szeplőtelen megtarták a tisztaságnak szűzességét ő életüknek minden napiban. – olvassuk a legendában.
A történészek úgy vélik, hogy Szent István király ennek a görög hercegnőnek építtette 1030 körül a veszprémvölgyi görög apácamonostort, melynek Kálmán király által 1109-ben megújított alapítólevele a Magyar Országos Levéltárban őrzött legrégibb középkori oklevél.
Amikor azt a szót halljuk, hogy aranybulla – vagyis inkább: Aranybulla – akkor általában II. András király 1222-ben kiadott oklevele jut eszünkbe, mely 31 pontban foglalja össze a királyi szolgálónépek jogait. Ezek közül a jogok közül leggyakrabban az úgynevezett ellenállási záradékról esik szó, mely biztosította a nemességnek azt a jogot, hogy szembeszálljon az uralkodóval, ha az, vagy annak utódai megszegnék az Aranybullában foglalt ígéreteket. Ha az Aranybulla többi rendelkezéseire is kíváncsi vagy, ide kattints, ha pedig még ennél is többet szeretnél tudni az Aranybulla tartalmáról és kiadásának körülményeiről, akkor ide kattints.
Ha kisbetűvel írjuk, és köznévként használjuk az aranybulla kifejezést, akkor egy aranyból készült pecsétre gondolunk. A bulla a fémből készült pecsétek összefoglaló neve. Nemcsak aranyból, hanem ólomból és ezüstből készült bullák is léteznek. A pápák oklevelein például ólomból készült bulla függött.
Ha közelebbről is meg akarsz nézni egy aranyból készült bullát, kattints ide. Itt mindjárt két magyar király aranypecsétjét is megtalálod. Az Aranybullán alighanem egy olyan függött, mint amilyet a második – DL 39250 számú – oklevélen látsz. Bár első látásra talán egyformának tűnnek ezek az aranypecsétek, mégis több különbség is van közöttük. Ha a képekre kattintva mindkettőt felnagyítod, jobban meg tudod figyelni az apró részleteket.
Mert a veszprémi székesegyház a magyar királynék koronázótemploma és temetkezési helye volt. Ha ennél is többre vagy kíváncsi, kattints ide, és ne felejtsd el bekapcsolni a hangszórót!
Körülbelül hatezer évvel ezelőtt. Eleinte egyszerű jeleket, képeket használtak üzeneteik rögzítésére. Az az ABC, amit mostanában is használunk körülbelül háromezer éves. Annak azonban még alig pár száz éve, hogy az írás mindennapos foglalatossággá vált. Manapság akárhová is nézel, alig találsz olyan embert, aki ne tudna írni és olvasni. De nem volt ez mindig így. Ha többet akarsz tudni erről, akkor kattints ide!
A Kancellária feladata volt, hogy az uralkodó elé terjessze a legfelsőbb döntést igénylő ügyeket, és a király nevében kiadja az uralkodói rendeleteket. Nem tartoztak hatáskörébe a pénzügyek, amelyekkel Kamara foglalkozott, valamint a had- és külügyek, amelyeket a bécsi központi udvari hivatalok intéztek. A Helytartótanács látta el a belügyi igazgatással kapcsolatos valamennyi feladatot. Nemcsak a vármegyék és városok különféle ügyei tartoztak hozzá, hanem például az oktatással, az egészségüggyel, a kereskedelemmel és az egyházakkal kapcsolatos rendeletek végrehajtásáról is ez a hivatal gondoskodott.
És persze ne felejtsük el a cenzurát sem, ami miatt 1848 március 15-én a nagyméltóságú Helytartótanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, amikor az ifjúság a 12 pont kinyomtatásának engedélyezését kérte tőle.
Szent István király apja, Géza fejedelem Csehországból érkezett bencés szerzeteseket telepített le Pannonhalmán 996-ban. A pannonhalmi monostoralapítás művét Szent István király fejezte be. A bencéseken kívül Szent István király a veszprémi volgyben görög szertartású apácákat telepített le, akik mai ismereteink szerint Szent Imre herceg jegyesével, egy ismeretlen nevű bizánci hercegnővel érkeztek Magyarországra.
Más szerzetesrendek (pl.: ferencesek, domonkosok) jóval később, a 13. század első évtizedeiben honosodtak meg Magyarországon.
Egyébként 2012. február 22-én 15:05-kor lesz egy érdekes dokumentumfilm a témáról a Duna World csatonán, amely ezen a linken online is nézhető: http://onlinetv.xlap.org/magyar-tv-k/132-duna-world-online-tv.html
A magyarázatokat ide kattintva találod.
