Trianon és Pest megye (MNL PML)

  1. Trianon és Pest megye

Idén 100 éve, 1920. június 4-én írtak alá a trianoni békeszerződést, amelynek következtében Magyarország területének több mint kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét elvesztette.

Ugyan a történelmi Pest megyét, az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét nem érte területi veszteség a trianoni határok kijelölését követően, itt is számos módon éreztette hatását a változás. Különböző intézmények, egyesületek és szervezeteket kényszerültek áthelyezni székhelyüket többek között Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe amiatt, mert az új határok kijelölését követően elszakadtak Magyarországtól.

Az elcsatolt országrészek elhagyására kényszerült több tisztviselő is, akik akkori vármegyénkben folytatták tovább hivatali tevékenységüket. A visszahonosítás lehetőségével is sokan éltek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, akik még valamelyik elcsatolt országrészben születtek, de végül itt telepedtek le.

A korra jellemző revizionista gondolkodás áthatotta akkori vármegyénk mindennapjait is. A közgyűlési ülések visszatérő napirendi pontja volt a megemlékezések mellett a trianoni békeszerződés elleni tiltakozás. A beszédek többsége Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapjában is megjelent. A revizionista gondolkodás népszerűsítését különböző kiadványokkal is segítették belföldön és külföldön egyaránt.

Az „ország első vármegyéje” különösen fontosnak tartotta, hogy a töretlenség szimbóluma legyen ezekben az időkben. Dömjén Miklós Pestmegye Trianon után című, 1930-ban megjelent kötetében a következőket írta ezzel kapcsolatban: „A magyar ügynek ebben az általános konstellációjában a múltnak egy értékét töretlenül tudta a nemzet átmenteni a trianoni határvonalakból. Ez a töretlen rész: Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye. Amikor célul tűztük ki magunk elé azt a feladatot, hogy a nemzet egyeteme előtt bemutassuk a területi épségében töretlen Pestmegyét, azok a szempontok vezettek minket, hogy ennek a vármegyének az utolsó tíz év alatt elért munkáján keresztül mutassunk rá a magyar társadalom kötelességeire. Ha ennek a megyének a tízéves munkáját vizsgáljuk, büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyarság régi ereje, évezredes elhivatottsága változatlanul él.”[1]

Az első bécsi döntés értelmében visszacsatolt felvidéki területek „hazatérését” Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye is üdvözölte, különös tekintettel Fülekre, amely a török uralom alatt vármegyénk székhelyeként szolgált, ezért közvetlen kötődése is volt hozzá.

A trianoni békeszerződés aláírásának 100 éves évfordulója alkalmából válogattunk össze néhány, a Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltárában található forrást, amely a trianoni békeszerződés közvetlen, illetve közvetett következményeivel foglalkozik.

A virtuális kiállítás ITT tekinthető meg.

[1] Pestmegye Trianon után I. kötet. Szerk.: Frühwirth Mátyás, Dömjén Miklós. Budapest, 1930. 40. o.

Jelzet: 
MNL PML XV. 6. PMT 49.
Megjegyzés: 
Magyarország néprajzi térképe. Az 1910. évi népszámlálás adatainak alapján.

Felhasznált irodalom:

  • Felvidékünk – honvédségünk: Trianontól – Kassáig. Budapest, 1939.
  • Lőkkös János: Trianon számokban. Az 1910. évi magyar népszámlálás anyanyelvi adatainak elemzése a történelmi Magyarországon. Budapest, 2000.
  • Pestmegye Trianon után I-II. kötet. Szerk.: Frühwirth Mátyás, Dömjén Miklós. Budapest, 1930.
  • Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét törvényhatósági jogú város adattára. Szerk.: Csatár István, Dr. Hovhannesian Eghia, Oláh György. Budapest, 1939.
  • Trianon. Szerk.: Zeidler Miklós. Budapest, 2003.

Felhasznált források:

  • HU MNL PML IV. 403. a-b: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai; Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek
  • HU MNL PML IV. 408-u: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának iratai; alispáni évnegyedes jelentések gyűjteménye
  • HU MNL PML IV. 478.: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tisztviselők nyilvántartásainak levéltári gyűjteménye
  • HU MNL PML VI. 150-s: Telekkönyvi iratok levéltári gyűjteménye; rendezés során visszamaradt iratok
  • HU MNL PML VI. 271.: Magyar Kultúrmérnöki Hivatal (Budapest) iratai
  • HU MNL PML VIII. 3009.: Péceli Árpádházi Szent Erzsébet r.k. Nőipari Iskola iratai
  • HU MNL PML XIV. 2-a: Endre László iratai, magánlevelek
  • HU MNL PML XV. 6.: Térképek, metszetek levéltári gyűjteménye
  • HU MNL PML XV. 76-a: Kisnyomtatványok levéltári gyűjteménye, 1945 előtti kisnyomtatványok
  • HU MNL PML XV. 76-d: Kisnyomtatványok levéltári gyűjteménye; a világháborúk korának és a szocialista korszak nyomtatványai

Az összeállítást készítette: Sebiány Noémi