VISSZA A TRIANON ÉS PEST MEGYE VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁS FŐOLDALÁRA
Pálóczi Horváth István beszéde a törvényhatósági közgyűlés előtt a nemzetiségi kisebbségek minisztériumának intézkedései ellen.
(1920. augusztus 10.)
Jelzet: MNL PML IV. 408-u. 33165/1920. sz.
„E minisztériumnak [nemzetiségi kisebbségek minisztériuma] képviselői kiszállnak a községekbe, ott agitálnak és figyelmeztetik a lakosságot, akik egészen jól tudnak magyarul, hogy semmi szükségük tovább a magyar nyelvre nincsen, ami pedig a magyar nemzeti állammal homlokegyenest ellentétben áll. Buzdítják őket, hogy követeljék a német nyelvű, tót nyelvű iskolákat, a német és tót nyelvű közigazgatást, itt, Pestvármegyében, a főváros közvetlen közelében.”
„Én azt hiszem, hogy nincs itt a teremben egy olyan magyar hazafi sem, aki át ne érezné, hogy ez semmi egyéb, mint gyilkosság önmagunkkal szemben.”
„Én felszólítom a kormánybiztos főispán úr Őméltóságát, hogy ezt az irányzatot minden eszközzel fordítsa meg, hogy legalább ezen a szűkebb területen, amíg visszaszeretjük az elrablott másikat, magyarok maradhassunk… Hogyan gondoljunk mi akkor az elveszett területek visszaszerzésére, hogyha ilyen intézkedések mellett időközben még a megmaradt szűk területen sem menthetjük meg a magyarságot és nem tarthatjuk meg számunkra azokat a derék, bár idegenajkú honfitársainkat, akik eddig a legmelegebb érzéssel viseltettek a magyar állameszme iránt?”
Pomáz község képviselőtestületének nyilatkozata és határozata a nemzetiségi mozgalmakkal kapcsolatban.
(1920. szeptember 13.)
Jelzet: MNL PML IV. 408-u. 1920_09_13_Pomáz
„Tudomásunkra jött, hogy ezer éves hátárától, élete tejétől megfosztott, Magyarország megkínzott testén olyan mozgalmak igyekeznek a mi alkotó és összetartó erőnket megbomlasztani, melyek a mai kis Magyarország területén is különbséget tenne magyar és magyar között.”
„Pomáz község lakossága mint az ezer éves magyar hazának gyermekei nevében egyhangúlag tiltakozunk az ellen, hogy bennünket bárhol mint nemzetiségi községet kezeljenek…”