Nemzeti ünnep Zalalövőn
A Zalalövői Általános Iskola diákjainak dalokkal, zenével és tánccal színesített irodalmi műsora után Gyarmati Antal polgármester mondott köszöntőt, majd a „Zalalövő története az ókortól napjainkig” című, 1998-ban kiadott helytörténeti monográfia egyik szerzője és szerkesztője, Molnár András, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának igazgató-helyettese tartott ünnepi beszédet. Elöljáróban utalt rá, hogy Zalalövőről származó feleségének egyik őse Guyon Richárd honvéd tábornok Komárom megyei gazdatisztje volt, és azután került Zalába, hogy a tábornok a szabadságharc leverésekor emigrációba kényszerült, embereit pedig elbocsátották. Molnár András ünnepi beszéde a forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségének és maradandó eredményeinek, értékeinek hangsúlyozása mellett külön kitért Zalalövő, valamint a napjaikban hozzá tartozó, ám annak idején még önálló települések (Budafa, Zalamindszent és Zalapataka) ’48-as honvédeire. Közülük többeket csak nemrég sikerült hősi halottként azonosítani, mint például az 1849. április 6-ai isaszegi csatában, a Rákos-patak mentén történt szuronyrohamban elesett zalamindszenti Nagy Imrét, a zalai a 47. honvédzászlóalj közvitézét. A zalalövői ünnepi megemlékezés a városháza előtti téren lévő Petőfi-emlékmű megkoszorúzásával ért véget.
A Zalai Hírlap tudósítása az ünnepségről: Nem félénk alattvaló és nem elnyomott szolga
Molnár András ünnepi beszéde és fotógaléria Zalalövő város honlapján: Ünnepi megemlékezés március 14-én
Az ünnepség meghívója:
Új hozzászólás