A levéltári berendezésből említést érdemel az 1782-ben készült "armarium", amely natúr tölgyfából van. Méretei: 9 méter hosszú és 3,25 méter magas.¹ Az említett szekrény alaprajzban L-betűhöz hasonlítható, a fordulónál íves kiképzésű és hajlított ajtókkal zárható. A szekrény egyébként kétosztatú: a felső rész rekeszes, az alsó rész pedig fiókos. A rekeszek (loculusok) öntött ónfogantyúval ellátott, felfelé nyitható ajtócskákkal zárhatók, ugyanilyen anyagból készült a fiókokon lévő 2-2 fogantyú is. A szekrény, amelyet műemlékként tartanak nyilván, a második világháború során eléggé megsérült, s eddig annak szakszerű fertőtlenítésére és művészi kijavítására nem kerülhetett sor pénz hiányában.² Díszes oromzatán faragott címerrajz látható: a megye címeréből vett, lecsüngő makkal díszített tölgyfa³ és mellette - ugyancsak fafaragással - az 1782-es évszám. Készítője ismeretlen, csak a csináltatás egyes adatai találhatók meg töredékesen a közgyűlési jegyzőkönyvekben.

Pontos adataink vannak a városi "levelesházi téka" csináltatására. Veszprém városa a múlt század első negyedében kísérelte meg rendbeszedni levéltárát. A városi tanács 1826-ban megállapította, hogy a regesztrálás előrehaladása miatt tékáról kell gondoskodni, "minthogy a mostani inkább fűszerszámos vagy más kalmárportékáknak, semmint leveleknek való". Török Mihály veszprémi asztalosmesterrel készíttették el a "tékának rajzolattyát", amely a tanács tetszését megnyerte, "mivel alkalmatos és a mostani ízléshez mérsékelt csinossággal bír". Natúr diófa tékát írnak elő üvegezett ajtókkal és Jordán Bernát helybéli lakatos által készítendő zárakkal. A díszes szekrény 1827-ben készült el. A négyosztatú, 5 polcsoros szekrény méretei: 426 x 260 x 55 cm.⁴ A szekrény négy pár ajtaja a kinyitás után betolható az állványzatba. Az egészet faszögek felhasználásával állították össze. A szekrény tetején egy rácsos pártázat fut végig, amelyen mitológiai alakokkal díszített intarziás lapok között az 1827-es évszám olvasható, ugyancsak berakással.⁵ A szekrényt Veszprém város tanácsának elnöke adta át könyvjóváírással a levéltárnak, addig a város őrizte hűségesen.

Takáts Endre

¹ A szekrény teljes szélessége - kiterítve - tényleg kilenc méter körül van, és a felső párkány magassága is 3,30 méter körül mérhető, de az egész építmény valójában egy 624 x 417 cm-es alapterületű és 385 cm magas űrszelvénybe foglalható be. Ezeknek a méreteknek nagy jelentőségük volt az új székház nagytermének kialakításában!
² A védett bútor szakszerű konzerválására és a szükséges restaurálásra 1980-ban volt lehetőségünk sort keríteni. Ekkor számoztattuk le a fiókokat, rekeszeket is.
³ Az ormozatban a vármegye eredeti címere látható. Így szerepel már az 1572-től ismert pecsét belkörében is. A háromtornyú várkapumotívum a címer újabb elemeként a XVIII. század végétől terjedt el, és így újította fel 1991-ben az új megyei önkormányzat is a megye címerét.
⁴ A szekrény szélessége pontosan: 415 cm.
⁵ A rácsozat közt elhelyezett táblákon a mitológiai jelenetek és az évszám jegyei is festve vannak, nem berakással készültek.

*

A levéltári műemlék bútorokról és berendezésekről szerkesztett cikksorozat részeként megjelent a Levéltári Szemle 1971. évi kötetének 137. oldalán. A honlap számára jegyzetekkel kiegészítette: Somfai Balázs