Veszprém vármegye kincsestára 38. – Cserkészet a háborúk árnyékában – Szemelvények a Zirci Hittudományi Főiskola Szent Róbert Cserkészcsapatának levéltári irataiból

A cserkészmozgalom kezdeteit 1908-tól számítjuk, amikor az angol Robert Baden-Powell tábornok[1] megjelentette a „Cserkészet fiúknak” című könyvét. A cserkészet eszméi a 20. század elején világszerte rohamos tempóban terjedtek, s húsz év múlva már ötven országban hódítottak.[2] Magyarországon már az I. világháborút megelőzően is létrejöttek cserkészcsapatok a nagyvárosokban, iskolákban, gimnáziumokban, ám szélesebb körben való elterjedésük az 1920-as évek után indult meg.[3]

Baden-Powell angol tábornok ötlete közvetlenül a dél-afrikai búr háború után fogalmazódott meg, részben talán éppen a háború tapasztalatai alapján, és ebből fejlődött ki a cserkészmozgalom. Az ő elképzelése az volt, hogy az egészségtelen városi környezetben élő ifjúságot vissza kell vezetni a természethez való kapcsolathoz, visszaadni az emberi méltóságát, hogy igazgatni tudja önmagát és minden helyzetben megtalálja a kivezető utat, találékony legyen, önálló, ugyanakkor felelősséggel is rendelkezzék. Baden-Powell a szervezetnek katonás formát adott, azonban ez korántsem jelentette azt, hogy a cserkészet katonai jellegű szervezet volna, hiszen ez egy pedagógiai mozgalom volt, amely az ifjúság nevelését tűzte ki célul, ahol nem katonákat akartak nevelni, hanem „egészséges, minden szempontból helytállni tudó fiatalembereket”.[4]

Az első magyar cserkészcsapat 1910-ben alakult meg, a budapesti Református Iskolai Egyesület keretében, Dr. Szilassy Aladár vezetésével, nem sokkal később pedig a II. kerületi Katholikus Főgimnázium növendékei között is megindult a csapatszervezési munka. A mozgalom terjesztéséhez és kiszélesítéséhez nagyban hozzájárult még a neves ifjúsági folyóirat a Zászlónk, amely, amellett, hogy részletesen ismertette a nagyközönséggel a cserkészetet, kísérletet tett arra is, hogy „cserkészértelemben" kiformálja az új magyar ifjú lelkét.[5] Az első csapatok 1911-ben nyertek hivatalos elismerést, a következő évben pedig Szilassy Aladár, Megyercsi Béla, Izsóf Alajos és Sík Sándor vezetésével megalakult a Magyar Cserkészszövetség.[6]

Kisebb törést a mozgalom lendületében az 1914-ben kirobbant I. világháború okozott, amikor is a cserkésztisztek és az idősebb cserkészek többsége katonai szolgálatra vonult be. A háború idején, a nehéz, megpróbáltatásokkal teli helyzetekben az otthon maradt cserkészek is szolgálatot teljesítettek: elsősegély állomásokon, menedékhelyeken, kórházakban, vagy bárhol, ahol másoknak segítségére lehettek.[7]

A magyarországi cserkészmozgalommal kapcsolatban kijelenthető, hogy hazai fogantatásának pillanatától kezdve, Baden Powell eszményeihez híven keresztény és nemzeti jellegű volt: míg a kereszténység ösztönzést, tartást adott az erkölcsi célok megvalósításához, addig a nemzeti vonások elősegítették, hogy a mozgalom mélyebb gyökereket ereszthessen.[8] Bár az egyenruha és a cserkésztörvények, nevezetesen a tízparancsolat is nemzetközi volt, de a gondolkodás, a magatartás bizonyos formái kezdettől fogva nemzetiek voltak, egyre inkább nemzeti irányba fordultak.[9]

A Bakony fővárosában, Zircen, 1937-ben a ciszterci rend berkein belül megalakult a Zirci Hittudományi Főiskola Szent Róbert Cserkészcsapat, azzal a feladattal, hogy „magában egyesítse mindazon növendékeket, akik a cserkészmunkához kedvet éreznek, s elöljáróik véleménye szerint arra alkalmasak.”[10]

A rendi gimnáziumokban végzendő cserkészmunka előmozdítása és egységes szellemi irányítása céljából kívánatossá vált, hogy „[…] rendi növendékeink és a felszentelt tanárjelöltek közül azok, akik később cserkészmunkára vállalkoznak, már a növendékség évei alatt készüljenek a jövő cserkészmunkára nemcsak azáltal, hogy magánúton megszerzik a hivatalos cserkésztiszti képesítést, hanem azáltal is, hogy közös megbeszélések, gyakorlatok útján szerzik meg a jó vezető számára nélkülözhetetlen elméleti és gyakorlati ismereteket és közös munka útján törekszenek kialakítani azt a cserkészideált, melyet rendi gimnáziumainkban követendőnek ismerünk fel.”[11]

Az apát elrendeli a növendékek tisztképző öregcserkész csapat megalakulását. HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ VIII.1. 3/1937.

Ezen elveket és elhatározásokat alapul véve az 1937. január 3-án tartott igazgatói értekezlet határozata szerint elrendelték, hogy a rendi növendékek számára Zirc székhellyel tisztképző öregcserkészcsapat alakuljon, amely csapat a Magyar Cserkészszövetség keretében és annak szabályzatai szerint működik, a tiszti és csapattiszti képesítés szempontjából igazodik a Magyar Cserkészszövetség előírásaihoz. A növendékek a csapat keretein belül készülnek a cserkésztiszti vizsgára, az évente tartott nyári táborozás alkalmával pedig megismerik és elsajátítják a cserkészet célkitűzéseit, a rendi cserkészet feladatait és a cserkészmunka gyakorlatát.[12]

Werner Adolf zirci apát[13] 67/1937. számú rendelete nyomán, Dr. Zemplén György teológiai tanár vezetése alatt megalakult rendi tisztképző öregcserkészcsapat 1937 februárjában kezdte meg a cserkészmunkát.[14]

A csapat elnevezése azonban sokáig kérdéses volt: eredeti tervek alapján, a „ciszterci rend legkiválóbb fia” Szent Bernát nevét kapta volna, „[…] mivel azonban a zirci iparostanonciskola csapata már ezt a nevet viseli, azért gondoltunk arra, hogy Szent Bernát apátságának, Clairveaux-nak latin nevét vesszük föl annál is inkább, mert ez az apátság a zirci apátságnak is egyik alapítója. […]” [15] A beterjesztett csapatnévre vonatkozóan azonban hivatalos válasz nem érkezett, így helyesebbnek látták, hogy a rendi tisztképző öregcserkészcsapat végül a Szent Róbert nevet viseli, hiszen ő volt a ciszterci rend megalapítója, első apátja, aki „úttörő munkája révén kiválóan alkalmas arra, hogy rendi növendékek cserkészcsapatának nevet adjon”.[16] A Magyar Cserkészszövetség 1937. május 31-én a Ciszterci Rend Hittudományi Főiskoláját mint szervezőtestületet felvette a tagjai sorába, valamint a főiskola cserkészcsapatát 499. sz. Szent Róbert Cserkészcsapatként igazolta.[17]
 

Magyar Cserkészszövetség engedélyezi a cserkészcsapat tisztképző jellegét. HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.72. 8/1937.
 

Kísérőlevél csapatigazolási kérelemhez a kerülethez. HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.72. 1/1937.

Levél a kerülethez csapatigazolás, névválasztás és átigazoltatások. HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.72. 38/1937.

Dr. Zemplén György kijelölt parancsnok a Magyar Cserkészszövetség Országos Intézőbizottságának címzett levelében foglalta össze a csapat működésére és éves terveire vonatkozó információkat. E szerint az öregcserkészcsapat vállalja az előírt csapatkönyvtár beszerzését és gondoskodik a „Vezetők Lapja” és a „Magyar Cserkész” folyóiratok előírt példányszámban történő előfizetéséről. A levél további részében megfogalmazásra került az aktuális évre szóló vezetőképző munkaterv összefoglalása is a következőképpen: a havi csapatgyűlésen kerül sor az elméleti kiképzésre, ahol a tagok a cserkészet pedagógiáját sajátítják el megbeszélések, előadások és viták keretében. A hetente tartott őrsi gyűléseken az újoncok az idősebb cserkészek vezetése mellett a cserkészek elemi gyakorlatait sajátítják el „különös tekintettel az újoncpróba és a másodosztályú próba anyagára.”[18]

A kirándulásokon térképolvasást, tájékozódást és a jeladást gyakorolják a csapat tagjai, a kiképzés legfontosabb pontja pedig az 1937. július első felére, Szentgotthárd környékére tervezett 10 napos állótábor és 3-4 napos mozgótábor, amelynek folyamán elméleti és aktuális szociális kérdések megtárgyalása mellett gondoskodni fognak arról is, hogy a tábor résztvevői néhány katonai gyakorlattal is foglalkozzanak.[19]

Az 1937. június 14-én kelt táborozási program részletesen ismerteti a kéthetes tábor napirendi tervezetét, amely szerint az ébredést reggeli torna, majd szentmise és elmélkedés követi, a délelőtt folyamán kerül sor a gyakorlati programokra, tevékenységekre. Ebéd előtt még egy kis szabadidő is jut a növendékeknek, majd a délután során az elméleti képzésre helyeződik a hangsúly. A nyugovóra térést cserkészgyakorlatok, játék és hadijáték, valamint tábortűz mellett elfogyasztott vacsora és esti imádság előzi meg.[20]

A Ciszterci Rend Hittudományi Főiskolájának táborozási programja. HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.72. 12/1937.

A Szent Róbert Cserkészcsapat 1944. évi táborozása a már javában zajló, pusztítását és rombolását hazánkban is éreztető II. világháború árnyékában zajlott. Erre az időszakra vonatkozóan különösen értékes és kiemelkedő forrásnak számít az 1942 és 1945 között íródott csapatnapló, amely részletesen megemlékezik az 1944. június 30. és július 15-e között megtartott tábor eseményeiről, aprólékosan megtárgyalva az egyes napok fontosabb történéseit. „[…] Szirénák üvöltöző hangja veri fel a fáradt magyar éjszakát, hogy majd füstölgő romok jelezzék a Napnak a szomorú hajnalhasadást… A haldoklók halkuló hörgésébe belevegyül az árvánmaradottak panaszos jajkiáltása, s aztán mindkettőt elnyomja a friss sírhantokra keresztet ácsoló balták éles csattogása… Vérben ázik a magyar Föld, pusztul a magyar Élet, s gyűlölettől tajtékzó ellenségeink már rohamozzák a Kárpátok bérceit, hogy körülvegyék – mint ők szeretnék: a sírt, hol nemzet süllyed el… […]”[21] A Szent Róbert Cserkészcsapat e lírai hangvételű sorokban leírt körülmények közepette kezdte meg a Zirctől 8 kilométerre, Akli és Pénzesgyőr között, az apátsági erdőbirtokon lebonyolításra kerülő táborozás előkészületeit. „[…] Készülünk, mert bízunk mindenekelőtt Isten irgalmában, bízunk a Magyarok Nagyasszonyában és bízunk a magyar élni akarásban! […] Tudjuk nem lesz könnyű a tábor […] A háborús körülmények állandóan leküzdhetetlennek látszó gátakat állítanak elénk. Beszerzés, ellátás, egyáltalán maga a táborba-szállás olyan kérdések, melyek ma súlyosabbak, mint valaha. […]”[22]

A Szent Róbert Cserkészcsapat naplója. HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.72. 3. kötet

A táborozni kívánó csapatnak, már az indulás napján, 1944. június 30-án is több nehézséggel és akadállyal kellett szembenéznie. „[…] A legfőbb gond az volt, hogy megkapjuk-e az ígért őszi sátrakat vagy nem? A pápai bencés cserkészcsapattól már tegnap este megérkezett egy szállítmány a vasútállomásra […], de a helyszíni szemlén kiderült, hogy kevés. […] De nem ez volt az egyetlen akadály. 8⁴⁰-kor megszólalt a sziréna: légiriadó! S nemsokára a fejünk fölött zúgtak az ellenséges bombázók, hogy valahol megint a Halál hírnökei legyenek. […]”[23]

A cserkésztábor résztvevői majdnem minden nap észlelték az ellenséges bombázók jelenlétét a tábor közvetlen közelében, a csapatnapló július 2-i bejegyzése ekképpen ír erről: „[…] A vasárnap a táborban mindig látogatási nap szokott lenni. Nekünk is érkeztek „magas látogatóink”, az angolszász bombázók személyében, de szerencsére „nem ereszkedtek le” mihozzánk. De nem is mutogattuk magunkat, az erdő árnyas-lombos fái vigyáztak ránk. […]”[24] Július 7-én egy nagyobb légitámadás zajlott le, amikor is „[…] több száz ellenséges bombázó repült át fölöttünk, egy gépet a közelben le is lőttek, s láttuk, mint ugrálnak ki belőle az ejtőernyősök. A rétre így nem mehettünk ki, de a fák alatt is találtunk munkát: oltár díszítés, konyhasátor javítás stb. […]”[25]

A nehézségek ellenére a Szent Róbert cserkészcsapat 1944. évi táborozása sikeresen lezajlott. „Nehéz feladat volt, de szép. Megtettük, ami tőlünk tellett, vártak ránk, hát elmentünk, és adtunk… Adtunk, amennyit adni tudtunk. De érezzük, hogy még nagyon sokan várnak ránk, töltekeznünk kell, hogy adhassunk, add hát, Urunk, hogy adni tudjunk, sokat, nagyon sokat…fényt, meleget, életet… cserkészszívet…”[26]

A második világháború nagy megpróbáltatást jelentett a magyar cserkészet számára is: az 1940-es évektől kezdve a vallási-erkölcsi alapokon nyugvó cserkészmunka folytatása a Hitler Jugend és az NSDAP nyomására egyre nehezebbé vált. Az 1944-ben bekövetkezett német megszállás pedig még inkább elősegítette a magyar cserkészet hanyatlását.[27] Ennek hatásait megérezte és magán viselte a Szent Róbert Cserkészcsapat is, amelynek 1944 szeptemberében kelt naplóbejegyzése a következőképp emlékezik meg erről az időszakról: „[…] A cserkészet az utóbbi hónapokban nehéz válságot állott ki. Külpolitika és belpolitika egyaránt nem kedvezett a mozgalomnak. Ez az idő már elmúlott. Ma a cserkészet léte nemzeti fennmaradásunkkal egybekötött tényező s így sokkal inkább serkent minket, hogy minél teljesebb cserkészek legyünk. […]”[28]

Már közvetlenül a második világháború lezárása után erőteljesen megindult a magyar cserkészmozgalom felélesztése, azonban ezt a fiatalos lendületet hamarosan béklyóba szorította a kommunista párt egyeduralomra való törekvése, amelynek nyomán a Magyar Cserkészszövetséget megszüntették, s helyébe egy demokratikus cserkészmozgalmat próbáltak alkotni, melyben a keresztény világnézetnek már nem jutott hely.[29]

A cserkészet felszámolását célzó végső döntés végül 1948-ban született meg, amikor a mozgalmat hivatalosan is beolvasztották az úttörőmozgalomba. Ezt követően a cserkészet emigrációban élt tovább és Magyarországon csak a rendszerváltás idején szerveződhetett újjá.[30]

Levéltári források

HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ VIII.1.

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, A Ciszterci Rend Zirci Hittudományi Főiskolájának iratai.

3/1937. Az apát elrendeli a növendékek tisztképző öregcserkészcsapat megalakulását

39/1937. Dr. Zemplén György főiskolai tanár jelentése a főiskola testneveléséről és a cserkészetéről

HU ̶ MNL ̶ VeML ̶ X.72.

Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Vármegyei Levéltára, A Ciszterci Rend Zirci Hittudományi Főiskolája Szent Róbert Cserkészcsapatának iratai.

1/1937. Kísérőlevél csapatigazolási kérelemhez a kerülethez

5/1937. Válasz tisztképzőjelleg ügyében

8/1937. Tisztképző jelleg engedélyezése

12/1937. A Ciszterci Rend Hittudományi Főiskolájának táborozási programja

38/1937. Levél a kerülethez csapatigazolás, névválasztás és átigazoltatások

3. kötet A Szent Róbert Cserkészcsapat naplója 1942. július-1945. november

Felhasznált irodalom

Ádám 1960 = Ádám János: Ötvenéves a magyar cserkészet. In: Katolikus Szemle 12. 3. szám. 1960. 216–221.
https://adt.arcanum.com/hu/view/KatolikusSzemle_1960/?pg=231&layout=s
Letöltés ideje: 2024. április 12.

Benda 1988 = Benda Kálmán: A magyar cserkészet történetéről. In: Honismeret, 16. évfolyam, 1. szám. 1988. 29–30.
https://adt.arcanum.com/hu/view/Honismeret_1988/?pg=372&layout=s
Letöltés ideje: 2024. április 12.

MÉL 1982 = Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, L-Z. Budapest, 1982.
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarEletrajziLexikon_2/?pg=1041&layout=s
Letöltés ideje: 2024. május 10.

Múlt-kor 2022 = 41 év szünet után támadt fel a magyar cserkészet. Múlt-kor Történelmi Magazin 2022 december 18.
https://m.mult-kor.hu/41-ev-szunet-utan-tamadt-fel-a-magyar-cserkeszet-20221228

Sík 1930 = Sík Sándor: A cserkészet. Kincsestár 105. Budapest, 1930.

Szabó 1986 = Szabó Botond: Cserkészet és evangéliumi cserkészet Magyarországon. In: Confessio, 10. évfolyam, 1. szám. 1986. 61-75.

https://adt.arcanum.com/hu/view/Confessio_1986/?pg=66&layout=s

Letöltés ideje: 2024. április 12.

Indexkép forrása: Magyar Cserkész. 20. évfolyam, 13. szám. 1939. 03. 15.
https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarCserkesz_1938-39/?pg=91&layout=s