VESZPRÉMI TÉRKÉPVÁNDOR – SZENT ANNA-KÁPOLNA

Veszprém legrégebbi, eredeti állapotában fennmaradt temploma a barokk stílusban épült Szent Anna-kápolna. Az egyhajós, félhatszögű szentélyű kápolnát Salomváry János megyei táblabíró háza szomszédságában, saját telkén építette 1724-ben, az egyházmegye és a piarista tanító rend védőszentjének tiszteletére. A kápolna ellátását az alapító a piaristákra bízta. A piarista rend fontos szerepet játszott a törököktől visszafoglalt Veszprém rekatolizációjában, valamint a plébánia ellátásában, amelyet 1752-ig végeztek.

 Az épület közelében futó Ördög-árok, illetve a várhegy nyugati oldalán lezúduló csapadékvíz állandó problémát okozott az épületben. A tető megromlott állapota, illetve a szűkössé vált tér okán a 20. század elején már sürgető volt a kápolna felújítása, melyet végül Rott Nándor püspök kezdeményezésére és támogatásával 1925–1926-ban valósítottak meg. 1943-ban újabb átalakítás révén megépült a bejárati előcsarnok, ennek homlokzatára áthelyezték a korábbi kőkeretes bejárati ajtót és a Szent Anna-szobrot.

Az épületet 1907-ben átalakították, a romantika stílusjegyeivel egészítették ki. A pincében kialakított kriptában egykor a kápolna egyházi felszerelését biztosító Kiss Sándor családja, majd 1711–1924 között a piarista rend tagjai temetkeztek. Az épület napjainkban a veszprémi Padányi Katolikus Iskola templomaként funkcionál.

A képek forrása: MNL VeML XV.81.a. Veszprémi Kaleidoszkóp