„Színház az egész világ” – vagy mégsem?

Somogyi színháztörténeti dokumentumok 1957-ből

A Nemzetek Színháza 1957. március 27-én tartotta évadnyitóját Párizsban – ennek emlékére 1961-től évente ezen a napon ünnepeljük a színházi világnapot. Ennek apropóján 2024. március hónap dokumentumának néhány, a somogyi színháztörténettel kapcsolatos, egymással összefüggő iratot választottunk.

Kaposvárott 1911-ben nyitotta meg kapuit a város első kőszínháza, amely jelenleg is helyet ad a Csiky Gergely Színháznak. Az intézmény 1955-től rendelkezett saját társulattal. Az Állami Csiky Gergely Színházban az említett év október 15-én került sor a díszbemutatóra (Huszka Jenő: Szép juhászné című nagyoperettje), azonban a megnyitó előtti hónapokban (augusztustól) számos alkalommal vidéken (többek között Kaposfőn, Toponáron, Balatonbogláron, Szóládon, Fonyódon, Marcaliban, Lengyeltótiban, Tabon, Barcson) tartott a társulat tájelőadásokat: hol Vlagyimir Dihovicsnij: Nászutazás, hol pedig G. B. Shaw Warrenné mestersége című művét láthatta a nagyérdemű. Megjegyzendő, hogy tájelőadásokat a későbbiekben is szervezett „a Csiky”, s ezzel, valamint egy másik színházi szervezettel kapcsolatos a két alanti dokumentum is.

1951-ben Budapest székhellyel létrehozták az Állami Faluszínházat, amely 1955-től Állami Déryné Színház néven működött. Feladatául azt kapta, hogy a városi színházaktól messze fekvő települések közönsége számára tartson előadásokat. Ennek megvalósítására a társulatot autóbuszokkal utaztatták szerte az országban.

Már a fennebbiekből is sejthető, hogy nem volt minden konfliktus híján a két színház kapcsolata, ahogy ezt a következőkben látható iratok is alátámasztják. Az 1957 november közepén keltezett két átiratból kiderül, hogy az Állami Déryné Színház – vélhetően egy informális, talán szóbeli megegyezés alapján – nem tarthatott (volna) előadásokat Somogyban anélkül, hogy azt előzetesen nem egyeztette a Somogy Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztállyal. A valóságban azonban ez nem így történt: Ruttkai Ottó, a Csiky Gergely Színház igazgatója panasszal élt a megyei tanács felé, mert az Állami Déryné Színház az év decemberére két előadást (Babay József: Három szegény szabólegény, Mikszáth Kálmán: Eladó birtok) is meghirdetett Kéthelyre – így „a Csiky” november 30-ra tervezett tájelőadását, a Mágnás Miska című operettet a község lemondta, de decemberben sem lehetett azt megtartani. (A panaszból egyébként kiderül, hogy hasonló eset már korábban, 1957 nyarán is történt.) Hogy hogyan oldódott meg az ügy, az nem derül ki az iratokból, azonban a probléma továbbra is fennállt, hiszen november végén Ruttkai ismét panaszt emelt a „rivális” társulat ellen, mert az egyeztetés nélkül, újfent meghirdette a két említett darabot, ezúttal Balatonboglárra, ahol egyébként a Mikszáth-regényből készült színművet „a Csiky” is előadta volna. A megyei tanács ezúttal egyenesen a Művelődésügyi Minisztériumhoz fordult a panasszal, valamint azzal a kéréssel, hogy az annak felügyelete alatt álló műsorszolgáltató intézmények számára írják elő az egyeztetést a megyei tanács művelődési osztályával a fentiekhez hasonló esetek elkerülése érdekében. A minisztérium válasza nem található meg az aktában, így az ügy végkimeneteléről nincsenek információink.

Felhasznált szakirodalom:

Eörsi László: „Megbombáztuk Kaposvárt.” A kaposvári Csiky Gergely Színház és a kultúrpolitika. Bp., 2013.

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Bp., 1994.

Somogyi Hírlap egyes, 1957. augusztus–októberi lapszámai.

Az iratok jelzete:

HU-MNL-SVL-XXIII.13.a. Somogy Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya iktatott iratai, 38154/1957. és 38316/1957.

Kiss Norbert Péter