A hónap dokumentuma 2024. július
„Habent sua fata…”
Kimutatás a somogyi kastélyokról és kúriákról, 1964
Somogy vármegyének alig akad olyan települése, amely ne büszkélkedhetne legalább egy kastéllyal vagy kúriával, s számos mára már elpusztult, lebontott egykori nemesi lakóépületről is vannak információk a levéltári iratokban és/vagy a sajtóban. Az említett épülettípusok – az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság rövid intermezzóját, valamint néhány, már a 20. század első felében a vármegye által megvásárolt kastélyt nem számítva – az 1945-ös államosítás után kerültek a közigazgatás látókörébe, ekkortól találhatunk róluk adatokat az azokat kezelő szervek (minisztériumok, tanácsok, téeszek, állami gazdaságok, vállalatok, intézmények) irataiban.
A második világháború vérzivatarának elmúltával, már 1946-ban miniszteri rendelkezés született arról, hogy a vármegyék mérjék fel a területükön található, háborús károkat szenvedett kastélyokat és kúriákat, s a jelentést juttassák el a Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) számára. A MOB 1949-es átszervezésével hozták létre a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, majd 1957-ben az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF). Megyei szinten műemlékvédelmi albizottságok (MAB-ok) alakultak a feladatok helyi szintű meghatározására és végrehajtására, Somogyban 1963-ban jött létre a megyei MAB, amely 1974-ig a Somogy Megyei Tanács VB Építési, Közlekedési és Vízügyi, 1974 után a Művelődésügyi Osztály mellett működött. A MAB egyik fő feladata a megye területén álló kastélyok és kúriák védelme, műemléki feltárása volt. Az albizottság munkájának is köszönhetően a műemléki védettség alá vett somogyi kastélyok száma az 1960-as 34-ről 1988-ra 56-ra emelkedett.
1964-ben a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya utasítására felmérést készítettek a kastélyokról és kastély jellegű épületekről, amely Somogy vonatkozásában 137 épületet sorol fel (egy elírás miatt a táblázatos kimutatás a 138. sorszámig megy el), megadva azok címét, hasznosítási módját és az üzemeltető szervezet nevét is. A felmérés apropóját az adta, hogy a készülő harmadik ötéves tervbe betervezhessék, mely somogyi kastélyok és kastély jellegű épületek felhasználási módját kell megváltoztatni, esetlegesen mely építményeket javasolják lebontani.
Az előterjesztés 23 épület tervezett sorsáról számol be részletesen, amelyek közül a patosfai, a vízvár-zsitfapusztai, a balatonlellei (Álgya-Papp-kúria), a kaposmérői és a szentgáloskéri (Svastics–Kladnigg-kastély) kastélyokat, illetve kúriákat javasolta lebontásra romos állapotuk miatt. A pastosfai épületről szomorú, de érzékletes képet fest az irat: „…a tető héjazata, tetőszerkezete rossz, gerendái elkorhadtak. Ajtók, ablakok nincsenek, padozatát felszedték és ellopták. Állapota romos.” Öt épületet művelődési (Balatonboglár, Somogyfajsz, Háromfa, Tab, a kaposvári Róma-villa – ez utóbbi nem tekinthető sem kastélynak, sem kúriának), hatot egészségügyi (Csokonyavisonta, Iharos, Somogytúr-Berencsepuszta, Patalom, Kadarkút-Vótapuszta, Böhönye), négyet idegenforgalmi (Balatonszentgyörgy-Battyánpuszta, Szőlőskislak, Kaposújlak-Szarkavár, Nagyatád) célra jelöltek ki, további egy-egy kastélyt pedig KISZ-táborozásra (Nagyatád-Barapuszta), SZOT-üdülőnek (Kiskorpád), illetve lakásnak (Büssü) kívántak felhasználni. A felsorolt tervek közül a legtöbb nem vagy csak jóval később, és nem tanácsi kezdeményezésre valósult meg, így például nem bontották le a balatonlellei, kaposmérői és szentgáloskéri kastélyokat, illetve kúriákat, ellenben az iharosi és a büssüi kastélyok ma már nem állnak. A csokonyavisontai épület jelenleg az önkormányzat tulajdonában van, szociális és kulturális intézményeket helyeztek el benne. A balatonellei kúria művelődési célokat szolgál, múzeum működik a falai között. A balatonszentgyörgy-battyánpusztai kastélyból nem lett szociális otthon, a nádfeldolgozó üzem tulajdonában maradt, jelenleg magántulajdonban van és üresen áll. A kaposmérői épület az iskola udvarán áll, s ebédlőnek ad helyet. Szentgáloskéren három kastély, illetve kúria is állt, közülük kettő – egyik a forrásban említett épület – ma is áll, igaz üresen, kihasználatlanul, korábban a helyi téeszé volt. Szarkaváron és a ma már Viszhez tartozó Berencsepusztán 1990 után kastélyszállót alakítottak ki belőle, az utóbbi jelenleg is működik, a patalomi ás a kadarkút-vótapusztai épületeket egészségügyi-szociális célokra használják. A vízvár-zsitfapusztai épületet (kisebb kúria) nem bontották le, még ma is láthatjuk, s felújítás alatt áll. A nagyatád-barapusztai (másként kispusztai) Somssich-, illetve a böhönyei Festetics-kastély jelenleg üres és erősen leromlott állapotban leledzik.
Az alábbiakban a röviden bemutatott szöveges előterjesztés mellékletét képező táblázatos kimutatást közöljük.
Az irat jelzete:
HU-MNL-SVL-XXIII.2.a. Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei és előterjesztései. Az 1964. július 28-i ülés előterjesztései.
Kiss Norbert Péter
