A Megyei Olvasó Társaság kölcsönzési naplója

A szeptember 8-i olvasás világnapja adta e hónap dokumentumának apropóját.

A vármegye könyvtárának létrehozása 1825-ben gróf tolnai Festetics László 1000 forintos adományához köthető. A könyvtár kezelői ezen adomány hatására kezdték el gyarapítani állományát. A könyvvásárlásokra egy nemesekből alakított bizottság tette meg javaslatait, melyben Berzsenyi Dániel is alapító tag volt.

A könyvtár mellett a nemesség számára 1828-ban megalakult a Megyei Olvasó Társaság. E társaság célja az volt, hogy a vármegye központjában, Kaposváron legyen egy olyan hely, ahol országos lapokat, irodalmi és egyéb folyóiratokat olvashassanak, és két vármegyei közgyűlés között ki is tudják kölcsönözni azokat a tagok. 1829-ben 23-féle periodikát járattak, többek között a Magyar Kurír, a Tudományos Gyűjtemény, a Hazai ’s Külföldi Tudósítások, a Wiener Zeitung szerepeltek a kínálatban. A könyvtár magyar és idegen nyelvű, valamint külföldi periodika anyaga gazdagnak volt mondható.

Adatunk van arra, hogy Wesselényi Miklós „hűtlenségi” perének ügyiratait „bátor vigyázás” mellett az olvasószobába rendelték „kitenni” a vármegye vezetői. Amikor Kossuth Lajos kéziratos Törvényhatósági Tudósításai megérkeztek, nem egyszer aláírási és adakozási íveket is fektettek melléjük, amelyeknek a kiállításával bátor politikai meggyőződésükről tettek bizonyságot Somogy vezetői. A könyvtár által megrendelt Törvényhatósági Tudósítások előfizetési árát (esztendei 50 pengő forintot) akkor is fizette a megye Kossuth családjának, amikor Kossuth börtönben volt.

A kölcsönzések nyilvántartását 1832. január 1-től 1870 márciusáig vezették e naplóban, amely „Az olvasó szobából könyveket kivivő uraknak Reversalis Protocolluma" feliratot viseli.

Kik voltak rendszeres kölcsönzői a könyvtárnak? A naplót áttekintve azt látjuk, hogy előszeretettel a hivatalviselő nemes családok tagjai kölcsönöztek. Többek között a Tallián, Péry, Mocsy, Véssey, Szokolay, Záborszky, Bárány és Bogyay családok tagjai tűnnek fel a sorban.

E kötet őrzi Berzsenyi Dániel kölcsönzéskor tett aláírásait is.

Berzsenyi 1832. január 22. és 1836. január 22. között huszonháromszor kölcsönzött. Többek között a Német Minerva, Magyar Minerva, Tudományos Gyűjtemény és egyéb más évkönyvek, kalendáriumok is érdekelték. A kölcsönzési napló tanúsága szerint mindig szellemi munícióval, újságokkal és folyóiratokkal tért haza. Az öregedő költő általában kihasználta kaposvári útjait, nem hagyta ki a gyűjtemény adta lehetőséget. Az 1836. évben halála előtt néhány héttel még kölcsönzött a könyvtárból.

A naplót áttekintve azt látjuk, hogy a kölcsönzések száma csökkent a szabadságharc és az abszolutizmus éveiben. 1848-ban 8, 1849-ben 4, 1850-ben 18, 1851-ben ismét 8 volt a kölcsönzések száma, majd 1870-ig semmiféle adat nem szerepel a naplóban, ’70-ben is csupán 1 olvasó kölcsönözte ki Kant műveit.

A jórészt a reformkorhoz kötődő 32 oldalas kölcsönzési napló nemcsak egy dokumentum, hanem felbecsülhetetlen értékű tárgyi öröksége Somogy művelődéstörténetének.

Irodalom: Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816–1950). In: Uő: „Múzsáknak szentelt kies tartomány” Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből (XVIII–XX. sz.) Somogyi Almanach 36–40. Kaposvár, 1983, 227–260. p.

Polgár Tamás