A hónap dokumentuma 2022. október

Récsey[1] Mariska utáni tudakozódások, 1945–1946

Október hónap dokumentumait a Nagybajomból induló, s szerte Európát megjár orfeumi táncosnő, majd artistanő, Récsey Mariska története ihlette.

Mariska 1879. február 22-én zsidó családban született Szilben[2] Récsei Ignác és Kemény Réga[3] gyermekeként. Gyermekkoráról nem találtam egyéb adatot. A sorsára vonatkozó további információkat sajtóhírekből ismerhetjük meg. Alig 17 éves volt, amikor 1895-ben, a Somogy vármegyei Nagybajomból Budapestre került. Pár hónap alatt a Somossy-mulató,[4] ismertebb nevén, az Orfeum királynőjévé küzdte fel magát. Hamarosan azonban „kinőtte” a fővárost, elefántidomár és artista karrierbe kezdett Oroszországban, sőt megjárta Kínát is. Többek között fellépési lehetőséget kapott a bécsi Ronacherben.[5] Sikereinek köszönhetően egyre nagyobb vagyonra tett szert. Újsághírek szerint palotát építtetett Berlinben, valamint Párizsban a Boulevard des Italiens-en.[6]

1908-ban beperelte apját, aki állítása szerint a maga nevére íratta Mariska nagybajomi birtokát. Ezen év decemberében Mariska Kaposváron járt a peres ügy miatt. A Korona Szállóban[7] vett ki szobát, ügyvédjével is ott találkozott. A Somogyi Hírlap munkatársának faggatására pedig annyit közölt, hogy cirkuszt akar építeni Budapesten, s oda utazik tovább az engedély megszerzése végett. Idővel tartósabban a belga fővárosban telepedett le.

Mariskára vonatkozó utolsó iratok némelyike Nagybajom nagyközség iratai közt találhatók. 1945. október 16-án a brüsszeli Magyar Királyi Konzulátus kérte a nagybajomi főjegyző segítségét Récsey Mariska tartózkodási helyének felderítésével kapcsolatosan, ugyanis Mariskának Nagybajomban birtoka és háza is volt. (A 3.840/1944. ME számú rendelet[8] alapján ezek is állami tulajdonúak tettek. Récsey Mariska 1944-ben feltételezhetően gettóba került. Brüsszelben visszamaradt szobalánya semmiféle információval nem rendelkezett róla, ezért valószínűsítették, hogy deportálták.)

A Brüsszeli Magyar Konzulátus 1946. május 17-én ismételt kéréssel fordult a nagybajomi főjegyzőhöz Mariska hollétének kinyomozásával kapcsolatban. Tudomásuk szerint Mariska 1943 júniusában tért vissza Magyarországra. Eleinte rokonainál élt Budapesten, majd Récsei József nevű unokaöccséhez ment lakni. Ekkortájt az egykori artistanő szervi szívbaja miatt a kaposvári közkórházban orvosi kezelés alatt állt. Esetleges halála esetén a visszamaradt ingóságai miatt kellett volna intézkedni, és kideríteni, hogy kik a törvényes örökösök? Azonban a főjegyző válasza arra, hogy a művésznő életben van-e még, feltételezhetően nemleges volt.

A mozgalmas életet élő Récsey Mariska élete szomorú véget ért. A Yad Vashem adatbázis alapján életének 65. évében, 1944. július 5-én az auschwitzi haláltáborban vesztette életét. Holttá nyilvánítását a Kaposvári Járásbíróság végezte 1946-ban, a rá vonatkozó bírósági irat nem maradt fenn. Halálestét a nagybajomi anyakönyvbe 1948. március 9-én írták be.

Jakab Georgina

Az alább közölt dokumentumok a Brüsszeli Magyar Konzulátus által Nagybajom főjegyzőjéhez intézett megkeresések:

Az iratok jelzete:

Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára V. 276. Nagybajom Nagyközség iratai 120/1946. Récsey Mariska volt brüsszeli lakos utána kutatás

Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára V. 276. Nagybajom Nagyközség iratai 1334/1946. Récsey Mariska kinyomozása

Felhasznált cikkek, sajtóközlemények:

Friss Újság, 1897. június 14. 2. p.

Somogyi Hírlap, 1908. december 10. 3. p.

Magyarország, 1910. április 27. 9. p.

Pesti Napló, 1911. január 19. 12. p.

Somogyvármegye, 1913. október 21. 4. p.

Somogyi Hírlap, 1915. április 20. 8. p.

Dunántúl, 1920. április 1. 1. p.

Esti Kurír, 1925. június 26. 11. p.

Uj-Somogy, 1927. február 4. 3. p.

Pécsi Napló, 1927. február 5. 5. p.

Prágai Magyar Hírlap, 1927. február 6. 12. p.

Amerikai Magyar Népszava, 1927. augusztus 16. 4. p.