A Somogybükkösd Községi Nemzeti Bizottság 1956. november 2-i jegyzőkönyvei

Az ugyanazon napon, 1956. november 2-án készült jegyzőkönyvek tárgyai két, a házállamosítások és a kitelepítések során sérelmet elszenvedett személytől elvett vagyontárgyak stb. visszaadásáról szóló intézkedések. A korszak viszonyainak érzékeltetése miatt, illetve, keletkezési időpontjuk alapján kerültek A hónap dokumentuma sorozatba.

A dokumentumok létrejöttének előzményeiről

Somogy megye alacsony fokú ipari fejlettsége, alapvetően agrárjellegű gazdasági és társadalmi viszonyai jelentősen befolyásolták a forradalom és szabadságharc somogyi eseményeit, a tömegmozgalomban résztvevők összetételét és követeléseit, céljait. A mintegy 260 ezer főt számláló népességének túlnyomó többsége községekben élt 1956-ban. Mindössze néhány nagyobb községről állítható, hogy a 20. században elindultak az ipari és kereskedelmi fejlődés útján.

A Csurgói járásban lévő Somogybükkösd mintegy félezer lakossal bíró kisközség volt az 1950-es években. A kommunista párti diktatúra szovjet nyomásra védelmi határsávot jelölt ki a nyugati országok bábállamának tekintett Jugoszlávia magyarországi határa mentén, rendkívül szigorú korlátozásokkal. 1950-től fokozták a politikai és gazdasági elnyomást a rendszer ellenségeinek minősített, tehetősebb városi és falusi személyek, családok ellen. 1952-ben a házállamosítás módszerével fosztották meg őket legfontosabb vagyonuktól és egyéb értéktárgyaiktól. Lényegében ezzel egyidejűleg tömegesen telepítettek ki családokat a városokból és falvakból, különösen nagy számban a déli határsávból. A délsomogyi falvak lakóinak életét ez rendkívüli módon megnehezítette és megkeserítette. A terrorisztikus eszközöket alkalmazó pártdiktatúra az egyszerű tiltakozást is erőteljesen megtorolta, szervezett ellenállásra még a legelszántabbak sem nagyon mertek gondolni. A felhalmozódó elkeseredettség felszínre törése meghatározóan befolyásolta az 1956-os forradalom egyes helyi eseményeit.

A Somogybükkösdön történtekről két, helyben készült feljegyzés maradt fenn. Jegyzet címmel készített leírást a hivatalsegéd 1957. február 16-án. A községi tanács vb titkára elmondása alapján íródott Jegyzék című feljegyzést február l4-én gépelték le. Jellemzően a büntetőeljárások rendőrségi, de néha ügyészségi szakaszában került erre sor. (A másolati jegyzőkönyvek és a feljegyzések őrzési helye: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XXXV. 1. MSZMP Somogy Megyei Bizottságának iratai, E/á. Fegyelmi Bizottság, Kizárt párttagok ügyeinek iratai.)

A Jegyzék szerzője viszonylag elfogultságmentesen, kronologikus rendben ismertette a községi eseményeket. A csendes első napok után, 1956. október 28-án a falvak többségéhez hasonlóan itt is felvonulást tartottak több községi vezető részvételével, megemlékeztek az áldozatokról az I. világháború hőseinek emlékművénél. A néhány Oroszlányból hazatért üzemi munkás egyike kezdeményezte egy népgyűlés összehívását, hogy helyi forradalmi/nemzeti bizottságot alakítsanak. A bizottság elnökének Kovács Károlyt, a földműves-szövetkezeti bolt vezetőjét választották meg. Aznap este a fiatalok hangoskodtak, szidták a tanácsi és pártvezetőket. Másnap italozásból induló, korábban személyi és vagyoni sérelmeket elszenvedett férfiak behatoltak a tanácsirodába, fenyegették a tanács végrehajtó bizottságának elnökét, követelték a begyűjtési iratok elégetését. Sem a vb-elnök megfélemlítése, sem az iratok elégetése nem sikerült, mert a segítségül hívott férfiak megakadályozták az dokumentumok megsemmisítését és megvédték a vb-elnököt. A hivatalsegéd arról írt a Jegyzetben, hogy a bizottság utóbb intézkedett a begyűjtési iratok elégetéséről. A vb-titkár elmondása nyomán készült Jegyzékben jó néhány szélsőséges viselkedésű személy nevét rögzítették. Közülük többük ellen indult büntetőeljárás 1957 tavaszán. Az elsőfokon ítélkező Kaposvári Megyei Bíróság öt–öt hónap börtönbüntetést szabott ki az első- és másodrendű vádlottra. (Az irat forráshelye: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára. XXV. 21. b.  Somogy Megyei Bíróság, Büntetőperek iratai. B./1126/1957. sz.)

A Legfelsőbb Bíróság 10 év börtönre emelte az elsőrendű vádlottra kiszabott büntetést. Az alább közölt dokumentum tartalmához kapcsolódik, hogy a vb-titkár szerint több, az államosítások és kitelepítések idején súlyos sérelmeket elszenvedett lakos követelte vagyontárgyainak visszaadását.

A jegyzőkönyvek tartalmáról

A forradalmi események során általánosan felmerültek ezek az követelések. A nemzeti bizottság intézkedése szoros összefüggésben volt nemcsak a közhangulattal, hanem a Csurgói Járási Forradalmi Nemzeti Bizottság Elnökségének 1956. november 1-jén a községi nemzeti bizottságokhoz intézett felhívásával. (Az iratmásolat forráshelye: Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára XV. 79. f. Az 1956-os forradalom somogyi dokumentumainak gyűjteménye, Kovács Andor iratai.)

Felszólították a községi bizottságok elnökeit, hívják fel a lakosságot, hogy sürgősen nyújtsák be kérvényeiket, ha még nem intézte el, vagy visszautasította kérelmüket a járási tanács.

Az első jegyzőkönyv tárgya a Herczeg Istvánt ért súlyos sérelmek orvoslása, elkobzott vagyontárgyainak stb. visszaadása. Először a forradalmi események egyik legfontosabb sajátosságára hívjuk fel a figyelmet: a népmozgalom aktív szereplői – a közvélemény támogatásával – rögtön éltek a lehetőséggel ügyeik önálló megoldására. Somogybükkösdön is így történt mindkét személy esetében, vagyis tényleges kártalanítás valósult meg. Ugyanakkor: talán még a kor valóságát megélt, vagy a történelmi ismeretekkel bíró olvasó is megdöbben a végrehajtó bizottság elnökének valójában személyes érdekét szolgáló 1952-ben történt vagyonelkobzás, magyarul: kiemelkedően nagy értékű lopás tényén. Ennek okán igyekeztem kideríteni, vajon az akkori hatóságok felelősségre vonták-e a vb-elnököt, azonban csak részleges eredményre jutottam: A Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága 1956. szeptember 22-i ülésének jegyzőkönyvében a következő tények olvashatók: a nevezett vb-elnököt elbocsátották, viszont áthelyezték a Berzence Községi Tanács vb elnöki tisztségébe, ahol súlyos pénzügyi, gazdálkodási visszaéléseket és csalásokat követett el. Felmentették tisztségéből, majd a berzencei tanács kezdeményezésére eljuttatták fegyelmi ügyének iratait az ügyészséghez, kérve büntetőeljárás megindítását. A csurgói járási és a megyei bíróság büntetőperes iratainak névmutatóiban és lajstromaiban nem találtam adatot a vb-elnök elleni büntetőeljárásról.

Az alább olvasható 2. jegyzőkönyv tartalmát is részben szintén a kártalanítás talán legbonyolultabb kérdésének, a tsz-nek átadott vagyontárgyak, haszonállatok és termények visszaadásának ügye képezi. Ugyanakkor ez esetben is feltűnő, hogy milyen módon és mértékben „gazdálkodott” az egykori tanács végrehajtó bizottsága a tehetősebb paraszti réteg rovására.

A digitális másolatban közölt iratok jelzete: MNL SML XXIII. 220. a. Csurgói Járási Tanács V. B. üléseinek jegyzőkönyvei.

Dr. Szántó László

A Somogybükkösd Községi Nemzeti Bizottság 1. jegyzőkönyve
1956. november 2.

A Somogybükkösd Községi Nemzeti Bizottság 2. jegyzőkönyve

1956. november 2.