A hónap dokumentuma 2017. június

István nádor1 által kiadott oklevél Szigetvár rendezett tanácsú várossá nyilvánításáról

Budapest,2 1848. június 15.

 

 

A hónap dokumentumának Szigetvár rendezett tanácsú várossá nyilvánításáról kiadott oklevelet választottam, melyet István nádor és Szemere Bertalan belügyminiszter is aláírt.

A téma aktualitását az adta, hogy 1848. június 15-én István nádor Kaposvárt és Szigetvárt rendezett tanácsú nyilvánította.

Az 1848-as áprilisi törvények jobbágyfelszabadítást meghozó intézkedése révén az úrbéri törvényszék helyébe polgári törvényszékeket kellett alakítani. Somogy vármegyében két mezőváros – Kaposvár és Szigetvár – kapott elsőbírósági jogkört. E két mezőváros tanácsainak rendezésére Szemere Bertalan belügyminiszter adott kormánybiztosi megbízást Záborszky Alajos3 pénzügyminiszteri tanácsosnak.

Záborszky Alajos ismert egyénisége volt Somogy vármegye politikai életének. 1848. május 12-én kelt levelében a városi tanács és községnek címzett levelében a következőket írja: „Én Önök kérésére a Belügy Miniszternél eleve megtettem a lépést, hogy Szigeth Városának rendezett Tanács adassék; mint értettem ő hajlandó a kérelmet tellesíteni,4 azért intem önöket siessenek a kérelmi levelet fölküldeni, s engem eleve tudósítani már azért is, hogy óhajtásuk létesítését előmozdíthassam.”5

István nádor június 15-én Kaposvárt és Szigetvárt rendezett tanácsú községgé nyilvánította, és első bíróságú jogkörrel ruházta fel. Ezt követően június 25-én Szigetváron, június 26-án pedig Kaposváron – történelmük során első ízben – megalakult a két város rendezett tanácsa.6 Záborszky jelentésében örömmel nyugtázta: „Epillanatban Kapós és Szigetvár szabad városok, s a polgári jogok legszebbikét, az önkormányzást házi isteneik közé sorozva élvezik."7

1850 januárja és 1853 áprilisa között szétválasztották a közigazgatást a jogszolgáltatástól, illetve a katonai és polgári igazgatást. A magyar közigazgatási terminológiában megjelent a kerületi község fogalma. Somogy vármegyében 1851-ben vezették be ezt a rendszert, ekkor már a 42 somogyi mezőváros között sorolták fel Szigetvárt is. Az 1871. évi XVIII. törvénycikk8 értelmében kialakított új közigazgatási rendszer 1950-ig többé-kevésbé változatlan maradt. A törvény csak három féle községet ismert el: a kisközséget, a nagyközséget és a rendezett tanácsú várost. Ezért lett Szigetvár 1872-ben nagyközség.

A Minisztertanács 1949. december 3-án kelt rendelete intézkedett arról, hogy a Németladi Körjegyzőség kivételével az egész Szigetvári járást Baranya megyéhez kell csatolni.

A híres szigetvári ostrom 400-ik évfordulóján, 1966-ban Szigetvár ismét megkapta a városi rangot.

 

Az oklevél szövege betűhív átirattal

 

Én István Ferenc Győző, császári királyi Főherczeg, Magyarország Nádora és telhatalmú9 királyi Helytartója s.a.t.10 e rendeletem tartalmánál fogva tudomásul adom mind azoknak kiket illet miképen én, Somogy megyébe kebelezett Szigethvár város közönségének abeli kérelmét, mely szerint magát első bírósági hatósággal ellátatni és a gyakorlattal megbízandó rendes tanácsnak az 1848:XXIV. t.czikk11 értelmében eszközlendő választására feljogosíttatni kéri, méltó figyelembe vevén; és tapasztalván, hogy a nevezett város terjedelme, lakosainak száma és képezettsége, pénztárainak és közjövedelmeinek állapota, az ügyeknek gyorsabb menetele, az igazgatás ellenőrzött biztossága és főképen a községi és hazafiúi erényeknek fejlesztése, a kérelem teljesítését javasolják: ennélfogva a fenemlített megyének meghallgatása után, a ministerium javaslatára Szigethvár város közönségét azon hatalomhoz képest, melyel az 1848:III.12 és XXIV. t.czikk értelmében gyakorolni jogom van, első bírósági hatósággal ezennel felruházottnak nyilvánítom, képességet adván nékie az illető bírákat és tiszteket törvényszeresen megválasztani, és ez uton a rendezett tanácsot megalakítani. E rendeletem teljesítésével a Belügyministert bízván meg. Kelt Budapesten 1848ik év június 15dik napján.

 

István nádor

k[irályi]. helytartó

Belügyminister

Szemere Bertalan

 

 

Jelzete: MNL SML XV. 26. Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteménye. 8. doboz. 241/953 (58.149.1.) sz.

Aláírásokkal és szárazpecséttel hitelesített oklevél.

Készítette: Jakab Georgina

 

 


1 Habsburg–Lotaringiai István Ferenc Viktor főherceg osztrák főherceg, magyar királyi herceg, István nádor néven 1847-től 1848-ig Magyarország nádora.

2 A Budapest elnevezés az 1872. évi XXXVI. tc. alapján lett hivatalos. 1872. évi XXXVI. törvénycikk: Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről. Magyar Törvénytár: Corpus Juris Hungarici: millenniumi emlékkiadás. 1872–1874. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 79. p.

3 Zábori Záborszky Alajos (Várda, 1805 – Kaposvár, 1862) nemesi reformpolitikus, ügyvéd, országgyűlési követ majd miniszteri tanácsos és kormánybiztos.

4 teljesíteni

5. MNL SML XV. 26. Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum gyűjteménye. 8. doboz. Záborszky Alajos levele Szigetvár városi tanácsához. 58.217.1.

6 G. Jáger Márta: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Somogy vármegyében (1848–1849) In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 34–35. Kaposvár, 2004. 67–68. p.

7 MNL SML IV. 101. a. Somogy Vármegye Közigazgatási Bizottmányának jegyzőkönyve. 1848. 212. sz. (május 29.). Somogy megye az 1848. évi XXIV. tc. alapján e két legjelentősebb mezővárosát tartotta érdemesnek arra, hogy elsőbírósági jogkörrel rendezett tanácsúvá alakuljon.

8 1871. évi XVIII. törvénycikk: a községek rendezéséről. Magyar Törvénytár: Corpus Juris Hungarici: millenniumi emlékkiadás. 1869–1871. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 280–294. p.

9 teljhatalmú

10 s.a.t.: satöbbi

11 1848. évi XXIV. törvénycikk: a községi választásokra nézve: 1. § A szabad királyi városokról ideiglenesen rendelkező XXIII. törvénycikk, mennyiben a választásokról, választókról, és képviselőkről szól, a szepesi XVI városokra, és azon községekre is kiterjesztetik, mellyek első birósági hatósággal ellátott rendezett tanácscsal vagy már birnak, vagy ennekutána fognak a megyék meghallgatása mellett a ministerium javaslatára Ő Felsége, illetőleg a királyi helytartó által felruháztatni.

2. § A rendezett első birósági hatóságu községeknek közigazgatási állása, a törvény további rendeleteig, jelen állapotában megtartatik.

3. § Az első birósági hatóságu rendezett tanácscsal el nem látott községekben, az előljárók választása iránt ideiglenesen a megyék fognak intézkedni. Magyar Törvénytár: Corpus Juris Hungarici: millenniumi emlékkiadás. 1836–1868. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 249. p.

12 1848. évi III. törvénycikk: független magyar felelős ministerium alakításáról: 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak. Magyar Törvénytár: Corpus Juris Hungarici: millenniumi emlékkiadás. 1836–1868. évi törvényczikkek. Budapest, 1896. 218. p.