Szentendre

Jelenlegi hely

1 / 1

Szentendre területe már a római korban is lakott volt, ahol Ulcisia Castra néven állandó katonai tábor létesült. A népvándorlás kora után is lakott maradt, és Szent István király 1009. évi oklevele már Sanctus Andreas néven meg is említi. A város a 13. század alatt esperesi kerületi központtá fejlődött, így Pilis megye egyházi központja lett. Szentendre 1541 és 1543 után csaknem 150 évre a török hódoltság része lett, de a település ez alatt az idő alatt is lakott maradt.

A felszabadulást követő csaknem száz évben a Zichy család birtokában volt, akiktől Grassalkovich Antal, a Magyar Kamara elnöke perelte vissza az uradalmat 1766-ban. Szentendre rác többségűvé válása is a töröktől való felszabadulás éveiben történt meg. A császári csapatok 1690. évi vereségei hatására az Oszmán Birodalom megtorlásától félő szerbek tömegével vándoroltak a Habsburg Monarchia területére, ahol elsősorban a Duna mellett telepedtek le, ahonnan csak a 19. század elején tértek haza az óhazába.

A város 18–19. századi gazdasági élete a kézműves ipar mellett a szőlőművelésen alapult, amelyet az 1882. évi nagy filoxérajárványa tett tönkre.

A város a 20. század első felében a művészek otthona lett a szentendrei művésztelep megalakulása révén, majd a turisták egyik kedvelt kirándulóhelyévé vált.

Jelzet:

PML V. 302-e. 1. tétel

Eredeti méret:

39,3 cm x 30,7 cm

Keletkezési hely:

Érsekújvár

Keletkezési idő:

1704. november 22.

Megjegyzés:

Bercsényi Miklós felhívása: Bercsényi Miklós a szabadságharchoz történő csatlakozásra szólítja a rácokat. II. Rákóczi Ferenc államában a különböző nemzetiségek harmonikus együttélésére törekedett, de a szerbek tömegei nem fogadták el fennhatóságát. A lakosság az udvar társadalmi támaszát, rác fegyveresek pedig mindvégig a császári hadsereg leghűségesebb és legfegyelmezetlenebb segéderőit alkották.

Jelzet:

PML V. 302-e. 8. tétel

Eredeti méret:

40,8 cm x 32,7 cm

Keletkezési hely:

Buda

Keletkezési idő:

1707. február 6.

Megjegyzés:

Menlevél: Rabutin császári tábornok megtiltja katonáinak, hogy Szentendrén önkényesen és erőszakosan szállást foglaljanak maguk számára, vagy a lakosság javait rekvirálják (elkobozzák). A Rákóczi-szabadságharc alatt magyar városok többsége igyekezett a szembenálló felek katonaságától hasonló tartalmú menleveleket beszerezni. A településeket azonban ezek a dokumentumok sem mentették meg a katonák kilengéseitől.

Jelzet:

PML V. 302-e. 5. tétel

Eredeti méret:

52.6 cm x 36 cm

Keletkezési hely:

Pozsony

Keletkezési idő:

1708. január 1.

Megjegyzés:

Úrbéri szerződés: Gróf Zichy Péter évi 1000 Ft évi megváltás ellenében megerősíti Szentendre város 1700. január 1-jén kötött úrbéri szerződésben rögzített jogait. A város ezen kívül évente 200 budai mérő (1 budai mérő 54.94 l) vörös bort köteles adni számára Szent Márton napján (november 11.).

Jelzet:

PML V. 302-b. 2. kötet. 23–24. p.

Keletkezési idő:

1737 június–július

Megjegyzés:

Tanácsülési jegyzőkönyv: Szentendre tanácsülési jegyzőkönyve, amelybe a megyei hatóság körleveleit is bejegyezték. A 18. századi Szentendre vegyes – magyar és szerb – lakosságú mezőváros volt, így levéltári iratanyagának feldolgozásához e két nyelv mellett a latin ismerete is elengedhetetlen.

Jelzet:

PML V. 371. 2. kötet

Keletkezési idő:

1882. szeptember 16.

Megjegyzés:

Határozat szüret idejéről: Szentendre városa módosítja a szüret idejét a filoxéra járvány pusztításai miatt.

Jelzet:

PML V. 371. 2486/1896. 4. p.

Keletkezési idő:

1896. május 9.

Megjegyzés:

Díszközgyűlés: Szentendre város díszközgyűlése a honfoglalás 1000 éves évfordulója emlékére, amelyen a másnapi ünnepnap napirendjét is meghatározták.

Jelzet:

PML XV. 14. Szentendre

Keletkezési idő:

19/20. század fordulója

Megjegyzés:

Századfordulós képeslap: Ortodox templom és a város látképe a Duna felől.

Jelzet:

PML V. 373-d/C. 7. tétel

Keletkezési idő:

1926

Megjegyzés:

Bükkös patakhíd terve.