Nemzetőrség

Jelenlegi hely

1 / 1

Az országgyűlés hadügyi vonatkozású törvényei közül az 1848. évi XXII. törvénycikk (A nemzeti őrseregről) a 20 és 50 év közötti férfiakat kötelezte nemzetőri szolgálatra. A szolgálatviselést a törvény vagyoni cenzushoz kötötte. Említésre méltó, hogy a cenzussal kapcsolatos követelményekhez nem mindenhol ragaszkodtak. Így pl. a Pest megyei Közbátorságra Ügyelő Választmány úgy döntött, nem alkalmazzák a vagyoni cenzust.

Pest-Pilis-Solt megye Közbátorságra Ügyelő Választmánya 1848. március 24-én tartott ülésén a következőket határozták el az illetékesek: minden járásba (pilisi, váci, kecskeméti, pesti, solti) ötfős bizottságokat küldenek ki, amelyeknek feladata a nemzetőri szolgálatra alkalmas személyek összeírása lesz. A községeket utasították, válasszanak három embert maguk közül, akik majd a kiérkező bizottságok munkáját segíteni fogják. Bár a nemzetőrségről rendelkező törvény a 20. életév betöltéséhez kötötte a belépés feltételét mint alsó korhatárt, a választmány ezt 17 évre mérsékelte.

Fegyverzet tekintetében igen vegyes volt a kép. Országos átlagban minden tizedik nemzetőrnek volt lőfegyvere. Pest-Pilis-Solt megye Közbátorságra Ügyelő Választmánya 1848. április 2-án úgy határozott, hogy a fegyverért folyamodó községeket a megyei fegyvertárból kell ellátni fegyverrel. Nyáry Pál másodalispán, aki egyben a választmány elnöke is volt, április 4-én elrendelte, hogy a megyei fegyvertárban lévő gyalogsági puskákat, szuronyokat, valamint lovassági karabélyokat, kardokat és pisztolyokat nézessék meg szakemberekkel és hozzák őket átadásra kész állapotba. Azoknak a lőfegyvereknek a kiadását is tervbe vette a választmány, amelyek javításra szorultak. Az ilyen puskákat átvevőknek nyugta aláírása mellett vállalni kellett, hogy saját költségen megjavíttatják az átvett fegyvert.

Jelzet:

IV. 101. 81. f.

Keletkezési idő:

1848. március 31.

Megjegyzés:

Szolgabírói jelentés a nemzetőri összeírások során tapasztalt zavargásokról. A nemzetőri szolgálatra alkalmas lakosság összeírását 1848. április 21-én rendelték el hivatalosan a helyhatóságok számára. Az összeírás azonban nem valósult meg maradéktalanul. Nem egy helységben a nép ellenszegült, mert adókivetést sejtettek a rendelkezés mögött. Közrejátszhatott az ellenszegülésben a katonáskodástól való idegenkedés is. Az ország több részéhez hasonlóan Pest megyében sem ment zökkenőmentesen a nemzetőrök összeírása. A 1848. évi V. törvénycikkely, amely a népképviseleti alapon létrehozandó országgyűlésről szólt, elrendelte a választásra jogosultak összeírását. Ezt az összeírást összekötöttek – az 1848. évi XXII. törvénycikkely értelemében – a nemzetőrök összeírásával. Az összeírásokat több településen új adókivetés előkészületének sejtették, és nyílt ellenállásra került sor. Ilyen települések voltak Sződ, Vácrátót, Vácbottyán, Pilisszántó, Péteri, Ecser és Gomba. Ez utóbbi kivételével a települések szlovák nemzetiségűek voltak. Ellenkező példákat is találunk. Majosházán például a lakosság sérelmezte, hogy a falu kimaradt a nemzetőri összeírásokból. Ezek után a helyiek maguk írták össze a nemzetőri szolgálatra alkalmasakat a településen. A 20 év alatti lakosok apjuk helyett vállalták a nemzetőri szolgálatot. Tök falu lakosai levelükben arra kérték a megyét, fegyverezze fel őket azért, hogy eleget tehessenek a törvényben meghatározott kötelességüknek.

Jelzet:

IV. 108. 88. f.

Keletkezési idő:

1848

Megjegyzés:

Nemzetőr-lista (részlet): Községek szerinti táblázatos kimutatás azokról a polgárokról, akik a nemzetőrség váci táborához csatlakoztak. Pest megyében az összeírt nemzetőrséget nyolc, majd hét ún. őrnagyi kerületbe osztották be. Ezek a kerületek összesen 31 266 nemzetőrt állítottak ki. A nagyobb részük (30 492 fő) gyalogos, kisebb részük (774 fő) lovas szolgálatot teljesített. A nemzetőri szolgálat alól a nemzetiségek sem vonták ki magukat, s a szerb és német lakosság aránylag nagy számban jelentkezett.

Jelzet:

IV. 106-b. V. kútfő. 5. doboz.

Keletkezési hely:

Alpár

Keletkezési idő:

1848. október 25.

Megjegyzés:

Nemzetőr-lista: Az Alpár községbeli nemzetőrök nevét tartalmazó lista 1848-ból. A Pest megyei nemzetőrök több helyen kerültek bevetésre a szabadságharc alatt. A szerb felkelés során Bácska pacifikálásában kb. 4000 nemzetőr vett részt. A pákozdi csatában és az Ozora körüli harcokban tűntek fel a Pest megyei nemzetőrség egységei. Előbbi esetben a Pest megyei 1. és 2. önkéntes nemzetőr zászlóalj – más megyék nemzetőreivel közösen – vette fel a harcot a horvát határőrök egy csoportjával. Az 1848. október 30-án Schwechatnál megvívott csatában a 2. Pesti megyei önkéntes nemzetőr zászlóalj is részt vett abban a támadásban, melynek végén Guyon Richard elfoglalta az osztrákoktól Mannswörth települést. A tavaszi hadjárat alatt elterelő-megtévesztő hadmozdulatokban 3000 kecskeméti, nagykőrösi és ceglédi nemzetőr vett részt az Aulich Lajos vezette II. hadtesten belül.

Jelzet:

IV. 101. 96. f.

Keletkezési hely:

Pest

Keletkezési idő:

1848. április 3.

Megjegyzés:

Megyei választmány utasítása: Utasítások a nemzetőrség számára az antiszemita zavargások elleni fellépésre. 1848 tavaszán az országban több helyen antiszemita megmozdulásokra került sor. Ezek megfékezésére bevetették a nemzetőrséget is. Ezek lecsendesítésére legtöbbször elegendő volt a nemzetőrség felvonulása, fegyvert szinte sehol sem kellett használni.

Jelzet:

PML IV 101 107. f.

Keletkezési hely:

Budapest

Keletkezési idő:

1848. április 8.

Megjegyzés:

A nemzetőrség felfegyverzését elrendelő utasítás. Országos átlagban minden tizedik nemzetőrnek volt lőfegyvere. Nagyobb részük valamilyen szúró-vágó fegyverrel, általában a paraszti munkavégzéshez szükséges, átalakított eszközzel rendelkezett (kiegyenesített kasza, cséphadaró, balta stb.).

Jelzet:

IV. 104-b. 1330/1848.

Keletkezési idő:

1848. szeptember 15.

Megjegyzés:

István nádor aláírása: István nádor, királyi helytartó kézjegye egy Pest megye alispánjának küldött levélen. István Habsburg-főherceg, királyi helytartó, Magyarország nádora, 1848 szeptemberében rövid ideig a magyar honvédség főparancsnoka is volt.