Október 31. a reformáció napja. Ezen a napon tette közzé Luther Márton a bűnbocsánat és a búcsúcédula-árusítás gyakorlatával kapcsolatos 95 tételét, amelyet a protestáns egyházak többsége ünnepnapként tart számon.

Ebből az alkalomból ajánljuk kutatóink figyelmébe levéltárunk nagykőrösi fióklevéltárában található Nagykőrös Város Tanácsának XVII – XVIII. századi végrendeleteit. Mivel a város lakosságának döntő része már ebben az időszakban is protestáns – azon belül református – volt, az iratok segítséget nyújthatnak abban, hogy a település, de akár az adott kor protestáns vallású embereinek életébe bepillantást nyerjünk.

A végrendeletek sokrétű tartalmuk miatt többek között jogtörténeti, helytörténeti, művelődéstörténeti, néprajztörténeti, mikrotörténeti és gazdaságtörténeti szempontból is hasznos információkkal szolgálhatnak. Éppen ezért a családkutatás során értékes forrásnak bizonyulhatnak, hiszen egyetlen iratból számos adat nyerhető a végrendelkező családi és vagyoni helyzetén túlmenően is.

Az alábbiakban néhány nagykőrösi példát láthatunk a végrendeletek sokszínűségére.

A végrendeletekből sok esetben következtethetünk a végrendelkezők vallásosságára. Felekezeti hovatartozásról ugyan direkt módon ritkán nyilatkoztak, de ki lehet következtetni az esetlegesen jelen lévő egyházi személyekből és a kegyes hagyományokból. A nagykőrösiek általában szőlőből termést (bort) vagy készpénzt hagyományoztak ily módon, mint például Fülöp István 1739. évi végrendeletében a temetése mellett az eklézsia szegényei részére is rendelkezett. 

Jelzet: 

HU-MNL-PML-V-202-h-A-0930

Keletkezési hely: 

Nagykőrös

Keletkezési idő: 

1739

Megjegyzés: 

„Vagyon takarításomra 36 forint és 39 krajcár, aki abból megmarad, fele legyen a Szent Eklézsiájé, fele az Eklézsia szegényeié.”

A legtöbb értéket képviselő örökségek általában az ingatlanok voltak, amelyek alatt a nagykőrösi testamentumok esetében legtöbbször lakóházakat, gazdasági jellegű épületeket kell érteni, de előfordul, hogy különböző műhelyekről, patikáról vagy malomról is végrendelkeztek. Az örökített ingatlanokból következtetni lehet a végrendelkező foglalkozására is. Kovács Szabó János 1753. évi testamentumában például kovácsműhelyét és a benne lévő szerszámokat feleségére, felesége gyermekeire és saját fiára hagyta.

Jelzet: 

HU-MNL-PML-V-202-h-A-1063

Keletkezési hely: 

Nagykőrös

Keletkezési idő: 

1753

Megjegyzés: 

„Kovácsműhely légyen mostani feleségemé, Garai Judité és fiaié, és a benne lévő kovácsi szerszám és az ház légyen két részre Szabó János fiamnak és Garai Judit gyermekeinek…”

A végrendeletek vizsgálata során nagyon sok mindent tudhatunk meg az egyénről. Képet kaphatunk a végrendelkező életéről, valamint bemutatásra kerülnek a sokszor bonyolult családi kapcsolatok is, miközben a végrendelkező megindokolta öröksége felosztásának okát. Szecsei László 1784. évi testamentumában felesége és gyermekei részére végrendelkezett. Péter fiának – aki katonaként szolgált akkor – szintén hagyott örökséget. A végrendelet módosítására 1788-ban került sor, amelyben Szecsei László fiától, Pétertől minden örökséget megvont, mivel dezertált, gyilkolt és emiatt 20 év gályarabságra ítélték.

Jelzet: 

HU-MNL-PML-V-202-h-A-1137

Keletkezési hely: 

Nagykőrös

Keletkezési idő: 

1788

Megjegyzés: 

„Szecsei Péter dezertáltatván és azon alkalmatossággal gyilkosságban esvén és azért húsz esztendeig tartó hajó húzásra sententiáztatván… édes atyja által néki testáltatott minden jókat egyedül és örökösen maga testvérbátyjának, Szecsei Istvánnak hagy…”

A végrendeletek végén, a záradéknál történik meg legtöbb esetben a tanúk felsorolása. A tanúk személye a nagykőrösi végrendeletekben általában helyi bíró vagy jegyző, a városi tanács tagjai vagy valamilyen egyházi személy. A felsorolást sokszor aláírások és pecsétlenyomatok kísérik, amelyekből következtetni lehet az adott személy pecséthasználatára, vagy vizsgálhatjuk a végrendelkezők és a tanúk írástudását is. Özv. Szűcs Pálné Boda Erzsébet 1768. évi végrendeletén is jól látszanak a pecsétek és az aláírások, valamint a végrendelkező keresztvonása.

Jelzet: 

HU-MNL-PML-V-202-h-A-0106

Keletkezési hely: 

Nagykőrös

Keletkezési idő: 

1768

A végrendeletekhez, a Reformáció 500 projekt keretein belül készült adatbázis innen érhető el.

Forrás:

HU-MNL-PML-V-202-h-A: Nagykőrös Város Tanácsának iratai; Végrendeletek; XVII-XVIII. századi végrendeletek

A borítóképen található irat jelzete: HU-MNL-PML-V-202-h-A-0162

Az összeállítást készítette: Sebiány Noémi