Jelenlegi hely
Új kutatóknak
Ki kutathat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL)?
Az Országos Levéltárban van-e az általam keresett iratanyag?
Online beiratkozás
Kutatás – A kutatóterem működésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
Milyen kutatási korlátozásokkal kell számolni?
Hogyan kezdjek hozzá?
Ki kutathat a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL)?
Az Országos Levéltárban bárki, magyar és nem magyar állampolgár egyaránt ingyenesen kutathat. Adat-, titok- vagy állományvédelmi okokból azonban nem minden iratanyag férhető hozzá teljes körűen (lásd a Milyen kutatási korlátozásokkal kell számolni? részt). A levéltárnak mindent meg kell tennie a levéltári anyag hosszútávú megőrzése érdekében, és jogszabályba foglalt kötelessége biztosítani a személyes adatok védelmét. Ezért egyes különösen értékes, gyakran kutatott vagy rossz állapotú irategyüttesek átnézését csak másolatban teszi lehetővé, az adatvédelmi szempontból kutatási korlátozás alá eső iratokba való betekintés engedélyezését pedig a jogszabályban előírt feltételekhez köti. A levéltári kutatás feltételeit a levéltári törvény és az MNL kutatási szabályzata határozza meg.
Az Országos Levéltárban van-e az általam keresett iratanyag?
A kutatás megkezdése előtt célszerű tájékozódni arról, hogy az Országos Levéltár őriz-e a kutatás témájába vágó iratanyagot, és ha igen, melyik épületében. A tájékozódásban főként www.eleveltar.hu (a Magyar Nemzeti Levéltár iratkeresője), a Gyakori kérdések és a Családkutatás menüpont alatt olvasható információk, illetve az Információs Iroda munkatársai segíthetnek.
Online beiratkozás
Jelen helyzetben mindennél fontosabb egészségünk megóvása a személyes érintkezések csökkentésével. Ezt támogatja az Elektronikus Levéltári Portálon (www.eleveltar.hu) elérhető online beiratkozási lehetőség is. Ennek köszönhetően a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára kutatóinak az Információs Irodán, a Lángliliom utcai kutatóteremben vagy a Daróczi úti kutatószobában már csak a kinyomtatott látogatói jegyüket kell átvenniük, az adatok gyors egyeztetése után.
Ehhez csupán regisztrálni kell a www.eleveltar.hu oldalon, és a regisztráció során kipipálni a Beiratkozás a Magyar Nemzeti Levéltárba rubrikát. Amennyiben korábban már megtörtént a portálregisztráció, csak be kell jelentkezni és elvégezni a beiratkozást. Ezt követően olyan funkciók válnak elérhetővé, amivel lehetőség nyílik a portálon lefuttatott keresések mentésére, a találatok munkafüzetbe rendezésére, de a korábban leadott kérések is áttekinthetők.
Lépésről lépésre
Kétféleképpen lehet a kiválasztott levéltár [Budapest Főváros Levéltára (BFL) vagy Magyar Nemzeti Levéltár (MNL)] valamelyikébe beiratkozni: rögtön a portálregisztráció során, vagy külön folyamatként elindítva a későbbiek során.
Online beiratkozás portálregisztrációval egybekötve
A portál kezdő oldalának jobb felső sarkában rá kell kattintani a Regisztráció gombra. Az alapadatok megadása után (név, e-mail cím [lehetőleg NEM munkahelyi email cím], jelszó) be kell jelölni, hogy melyik levéltárba szeretnénk beiratkozni (BFL vagy MNL vagy mindkettő). Tovább lépve ki kell tölteni a beiratkozáshoz szükséges személyes adatokat (születési dátum, hely, anyja neve, állandó lakcím, levelezési cím, elérhetőség). A következő oldalon meg kell adni a kutatásra vonatkozó adatokat, vagyis a kutatás tárgyát, évkörét, jellegét.* A Tovább gomb megnyomása után megjelenő oldalon a regisztráció befejezéséhez meg kell nyomni a Kész gombot. Ezzel lesz elküldve a megadott e-mail címre a regisztrációt megerősítő link, amelynek segítségével aktiválható a fiók.
Ha az Elektronikus Levéltári Portál jobb felső sarkában a név mellet piros X helyett zöld pipa látható, a levéltár jóváhagyta a beiratkozást az adott naptári évre.
Online beiratkozás előzetes portálregisztrációval
Abban az esetben, ha már korábban megtörtént a portálregisztráció, az online beiratkozás azonban még nem, akkor a menüből (vagy a névre kattintva vagy a legördülő menüt használva) a Kutatói adatlapok funkciót kell kiválasztani. Itt mindkét levéltárba lehet adatlapot leadni, ezzel kezdeményezve az online beiratkozást. Kiválasztva az MNL adatlap leadást először a személyes (születési dátum, hely, anyja neve, állandó lakcím, levelezési cím, elérhetőség), majd a Tovább gomb lenyomása után a kutatásra vonatkozó adatokat kell megadni, vagyis a kutatás tárgyát, évkörét, jellegét.* A Kész gomb lenyomásával véglegesíthető a beiratkozás. Szintén a Kutatói adatlapokra kattintva végezhető el a korábbi évek kutatási témáinak megújítása is.
Ha az Elektronikus Levéltári Portál jobb felső sarkában a név mellet piros X helyett zöld pipa látható, a levéltár jóváhagyta a beiratkozást az adott naptári évre.
* Az aktuális kutatási témát célszerű minél pontosabban meghatározni még abban az esetben is, ha a kutató érdeklődése több, egymással szorosan vagy lazábban összefüggő területre is kiterjed. Ez azért ajánlott, mert a téma ismeretében a levéltárosok szükség esetén könnyebben tudnak segíteni a kutatónak, például a levéltári jelzet pontosításában.
Online regisztráció Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül
Amennyiben már rendelkeznek ügyfélkapus azonosítóval, az ELP regisztráció során választhatják az ügyfélkapus regisztráció funkciógombot is. Ebben az esetben a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül bejelentkezve, a regisztrációs képernyőn automatikus kitöltésre kerül a nevük és az emailcímük. Ezután a regisztrációt a korábbiakban leírtak szerint folytathatják.
A látogatói jegy érvényességét minden évben meg kell újítani. Elveszett vagy megsemmisült látogatói jegyet a levéltár egy alkalommal pótol díjmentesen.
Kutatás – A kutatóterem működésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók
A kutatóteremben csak érvényes látogatói jeggyel lehet kutatni, amit érkezéskor minden alkalommal be kell mutatni a fegyveres őrségnek. A kutatóterembe táskát vagy az iratok épségét veszélyeztető anyagot – például ételt, italt – nem szabad bevinni. Ezeket a zárható ruhatári szekrényben kell elhelyezni. Az írópapír, írószerek, nagyító, hordozható személyi számítógép, digitális fényképezőgép és más személyes tárgyak (például: pénztárca, szemüveg) tárolására és szállítására a ruhatári szekrényekben található átlátszó műanyag tasakot kell használni.
A levéltár valamennyi épületében csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni.
A kutatótermekben nem szabad telefonálni és zajkeltő eszközt használni, illetve a többi kutató bármi módon zavarni.
A levéltári rend szerint kiadott dokumentumok rendjére és épségére gondosan ügyelni kell. A jegyzeteléshez kizárólag ceruza használható. Ha a kutatóterem felügyelője szándékos gondatlanságot vagy rongálást észlel, kezdeményezheti a látogatói jegy bevonását. A látogatói jegy bevonásáról a főigazgató dönt.
A kutatás megkezdésekor – és ha szükséges, a kutatás folyamán bármikor – a kutatóterem felügyelőjétől, illetve az adott iratanyag referensétől lehet segítséget kérni a kutatási témával kapcsolatos iratanyag kiválasztásához és a levéltári segédletek használatához. Az iratanyaggal kapcsolatos esetleges kutatási korlátozásokról ugyancsak a kutatóterem felügyelője vagy az illetékes referens adhat tájékoztatást. A kutatásra vonatkozó szabályokat részletesen tartalmazza a Magyar Nemzeti Levéltár kutatási szabályzata.
Milyen kutatási korlátozásokkal kell számolni?
Eredetiben nem kutatható iratok
Az Országos Levéltárban őrzött iratanyag legnagyobb része szabadon kutatható. Bármely korszak levéltári anyagában lehetnek azonban olyan iratok, irategyüttesek, amelyek egyedi értékük vagy fizikai állapotuk miatt nem kutathatók eredetiben. A jogszabály előírja, hogy ezeket a levéltár költségén készített másolat – digitális felvétel, mikrofilm, fotó, fénymásolat – formájában kell a kutatók rendelkezésére bocsátani.
Az állományvédelmi okból kutatási korlátozás alá eső iratok köréről a kutatótermek munkatársai adnak felvilágosítást. A korlátozás alól indokolt esetben az iratanyag referensének és az iratőrző osztály vezetőjének javaslata alapján az illetékes főigazgató-helyettes adhat időszakos felmentést a kutató írásbeli kérésére. Az eredeti iratokba való betekintés engedélyezésére például akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló kutatói másolat nem megfelelő minőségű.
Adatvédelmi korlátozások
A személyiségi jogok védelmével összefüggő korlátozásokat az Adatvédelmi törvény határozza meg. A levéltár köteles betartani a személyiségi jogok és a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényi előírásokat még akkor is, ha a kutatás célja egyébként nem a személyes adatok megismerése és feltárása. A törvény kiemelten védendőnek minősíti az úgynevezett különleges adatokat, amelyek elsősorban a faji eredetre, a nemzetiségi és az etnikai hovatartozásra, pártállásra, érdekképviseleti szervi tagságra, vallásos vagy világnézeti meggyőződésre, illetve az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre, valamint a bűnügyi személyes adatokra vonatkoznak.
Fontos tudnivaló, hogy a törvény különbséget tesz tudományos célú kutatás, illetve nem tudományos célú kutatás között. Azt, hogy egy kutatás tudományos célt szolgál, valamely kutatást folytató, bejegyzett, közfeladatot ellátó hazai tudományos intézmény (pl.: akadémiai intézet, egyetemi vagy főiskolai tanszék, nemzeti könyvtár, múzeum) igazolhatja az úgynevezett támogatói nyilatkozat kiadásával. A levéltár a tudományos kutatást folytató kutató részére bármely személyes adatot tartalmazó iratot kiadhat, és a kutató a kiadott iratokról másolatot is kaphat. A kutatónak azonban tudnia kell, hogy a személyes adatok nem megfelelő kezelésével, nyilvánosságra hozásával, általában a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos mindennemű felelősség őt terheli. A törvény értelmében a kutató személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.
Aki nem rendelkezik valamely tudományos intézmény támogatói nyilatkozatával, azaz nem minősül tudományos kutatónak, az a személyes adatot tartalmazó iratanyagokat csak az érintett halála után 30 évvel kaphatja meg. (Amennyiben a halál időpontja nem ismeretes, akkor a születéstől számított 90 év, illetve, ha ez sem ismeretes, akkor az irat keletkezésétől számított 60 év után.) A nem tudományos céllal kutató személy is hozzájuthat az iratanyaghoz, ha a kutatás – a kutató költségére készített – anonimizált másolattal is megvalósítható, illetve, ha a kutatáshoz az érintett, vagy annak halála után örököse vagy más hozzátartozója hozzájárult.
Külföldi kutató – amennyiben a személyes adatok azonos védelmét biztosító ország kutatójáról van szó – hasonló feltételekkel kutathat a levéltárban, mint bármely magyar állampolgár. A személyes adatokat tartalmazó iratok kutatásához azonban a Magyar Tudományos Akadémiának a kutatás tárgya szerint illetékes intézetétől kell támogató nyilatkozatot beszereznie. Ez esetben is csak akkor kaphatja meg anonimizálás nélkül a dokumentumokat, ha országa jogszabályai a magyarországival azonos módon és mértékben védik a személyiségi jogokat. (Az MNL Kutatási Szabályzatának melléklete tartalmazza ezek listáját.)
Az állam-, a szolgálati, az üzleti és a banktitok védelme
A kutatási korlátozások harmadik csoportja az állam-, a szolgálati, az üzleti és a banktitok védelmét szolgálja. Üzleti titoknak minősülnek a gazdasági szervezetek azon nem közismert adatai, amelyek megszerzése, nyilvánosságra hozatala a szervezet pénzügyi, gazdasági, piaci érdekeit sértheti. A banktitok a pénzügyi intézményeknél az ügyfelekről őrzött adatokra vonatkozik, beleértve az ügyfelek személyes adatait, továbbá a vagyoni helyzetükkel, üzleti kapcsolataikkal, számlaegyenlegükkel, bankszerződésükkel kapcsolatos adatokat.
Az államigazgatási szervek vezetői az iratok keletkezésekor megállapítják, hogy annak információtartalma állam-, vagy szolgálati titoknak minősül-e. Amennyiben igen, akkor a Titokvédelmi törvényben előírt módon minősíti azokat és ezt a tényt az iratokra is rávezeti, egyben meghatározza a minősítés érvényességi idejét. Ha a minősítés az iratok levéltárba adása után is fennáll, a minősített irat megtekintésére csak az irat minősítője, illetve annak jogutódja adhat engedélyt. A kutatónak tehát magától az iratképző szervtől vagy annak jogutódjától kell – közvetlenül vagy a levéltár közvetítésével – engedélyt kérnie az iratanyag kutatására.
Az állami szervek zavartalan és befolyásolástól mentes működése érdekében a törvény a Magyar Köztársaság szabadon választott országgyűlésének első ülése (1990. május 2.) óta keletkező úgynevezett döntés-előkészítő iratokat a Titokvédelmi törvény előírásai szerinti minősítés mellőzése esetén is nem nyilvánosnak minősíti. Ezekben az iratokban tehát a keletkezéstől számított harminc évig csak az iratképző szerv engedélyével lehet kutatni.
Hogyan kezdjek hozzá?
Kedves Kutatónk!
Üdvözöljük a Magyar Nemzeti Levéltárban!
Ha úgy döntött, hogy levéltári kutatást szeretne folytatni valamelyik intézményünkben, és a folyamatot a lehető legegyszerűbb, leggyorsabb módon szeretné megkezdeni, jó helyen jár. Örömmel tájékoztatjuk, hogy a levéltári kutatás ingyenes, tehát bármely magyar és nem magyar állampolgár díjmentesen regisztrálhat és kutathat tagintézményeinkben.
A következő egyszerű lépések segítségével teljesen felkészülten vághat bele a kutatásba!
Kutatási korlátozások
Előfordulhat, hogy adat-, titok- és állományvédelmi okok miatt az érdeklődésére számot tartó iratanyag korlátozás alá esik. Kérjük, ez esetben tekintse meg kutatási szabályzatunkat, hogy milyen módon férhet hozzá az iratokhoz.
E-beiratkozás és E-kikérés
Mindegy, honnan regisztrál (otthonról vagy tagintézményeinkben), látogatói jegye az összes kutatótermünkben érvényes lesz. Egyszerűen és rövid idő alatt elvégezheti online regisztrációját itt. Az online iratanyag-kikérés feltételeiről kérjük, tájékozódjon itt.
A kutatás jogszabályi háttere
A levéltári kutatás feltételeit a levéltári törvény és az MNL Kutatási Szabályzata határozza meg.
