Az Oroszországban található magyar vonatkozású levéltári anyagok feltárásának és gyűjtésének előmozdításáról kiadott (1562/2019. X.4.) kormányhatározat, valamint az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében, az oroszországi magyar vonatkozású levéltári iratfeltárás történetében ezzel az eddigi legnagyobb mennyiségű adatátadás valósul meg. A teljes orosz nyilvántartás elérhetővé válik előbb a magyar kutatók, majd a feldolgozást követően minden érdeklődő számára. Mindez kiemelkedő jelentőségű a magyar társadalom információs kárpótlásában.

Oroszország 1992-ben átadott Magyarországnak egy mintegy 50 ezer elhunyt magyar hadifogoly adatait tartalmazó adatbázist. Az 1998-ban átadott második, pontosított nyilvántartás már 58 749 személyről tartalmazott információkat; jelenleg 64 957 elhunyt magyar személyt tartanak nyilván a Hadtörténelmi Levéltárban.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság magyar társelnöke a sajtóbejelentésen elmondta: a kartonokon – amelyeket ezután ad át Oroszország – 18 releváns információ van. Az adatok között szerepel például a fogoly neve, apja neve, a születési év, a láger neve. Kiemelte, ha az adatok feldolgozásával végeztek, meg tudják majd mondani, hogy a fogoly hol halt meg, de akár azt is, hogy hol lett eltemetve.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság tagja hangsúlyozta: a bizottság tagjai arra törekednek, hogy minél előbb el tudják kezdeni a feldolgozást, mert tudják, hatalmas a társadalmi érdeklődés. Andrej Viktorovics Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség (Roszarhiv) helyettes vezetője, az Orosz–Magyar Levéltári Vegyesbizottság orosz társelnöke a sajtóbejelentésen kiemelte, nagyon fontosnak tartja azt, hogy a magyar családok adatokhoz, információkhoz jussanak szeretteikről, akik az egykori Szovjetunió területén raboskodtak.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke felidézte, a második világháború alatt 600 ezer magyar került szovjet hadifogságba. Róluk, majd később a málenkij robotra elhurcoltakról sem volt szabad beszélni sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban. 1992-ben, majd 1998-ban részben hozzáférhetővé váltak a magyar hadifoglyokra vonatkozó oroszországi iratok. 2017-ben új lendülettel folytatódott a feltárás, és most mérföldkőhöz érkezett az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság munkája.

Az együttműködési egyezmény értelmében 2019. december 1-jéig öt szakaszban, összesen 682 131 nyilvántartó karton másolata kerül a Magyar Nemzeti Levéltár megőrzésébe, ami 1 364 262 digitális felvételt jelent.

Visszakapja Magyarország a szovjet fogolytáborokba hurcoltak kartonjait

Fotók: Rácz Tünde / Honvedelem.hu