Jelenlegi hely
Világviszonylatban is kiemelkedő és egyedülálló adatbázis készül
– A 301 éves levéltár történetében a nemzetközi kapcsolatok, programok, iratanyagok feldolgozása eddig is kiemelt szerepet és jelentőséget kapott, és ez így lesz a jövőben is – jelentette ki hétfőn a Magyarország katonai birtokbavétele, 1944–1945 című projekt bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános főigazgató-helyettese. Mikó Zsuzsanna a Bécsi kapu téri levéltári palotában megtartott eseményen köszöntőjében emlékeztett arra: azért is fontos a mostani bemutató, mert az intézmény november 8-án, pénteken zárta az európai uniós soros elnökséggel kapcsolatos feladatait. A programokon több mint 250 külföldi vendég vett részt, minden európai uniós tagállam és az európai gazdasági térség valamennyi országa képviseltette magát vezetői szinten a megbeszéléseken. – Emellett az Egyesült Királyságból, Törökországból, Bosznia-Hercegovinából, Moldovából és Georgiából fogadtunk vendégeket – tette hozzá. Mikó Zsuzsanna úgy véli, hogy a különböző programokon méltó módon mutatták be az elért eredményeket. – Kiemelten fontos, hogy az Európai Bizottság szakértői csoportja, amely szintén képviseltette magát a rendezvényeinken, idén a levéltárakra vonatkozó stratégiai dokumentumról tárgyalt. Reméljük, hogy ez 2024 végére, 2025 elejére elkészül – fogalmazott az MNL általános főigazgató-helyettese. Hozzátette: ebben egyebek mellett kiemelt szerepet kap a levéltárak digitális átállása és a mesterséges intelligencia használata. Mikó Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi tíz évben mindig volt olyan európai uniós program, amelyben konzorciumi tagként részt vehetett az intézmény, közvetlen brüsszeli forrást felhasználva. – Ezek azt mutatják, hogy partnerként ott lehetünk Európa vezető levéltárai között – fűzte hozzá.
A nemzet intézményes memóriája
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében arra mutatott rá, hogy otthonaink falain kopottas fotókon egyenes tartású, katona ruhás, bajuszos férfiak és kisgyerekeket ölükben tartó, riadt szemű fiatalasszonyok néznek ránk, akiknek sorsa sokszor tragikusan alakult. – S akiknek tartozunk azzal, hogy tisztán lássuk és láttassuk történelmünket – mondta el a politikus. Szavai szerint ezért soha, egyetlen pillanatra se tévesszük szem elől, hogy ez az adatbázis nem csupán az adatok, számok és térképvázlatok halmaza, hanem monumentális lenyomata a nemzet, az ország tragédiájának. Mint fogalmazott: „A tényfeltárás, a rendszerezés, az áttekinthető és közérthető használat lehetőségének megteremtése egyben főhajtás az áldozatok és a hősök előtt.” – Hazánk hadszintérré válásával települési szinten vált érintetté a háborúban a teljes lakosság, aminek hatásai a mai napig érződhetnek – fogalmazott a politikus.
Kiemelte, hogy „a nemzet intézményes memóriája”, a Magyar Nemzeti Levéltár 1990 után a lakosság, a nagyközönség számára is kilépett a reflektorfénybe. Példaként említette a kárpótlási anyagok megnyitását és hozzáférhetővé tételét, illetve a mindenki számára nyitott hadifogoly adatbázis létrehozását. Az adatbázisokat a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltára gondozásában is fejlesztették, amellyel teret biztosítottak a széles körű kutathatóságnak. – Nem túlzás azt mondani, hogy ezen adatbázisok megnyitása történelmi léptékű szakmai lépések, amelyeket korunk digitális technikai lehetőségei támogatnak. Az írott emlékezet immár digitális emlékezetté szélesedett, és emberközelivé lett. A fejlesztés nemzetközi szinten is kiemelkedő vállalás, tartalmi és lefedettségi komplexitása, a legmagasabb technikai elvárásoknak megfelelő igényessége példaértékű – fejtette ki Závogyán Magdolna. Kitért arra is, kötelesség és felelősség, hogy a fiatalok számára minden lehetséges eszközzel láthatóvá és elképzelhetővé tegyük a nem is olyan régmúlt nemzeti tragédiáit, amelyeknek közvetetten ők is örökösei. Hangsúlyozta, minden lehetséges eszközzel arra kell nevelni a fiataljainkat, hogy a háború borzalmait nem lehetséges relativizálni. – Tanítsuk meg kortársainknak, fiataljainknak, hogy egyedül a béke lehet origója és kerete az emberhez méltó életnek, gyarapodásnak és boldogulásnak. Egyedül a múlt beható ismerete jelenthet biztos alapot a jelenben való eligazodáshoz és egy életerős nemzetet vizualizáló jövő építéséhez – fűzte hozzá. Az államtitkár végül köszönetet mondott azoknak, akik a példaértékű szakmai együttműködésben részesei ennek a hiánypótló, történelmi adósságot törlesztő munkafolyamatnak.
Tragikus emberi sorsok
Töll László ezredes, katonai identitásért felelős miniszteri biztos Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szavait tolmácsolva elmondta, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, illetve a Német Szövetségi Levéltár közreműködésével készíti el, és 2025 őszén publikálja a jelenleg Magyarország katonai birtokbavétele, 1944–1945 munkacímet viselő adatbázist. – Ez a vállalkozás az első és a második világháború veszteségi listáinak, a Gulágra elhurcoltak jegyzékeinek vagy a magyar ezredek adatainak közzétételéhez hasonlóan régi adósságot törleszt – emelte ki az ezredes. Töll László úgy fogalmazott, hogy lassan elköszön tőlünk az a nemzedék, amelynek saját személyes körében megélt történelem volt a második világháború. A szakember emlékeztetett arra, hogy a kommunizmus alatt nem lehetett szó szisztematikus kutatásról, a rendszert fenntartó szovjet csapatok dicsőségén kívül nem volt érdekes semmi, sem az emberi sorsok, sem a történelmi valóság megismerése. – A rendszerváltozás után eltelt időszak erőfeszítéseit követően most jutottunk el oda, hogy egyben láthassuk, mi történt minden egyes hazai településen, mit mutat a kutatható adatok által megismerhető tudományos igazság – jegyezte meg Töll László. A miniszteri biztos megköszönte a Magyar Nemzeti Levéltár és a Hadtörténelmi Levéltár munkatársainak elkötelezett munkáját, amellyel lehetővé teszik, hogy mindenki megtalálhassa a szűkebb lakóhelyének sokszor elhallgatott és ezért elfelejtett múltját. – Ugyanakkor egy efféle adatbázis sohasem lesz teljesen készen, ezúton kérünk mindenkit, hogy aki a bővítéséhez új információval tud szolgálni, ossza meg azokat a honlap üzemeltetőivel – jelezte a szakember. Hangsúlyozta továbbá, hogy ha az adatbázis szikár adatai mögé nézünk, a maga teljességében, országos méretekben, falvakra és városokra, nem egyszer utcákra lebontva gomolyog elő egyik legsúlyosabb nemzeti tragédiánk, a második világháború azon nyolc hónapjának a története, amikor a háború Magyarország területén is zajlott, és rendkívül kemény harcokkal járt. – Ez az adatbázis bármennyire a múltról is szól, a jelennek küldött figyelmeztetés. E szikár adatbázisból kiolvasható, milyen tragédiával járt Magyarországnak, hogy a két világhatalom háborújában, két istentelen és embertelen diktatúra malomkövei között morzsolódott fel szabadsága, és vált csatatérré az ország – emlékeztetett Töll László. Szavai szerint hazánknak, a közép-európai országokhoz hasonlóan, nem volt elég ereje ahhoz, hogy megőrizze szuverenitását, és megvédelmezze polgárait a harcok pusztításaitól és a deportálásoktól. – Nem veszíthetjük el a szuverenitásunkat, az akaratot, hogy magunk döntsünk a sorsunk felett! Nem veszíthetjük el azt a lehetőséget, hogy magunk döntsünk béke és háború kérdésében – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Kiemelte: tanulni kell a történelemből!
Hiánypótló adatbázis készül
Ezt követően Szabó Csaba, az MNL főigazgatója és Számvéber Norbert alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár igazgatója beszélt az eddig elvégzett munkáról, az adatbázis építéséről és annak technikai hátteréről. A bemutatón elhangzott, hogy az ország területén lezajlott második világháborús harccselekmények kiemelten tragikus időszak jelentenek hazánk történelmében. S a hazai történelmi kutatás a mai napig adós az ország területén található 3155 település egységes szempontok alapján összegyűjtött háborús adataival. Fontos tudni, hogy a kutatók jelenleg csupán 1363 település esetében ismerik a katonai birtokbavétel időpontját. Emellett többnyire nem ismertek az egyes harccselekményeket megvívó katonai alakulatok, a harcok jellege, hevessége és időtartama sem. Sok esetben nem ismerjük a katonai és polgári áldozatok számát és személyazonosságát, illetve azt sem, hogy az adott település ingó és ingatlan vagyonában milyen károk keletkeztek. – A Magyar Nemzeti Levéltár és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár közös programja ezt az adósságot igyekszik pótolni – emelték ki. A munkába nemzetközi kapcsolatokat is igénybe vesznek, segíti a kutatást a német Állami Levéltár (Bundesarchiv) és az Amerikai Nemzeti Levéltár (NARA) is, és a hazai szakemberek abban reménykednek, hogy ha befejeződik a szomszédunkban jelenleg zajló háború, akkor korabeli szovjet iratokkal is tudják majd gazdagítani az ismereteket. Az MNL munkatársai végzik el a megyei levéltárakban található, vonatkozó közigazgatási iratanyagok és az anyakönyvek feltárását. Fontos cél, hogy ne csak azoknak a katonai áldozatoknak a személyazonosságát derítsék fel, akik egy adott településen harcoltak, hanem azokat is, akik ott laktak, és onnan vonultak be a honvédséghez. Szabó Csaba és Számvéber Norbert kifejtette, hogy a feltárt adatokat interaktív térképen is meg kívánják jeleníteni, ahol a harccselekmények helyszínének koordinátáihoz kötik az adatokat; a harctevékenység időpontjait, a szembenálló harcoló felekre és az áldozatokra vonatkozó információikat. Emellett az egyes eseményeket kronologikusan is bemutatják, ehhez egyfajta idővonalat használnak majd. Lesz az adatbázisnak egy kegyeleti modul része is, ahol a második világháború eseményeivel kapcsolatos emlékhelyeket és emlékműveket mutatják meg.
Kérik a lakosság segítségét!
– Ha ez megvalósul, akkor világviszonylatban is kiemelkedően és egyedülállóan, 1944–1945-re vonatkozóan minden magyarországi település esetében online, díjtalanul elérhetővé válna a katonai birtokbavétel(ek) időpontja(i), az ottani harccselekményeket megvívó katonai alakulatok, a harcok jellege és időtartama, a katonai és polgári áldozatok száma és személyazonossága, a település ingó és ingatlan vagyonában keletkezett háborús károk részletes adatsora. Ezeket számos csoportosítási és szűrési szempont biztosítása mellett, látványos adatvizualizációval megtámogatva tárjuk az érdeklődők elé – hangsúlyozták az adatbázis bemutatása során. Ezzel teljesül az egyik cél, az információs kárpótlás, hogy az ország második világháborús megpróbáltatásait, eseményeit minél szélesebb körben megismertessék, és emellett a kutatókat, történészeket is fontos információkkal tudják segíteni. Kiemelték, hogy a kutatómunka folyik, a kész anyagokat az informatikusok várhatóan tavasszal kapják meg, az adatbázis pedig a tervek szerint egy év múlva válhat elérhetővé a nagyközönség számára. Abban reménykednek azonban, hogy a lakosság folyamatosan gyarapítja majd az adatbázist saját emlékanyagával, akár naplórészletekkel, levelekkel vagy éppen fényképekkel.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges