A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában több mint 44 iratfolyóméter terjedelemben őriznek olyan anyagokat, amelyek személyes leveleken, illetve a különböző településekről érkezett beszámolókon keresztül adnak átfogó képet arról, hogy miként hurcolták el a második világháború alatt és után a hadifoglyokat, illetve civileket a Szovjetunióba.
 

Felemelkedés és leépítés

Ami a most közölt adatbázis történeti hátteret illeti, 1945-ben a hadifoglyok, valamint a civil elhurcoltak ügyeivel a Külügyminisztérium Politikai osztálya foglalkozott Gombó István vezetésével. A Külügyminisztérium Hadifogoly osztálya 1946. február 1-jén Gyöngyösi János külügyminiszter által kiadott körrendelete alapján alakult meg, ennek vezetője Dr. Mikse-Gerstenberger Jenő lett. Az volt a feladata, hogy közreműködjön a hadifogolyügyre vonatkozó nemzetközi megállapodások előkészítésénél, illetve járjon közbe a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál a hadifogságban lévő, valamint egyéb módon visszatartott magyarok érdekében. Szintén hozzá tartoztak a deportált magyar állampolgárok ügyével kapcsolatos nemzetközi kérdések, illetve el kellett járnia a megszálló hatóságok által letartóztatott magyar állampolgárok érdekében. Fel kellett kutatnia az egyes hadifoglyokat és elhurcoltakat, továbbá a kiszabadításuk érdekében lépéseket kellett tennie.

A következő évben, 1947. június 1-jén a Hadifogoly osztály önálló szervezeti egységgé vált (korábban a Jogi csoporthoz tartozott), vezetője Pokorny Hermann lett. Sokat elárul, hogy 1948 január 27-én az újabb átszervezések következtében az osztály elvesztette önálló működését, ügyköre és személyzete beolvadt a Szociálpolitikai osztályba. Még abban az évben az osztályt fokozatosan leépítették, majd 1949 januárjában – utolsóként – Pokorny Hermann is megkapta felmondását.
 

Sokféle anyag az adatbázisban

A Külügyminisztérium Hadifogoly osztályának anyaga egyrészt a hozzátartozók az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz és a Külügyminisztériumhoz intézett kéréseiből, az elöljáróságok beszámolóiból, kimutatásaiból álló aktákból áll, a legnagyobb részt azonban a „Vörös Hadsereg által elszállított személyek összeírásáról” szóló rendelet alapján a hozzátartozók által beadott adatlapok teszik ki. Négy év alatt, 1945 és 1949 között csaknem 300 ezer kérvényt nyújtottak be a Hadifogoly osztályhoz.

A Hadifogoly osztály azonban nemcsak hadifoglyok, hanem a feladatából adódóan minden fogásba esett vagy eltűnt állampolgár ügyeivel foglalkozott, a Nyugat-Európában fogságba esett katonákkal ugyanúgy, mint a koncentrációs táborokba elhurcoltakkal. A most közölt anyagok különlegessége pedig az, hogy egyrészt bepillantást engednek a külügyi osztály teljes működésébe, másrészt a kutatók egy egészen más perspektívából ismerhetik meg a korszakot, az itthon maradott állampolgárok szemszögéből.

Az anyag a Külügyminisztérium pincéjéből a Hadtörténelmi Levéltárba, majd 2005. június 29-én a Országos Levéltár őrizetébe került, erősen szennyezett, hiányos állapotban. A Gulág emlékév programhoz kapcsolódóan 2016-ban rendezték, majd digitalizálták az iratokat, 2024-ben pedig elkészült az adatbázis is. A felület hatékonyan segíti a kutatást, hiszen az adatbázisban többféle módon lehet keresni.

Fontos megjegyezni, hogy az AdatbázisokOnline oldalon segíti a témában való kutatást a Szovjetunióba elhurcoltak című gyűjtemény is, azon belül a Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis, amely az Orosz Állami Levéltárban őrzött hadifogoly kartonokat tartalmazza digitalizálva.