Az eseményt Szabó Csaba az MNL főigazgatója nyitotta meg, aki kiemelte: az intézmény számára fontos a konferencia alaptémája, mivel a két világháború közötti időszakban számos levéltáros foglalkozott Magyarország közigazgatástörténetének kutatásával. Hozzátette továbbá: a trianoni békeszerződés nagy horderejű fordulópont volt a magyar közigazgatásban, amelyek gyökeresen megváltoztatta az addig állapotot. Az MKK elnöke, Palich Etelka üdvözlőjében elmondta, hogy minden egyes igazgatási döntésnek következményei vannak, így a békeszerződés utáni időszakban mindenkinek igazodnia kellett az újonnan létrejövő keretekhez.

A konferencia nyitóelőadását Romsics Ignác, az Esterházy Károly Egyetem tanára tartotta meg, aki bemutatta, hogy milyen előzményei voltak az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának és a trianoni békeszerződésnek. Kifejtette: több tényező is ahhoz vezetett, hogy a Habsburgok vezette állam végül megszűnt az első világháborút követően. Rámutatott továbbá, hogy az antant részéről, ha volt is hajlandóság a Monarchia megmentésére, az végérvényesen eltűnt, miután Németország rákényszerítette a Bécsre nézve megalázó spa-i egyezményt. Az antant hatalmai úgy vélték, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már képtelen ellensúlyozni a német terveket, így mindenképp fel kell számolni az államot, amelynek helyén olyan kisebb nemzetállamokat kell létrehozni, amelyek a katonai szövetség befolyása alatt állnak.

Az első szekciót Pál Judit, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára nyitotta meg előadásával, aki kiemelte: a teljesen eltérő, francia mintán alapuló regáti rendszert kellett idővel meghonosítania Erdélyben is a román vezetésnek, amely nem ment zökkenőmentesen. Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója pedig arra mutatott rá, hogy az újonnan berendezkedő csehszlovák állam számára sem volt egyszerű a saját közigazgatásának a kiépítése a magyarlakta vidéken 1919-1920 folyamán. A ljubjanai Nemzetiségi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Göncz László a Muravidék sajátos helyzetéről beszélt, amelynek lakói bő száz évvel ezelőtt hungarus tudattal bírtak, és nem feltétlenül kívántak csatlakozni Jugoszláviához. Az MNL Veszprém Megyei Levéltárának főlevéltárosa, Nagy Szabolcs a háromszéki impériumváltást mutatta be az első világháború után, amelynek különlegessége abban rejlett, hogy 1916-ban a román betörés miatt a magyar civil köztisztviselők egyszer már elmenekültek a területről.

A második szekcióban az előadók az erdélyi és partiumi változásokat mutatták be helyi példákon keresztül. Főcze János, az MNL Országos Levéltára levéltárosa Paál Árpád udvarhelyi alispán perén keresztül mutatta be, hogy Székelyudvarhelyen milyen nehézségek következtében rendezkedett be a román hadsereg. Majd Izsák Anikó, az ERC NEPOSTRANS-projekt fiatal kutatója Nagybánya, valamint Sárándi Tamás, a Maros Megyei Múzeum muzeológusa Szatmárnémeti közigazgatásának irányításában bekövetkezett változásokat ismertették, ahol fokozatosan vált dominánssá a román jelenlét az 1920-as években.

A szerdai nap zárószekciójában Áldozó István, az MNL Győr-Moson Sopron Megye Győri Levéltárának (GyMS GyL) főlevéltárosa Győr és Moson vármegyék területváltozását mutatta be az első világháborút követő időszakban, amelynek végeredményeként meglátása szerint a két terület nem egyesült, hanem előbbi vármegye bekebelezte az utóbbit. Ablonczy Balázs, a Lendület Trianon 100 Kutatócsoport projektvezetője a budapesti Pongrácz úti menekültteleppel kapcsolatos kutatásának eredményeiről számolt be. A nap utolsó előadójaként Beregszászi Balázs, az MNL GyMS GyL Mosonmagyaróvári Fióklevéltárának segédlevéltárosa a két világháború közötti magyaróvári Trianon-emlékezet eseményeit, helyszíneit mutatta be.

A csütörtöki napot Szarka László, a Selye János Egyetem docense nyitotta, aki kifejtette, hogy az első világháborúban győztes nagyhatalmak kompromisszumnélküli békékkel kialakított rendszere 1938-39-re megbukott a térségben. A következő előadó, Gulyás László, a Magyarságkutató Intézet tudományos főmunkatársa a Monarchia utódállamaihoz került vármegyék példáin keresztül mutatta be, hogy az impériumváltást követően a közigazgatási területek alapvetően szakmai kérdését miként hatotta át a nemzetállami politika. Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója prezentációjában rámutatott, hogy az 1925-ös román közigazgatási reform merőben új helyzetet teremtett, azonban Erdélyben a tisztviselői karban a maga módján fennmaradt a Monarchia öröksége.

Szeghy-Gayer Veronika a Szlovák Tudományos Akadémia, Társadalom- és Pszichológiatudományi Központ, Társadalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa jelenlegi kutatásának részeredményeit mutatta be a kassai hivatalnokok sorsára vonatkozóan, akikről megállapította, hogy többségük megtarthatta állását, ha csehszlovák nemzetiségűnek vallotta magát 1920 után. Suslik Ádám, az MNL OL levéltárosa előadásában arról beszélt, hogy Sopron vármegye Ausztriához került részeiről elmenekült tisztviselők ellátása, elhelyezése milyen problémákat vetett fel helyi, illetve állami szinten.

A csütörtöki nap utolsó szekciójában Szűts István Gergely, az MNL Veszprém Megyei Levéltárának főlevéltárosa is a menekült tisztviselők helyzetével foglalkozott. Szavaiból kiderült, hogy a központi regisztrációjuk 1918 őszétől jó egy éven át eléggé eseti jellegű volt, amely helyzet csak egy évvel később kezdett rendeződni. Az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára főlevéltárosa, Bojtos Gábor négy elcsatolt területről érkező megyei főhivatalnok életpályáját vázolta fel röviden, akik sikeresen tudtak integrálódni a Trianon utáni Magyarország világába. Utolsó előadóként Berényiné Kovács Gyöngyi, az MNL OL főlevéltárosa is két tisztviselőt, két levéltárost – Bilkei Gorzó Bertalant és Bilkei Gorzó Nándort – mutatott be, akik életpályájára kihatással volt az első világháborút lezáró békeszerződés és a területváltozások.

A két napos rendezvényt L. Balogh Béni az MNL tudományos titkára zárta le, aki megköszönte az előadóknak a részvételt, valamint az MKK-nak a társszervezést. Hozzátette: a 2017-es és 2018-as konferencia előadásai könyv formájában hamarosan kiadásra kerülnek, és remélte, hogy az idei eseményen elhangzottakat is olvasni lehet majd a jövőben.

Trianon és a magyar közigazgatás

Fotók: Varga Máté