Az itt eltöltött idő során lehetőségem nyílt megismerni a Technisches Zentrumban dolgozó restaurátorok munkáját, a műhelyek berendezéseit, és különleges technikákat, melyeket a kezelések során alkalmaznak. Emellett több az intézményhez tartozó városban található szervezeti egységhez is ellátogathattam.

Technisches Zentrum, Münster-Coerde

Az első napon Matthias Frankenstein a restaurátorok akkori vezetője körbevitt az épületbe. Az épületegyüttes eredetileg gabona tárolónak épült, és ennek megfelelően kialakított, természetes szellőztetése és klimatizálása van, ami nagyon előnyös a levéltári anyag tárolása esetében is. Az épület több szintes: az alagsorban és földszinten vannak a restauráló és kezelő helyiségek, az 1. emeleten a digitalizáló helyiségek és irodák, a 2., 3., 4. emeleten a raktárak és az 5. emeleten előadóterem, valamint további irodák. A körbevezetés során vészhelyzeti eligazításban is részesültem.

Technisches Zentrum

A restaurátorokhoz tartozó helyiségek közül a legfontosabbak: a száraztisztító, a nedves kezelő, valamint két nagyobb műhely. Ezeken kívül vannak egyéb kiegészítő helyiségek, mint például a szárítóhelyiség, valamint a papírpép elő­állítá­sához használt pépesítő, és a zajos hollandi őrlő is külön teremben kapott helyet.

A műhelyekben jelenleg kb. 12-en dolgoznak, közülük két restaurátor, a többiek restaurátor asszisztensek.

Nagy hangsúlyt fektetnek a munkavédelemre. A száraz tisztító helyiségben például az assziszten­sek hátulkötős köpenyekben dolgoz­nak, hogy semmi nemű por, szennyeződés, penész­gomba­spóra ne kerüljön a ruházatukra. Emellett elszívó fülkékben végzik a tisztítást, nehogy beszívják a munka során levegőbe kerülő anyagokat.

A restaurátori munka során kiemelt fontossággal bír a megelőzés, mivel a nagy mennyiségű iratanyag esetében a megfelelő tárolási mód és eszközök, valamint szükséges klíma beállítása nagy szerepet játszik. A levéltári anyag élettartamának meghosszabbítása érdekében igyekeznek minél több dokumentumot a restaurátori folyamatokon keresztül vinni, hogy minél átláthatóbb és szükség szerint kezelhetőbb, ezáltal megmenthető legyen az állomány.

A tömeges restaurálás menetébe Irene Kückelhaus avatott be. Láthattam tehát, hogy milyen munkafolyamatokon megy keresztül egy irat. Ezeket a lépéseket: száraztisztítás, nedves tisztítás, kasírozás, préselés, körülvágás, szortírozás az asszisztensek végzik. Így a folyamatokat hatékony megoldásokkal tudják a nagy mennyiségű iratállományon elvégezni.

Nagyméretű irat előkészítése a japánpapíros megerősítéshez

A restaurátor műhelyeken kívül betekintést nyertem a digitalizáló műhelyekbe is. Itt többek között a 3D-s szkennelést, a multispektrális fotózás előnyeit, a könyvek kíméletes digitalizására alkalmas szkennelő berendezést mutatták be.

Münster, Staatsarchiv, Bohl weg

Susanne Henze, restaurátor, az oklevelek kiállításával és kölcsönzésével foglalkozik. Az első hetekben ő vezetett be a helyi munkafolyamatok megismerésébe. Ezalatt ellátogattunk a Münster bevárosában található levéltári épületbe, ahol egy egy év múlva nyíló kiállítási anyagot tekintettük és vitattuk meg kiállíthatósági és kezelési szempontból az illetékes levéltáros, Beate Dördelmann részvételével. A levéltár két részből áll. A régi ablaktalan műemlék épület ad helyet a raktáraknak. Itt már az építés során ügyeltek a terhelésre, ezért a polcok súlyát a vasbeton pillérekre vitték át, vagyis a levéltári anyag nem a födémet terheli. A klimatizálást itt is megfelelő szellőztetéssel érik el. A régi részhez hozzáépített modern épületben vannak a munkaszobák, a kutatóterem és a restaurátorműhely.
 

Oklevelek kezelésével kapcsolatos tapasztalatok

A műhelyben három a közeljövőben kiállításra kerülő pergamen oklevél kezelésében és montírozásban vettem részt. Az oklevelek különböző állapotban voltak, más-más károsodási problémákkal. A pergamenek anyaga jó megtartású volt, így ezekkel a száraz tisztítás és kisimításon kívül más munkafolyamat nem történt. Viszont az íróanyag és a pecsétek tekintetében különböző kezelésekre volt szükség.

Az egyik oklevélen háromféle színű és formájú pergamencsíkon lógó viaszpecsét volt. Ezekből kettőnél a viasz lemezesen szétvált, letöredezett, itt ezek rögzítése és a további károsodás megelőzése volt a feladat.

Egy másik esetében a függő pecsét teljesen hiányzott, ennél a tinta akár kisebb mechanikai behatásra is leporlott. Itt a próbák és mikroszkópos megfigyelések elvégzése után a zselatinos visszarögzítés mellett döntöttük, melyet orvosi inhalátor készülék segítségével vittünk fel a felületre.

A kiállításra szánt oklevél leporló tintájának zselatinos megerősítése

Az harmadik oklevél már restaurált állapotban került a műhelybe, viszont feltehetőleg a pecsét előzetes kezelése során bevitt anyag a felületre kiült, itt ennek eltávolítására volt szükség.

Az oklevelek montírozása – hasonlóképpen, mint nálunk - a savmentes kartonra polietilén csíkkal történt. A szállításnál a pergamen számára fontos, hogy megfelelő klimatikus viszonyok között maradjon, ezért ezeket erre a célra előkészített klímaládákba helyezik. A csomagolás során fontos, hogy az iratok ne mozduljanak el a szállítás során, és emellett a pecséteket semmilyen nyomás ne érje. Ezért a felmontírozott oklevelekhez, külön távtartó kartonokat készítettünk a pecsétek védelmében.

Levéltárlátogatások

Tanulmányutam során a vesztfáliai levéltárhoz tartozó területi központokba is lehetőségem nyílt ellátogatni. Első állomás Duisburg volt, ahol Dr. Bettina Joergens az intézmény felépítését ismertette velem. Az épületben Herr Gillner vezetett körbe és mutatta be a raktárakat, és a restaurátor műhelyt. A raktárak itt is egy régi gabonatároló épületben és egy hozzáépített torony részben vannak, melynek kialakításával itt is a természetes klimatizálást igyekeztek megvalósítani. A vizet szimbolizáló hosszanti részt hullám alakban fut végig a Rajna csatornája mellett. Itt találhatóak az irodák, műhelyek, munkaszobák.

A Duisburg Levéltár új épületrésze

A tömör raktárakba folyamatosan nagy mennyiségű irat érkezik, több közigazgatási szerv és minisztérium adja be a dokumentumait. Emellett már elkezdték a digitálisan beérkező iratok tárolását is, sőt több esetben mindkét formában megérkezik a dokumentum a levéltárba.

Düsseldorfban egy tűzesetben károsodott, több mint 2600 folyóméternyi iratanyag felmérésén vettem részt. Matthias Frankensteinnel és düsseldorfi, illetve duisburgi levéltárosokkal készített felmérés során az égett anyag megmenthetőségéről, esetleges selejtezhetőségéről, valamint az égés miatt kialakult korom, illetve hamuréteg levéltári dolgozókra gyakorolt esetleges egészségkárosító hatásának vizsgálatáról esett szó.

A düsseldorfi levéltár fontosabb iratait a II. világháború során egy szállító hajóval vitték volna biztonságos helyre, de a hajó még a kikötőben bombatalálatot kapott, így az iratok megsérültek. Ezek az ún. Kahn-akták, melyek kezelésének lehetőségeibe is tekintést nyertem a tanulmányút során.

Detmoldban, Abteilung Ostwestfalen-Lippe központjában található levéltár kisebb léptékű, mind az iratmennyiség, mind munkaszobák számát tekintve. Az ottani levéltáros elmondása szerint itt a kutatók leginkább a kárpótlási dokumentumok, valamint a családfakutatás után érdeklődnek. A raktárakban nemcsak téma, de anyag szerint is vegyesen találhatók levéltári anyagok, vagyis a papír és pergamen alapú iratok mellett, gipszminták, pecsétmásolatok, bélyegzők, kitüntetések, bronzplakettek.

A Kölni Levéltárban is látogatást tettünk a két a münsteri restaurátor kollégával, Irenevel és Susannevel. Az eredeti épület máshol állt, amely 2009. március 3-án a reggeli órákban, a földalatti vasút építése során, megsérült. Az épület középső része, ahol a raktárak voltak, beomlott, beleszakadt a kifúrt járatba. Több város levéltárából jöttek a kollégák kimenteni az iratokat. Az intézmény egy új épületet kapott, az iratállomány tisztítása, restaurálása azóta is folyik. A levéltári anyag megmentése érdekében jelenleg is 29 restaurátort és kb. 20 asszisztenst alkalmaznak a műhelyekben.

Utolsó héten jártam a münsteri Püspöki Levéltárban is, ahol a 12. századtól őriznek okleveleket és iratokat. Valamint betekintést nyertem az LWL Vesztfáliai Hivatali Levéltárának korszerűen felszerelt restaurátor műhelyébe, ahol vészhelyzet esetére fagyasztvaszárító berendezést is beszereztek.

A különböző városokban tett látogatások során a program a helyi levéltár megismerésére szorítkozott. Ez alól kivételt képez Köln, ahol az európa szerte híres dómot is megtekintettük a két münsteri restaurátor kollégával.

A hétvégéken volt szerencsém megismerni Münster újjáépített belvárosát és történelmi helyeit, mint például a Friedensaal-t (ahol vesztfáliai békét írták alá), de volt alkalmam a Stadtmuseum, Museum für Lackkunst, és az LWL Museum für Kunst und Kultur kiállításait is megtekinteni. A zöld területekkel tarkított város sok turistát vonz.

Az utolsó héten lehetőségem nyílt, videókonferencián keresztül megköszöni Dr. Frank M. Bischoffnak, az NRW elnökének, hogy a csereprogramban részt vehettem. Beszédében kiemelte, milyen fontosnak tartja, hogy újraindult a két intézmény között a tapasztalatcsere, jelen esetben a restaurátor kollégák együttműködésével.

A Technisches Zentrum két restaurátorával Susanne Henzével és Irene Kückelhaussal