Sok elkobzott Balázs Béla-díj kis helyen is elfér
Ezért eseményszámba megy, ha a sok hivatali ügyirat vagy más jellegű irat között (esetleg mellett) más alapanyagból készült tárgy is megőrződött. Hát még akkor, ha annak művészeti értéke is van!
A Dolgozók XII. filmfesztiválja díszoklevelének belső képe (Csehszlovákia, 1961)
Jelzet: HU-MNL-OL-XIX-I-4-s-1. tétel-339-1971. (208/a. doboz) – MNL OL, Művelődésügyi Minisztérium, Minisztériumi Titkárság
Egy összekeveredett iratanyag rendezésekor került elő egy olyan tárolódoboz, amelyben a díszoklevelek között további kis dobozkák sorakoztak. Nagy meglepetésre mindegyikük egy-egy filmművészeti díjat őrzött. Több Balázs Béla-díj mellett filmfesztiválok és filmszemlék díjai, elismerései is újra napvilágot láttak.
Balázs Béla-díj
A Filmszakmában végzett 10 éves munkáért, 1948–1958
Herskó Anna Rövidfilm Szemle II. díja, 1962 (Szabó Árpád operatőrrel közösen)
I. Magyar Rövidfilm és televíziós Rövidfilmfesztivál díja, 1964
A filmkritikusok különdíja
Herskó Anna díja a 11. miskolci filmfesztiválon, 1970
Vajon mit keresnek a díjak a levéltárban? Ezt a talányt szerencsére nem volt nehéz megfejteni, mivel a díjak dobozai alatt lapult az a korabeli ügyirat, amely tartalmazta a magyarázatot. A Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, mint a filmügyekért illetékes állami szervnek egyik vezetője, egy időben két bírósági értesítést kapott: Herskó János és felesége, Herskó Anna jogerős ítéleteinek rövid kivonatát. Az bíróság egyúttal a két elítélt kitüntetéseit is mellékelte az értesítésekhez.
Értesítés Herskó János kitüntetéseinek megküldéséről a Művelődésügyi Minisztériumnak
Jelzet: HU-MNL-OL-XIX-I-4-s-1. tétel-339-1971. (208/a. doboz) – MNL OL, Művelődésügyi Minisztérium, Minisztériumi Titkárság
Herskó János 1926-ban született. 1949-ben fejezte be a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett tanulmányait, ezután ösztöndíjjal Moszkvában tanult. 1952-től rövidfilmeket és játékfilmeket rendezett. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, és annak főigazgató-helyettese is volt. Az 1960-as évek második felében ő maga csak néhány filmet rendezett (talán leghíresebb a Vasvirág című fimje), azonban több film forgatókönyvének megszületésében segédkezett, mint például Keleti Márton Ha egyszer 20 év múlva... vagy Szabó István Apa – Egy hit naplója című filmjénél. 1970-től külföldön élt feleségével együtt: Svédországban telepedtek le, ahol hamarosan egyetemi oktatóként, sőt rektorként tevékenykedett. A rendszerváltozás után, 1994-ben tért vissza feleségével együtt. 2011-ben hunyt el.
Herskó Anna 1961. évi csehszlovák elismerése
Fordítás: A dolgozók XII. filmfesztiválja, Csehszlovákia 1961
Filmművészettel az élet szépségéért, a kommunizmusért
A filmfesztivál nemzeti zsűrije – külön elismerésben részesíti a Dve patra stestí (Két emelet boldogság) című filmet
Zsűri elnöke, tagjai: aláírások
Prága, 1961. július 10.
Jelzet: HU-MNL-OL-XIX-I-4-s-1. tétel-339-1971. (208/a. doboz) – MNL OL, Művelődésügyi Minisztérium, Minisztériumi Titkárság
Herskó János filmrendezőként, illetve felesége is (az első magyar női diplomás operatőr) több jelentős díjban részesült. A kiemelkedő filmkészítőknek járó Balázs Béla-díjat kétszer adományozták Herskó János számára, 1961-ben és 1964-ben. Felesége, Herskó Anna 1963-ban nyerte el ezt az elismerést. Herskó János az 1960-as években megkapta még a filmkritikusok különdíját (1964-ban) és a San Sebastian-i filmfesztivál FIPRESCI-díját (1967-ben). 1970-ban Érdemes művész díjban részesült. Herskó Anna rövidfilmjeivel aratott magyarországi és nemzetközi sikereket.
Herskó Anna 1965. évi csehszlovák elismerése
Fordítás: A dolgozók XVI. filmfesztiválja, Csehszlovákia 1965
A központi zsűri külön elismerésben részesíti Herskó Anna rendező filmjét: Ruka v ruce (Kézenfogva) című filmet
Zsűri elnöke, zsűri tagjai: aláírások
Prága, 1965. július 28.
Jelzet: HU-MNL-OL-XIX-I-4-s-1. tétel-339-1971. (208/a. doboz) – MNL OL, Művelődésügyi Minisztérium, Minisztériumi Titkárság
A házaspár, már az Érdemes művész-díj birtokában, úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Fő indokként a művészeti és a pártállami struktúra változatlanságát hozták fel. A korszakban a „disszidálásnak” nevezett, engedély nélküli határátlépést, az ország önkényes elhagyását szigorúan büntették. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény 203. és 205. paragrafusai szabályozták az országhatár engedély nélküli, vagy bármilyen meg nem engedett módon történő átlépésének, illetve a visszatérés megtagadásának büntethetőségét. Mindkettő, alapesetben, súlyosbító körülmények nélkül, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést vont maga után. Vagyonelkobzásnak mindkét esetben helye volt.
Herskó János ráadásul egy, már Stockholmból írt „búcsúlevélben” foglalta össze távozásának okait, vagyis kifejezésre juttatta és megerősítette azt az elhatározását, hogy végleg külföldön marad. Így egyikük sem kerülhette el a távollétükben lefolytatott felelősségre vonási eljárást. Ügyükben a lakhelyük szerint illetékes bíróság ítélkezett, és Herskó négy és fél évi, felesége pedig három és fél évi szabadságvesztés büntetést kapott, valamint mindkettejüket teljes vagyonelkobzásra ítélték, és a közügyektől is eltiltották öt évre.
A bíróságot a 104/1966. (I K 4.) IM számú utasítás arra kötelezte, hogy a büntető ügyek meghatározott esetében a meghozott jogerős határozatát küldje meg az állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek és szövetkezeteknek Ezt a bíróság elnöke engedélyezhette, ha a megkereső, illetve kérelmező szerv érdekeltségét valószínűsítette. A határozatot, valamint a vagyonelkobzásban érintett kitüntetéseket ezért a filmügyek felügyeletéért felelős, valamint a művészeti középdíjak odaítélését végző Művelődésügyi Minisztériumnak küldték meg.
A minisztériumban a bíróság határozatát iktatták, és csupán egy elintézendő feladatot jegyeztek fel: a kitüntetéseket nyilvántartó könyvekből a „név” törlését rendelték el. Ez utóbbit azonban nem hajthatták végre, erre utal az a tény, hogy a – rendelkezésünkre álló –, a Balázs Béla-díjak adományozását tartalmazó nyilvántartókönyvben változtatás és minden külön bejegyzés nélkül megtalálható mindkettejük neve. Magát az ügyiratot a minisztérium Központi Irattárába utalták, a kitüntetéseket külön helyezték el. A Művelődésügyi Minisztérium jogutódától az ügyirat és tárgyi mellékletei már együtt, szabályos átvétel során kerültek az Országos Levéltár állományába, ahol azóta is őrizzük őket.
Az ügyirat mellett található díjak
Felhasznált irodalom:
Révész Sándor–Szekfű András: Nekem az Aczél megengedte - Beszélgetés Herskó Jánossal. Beszélő, III. folyam, II. évfolyam, 11 szám (1997. november). 7–13.
Sztankay Ádám: Herskó János filmrendező, aki „disszidált”, miután Kádár János arra kérte: adjon filmszerepet Aczél Györgynek (Letöltés ideje: 2021. október 6.)
Új hozzászólás