Segélyhely a fronton. Dr. Kemény Gyula szerbiai naplója
A levéltár kiállítótermét teljesen megtöltő érdeklődő közönséget először a házigazda intézmény főigazgatója, Szabó Csaba köszöntötte elsőként, majd átadta a szót Magyar Leventének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesének, aki a kötet előszavát is jegyezte, lévén a KKM is támogatta a napló kiadását.
A köszöntők után Pintér Tamás, a házigazda levéltár osztályvezetője, az NHKA elnöke, aki a kötetben tanulmányban mutatta be a naplóíró életét és a kiadás történetét. számolt be a megjelenéshez vezető hosszú, szűk másfél évtizedes útról. Ennek során köszönetet mondott Zika Klárának, Hary József unokájának, aki 2010-ben nagyapja barátja, Kemény Gyula hagyatékát átadta neki, amelyet rövidesen követett az NHKA blogján a napló egyes részeinek közzététele részben az ő, részben Pollmann Ferenc hadtörténész gondozásában.
Köszönetet mondott továbbá Kemény Szilárdnak, a naplóíró bátyja unokájának, aki a család hagyatékát őrizte és annak kutatását lehetővé tette az NHKA számára, illetve jelen kiadáshoz egy utószót is írt a család szemszögéből.
Pintér Tamás kiemelte Kincses Károly fotómuzeológus, fotótörténész szerepét is, aki jelezte neki, hogy Zika Klára jóvoltából Kemény Gyula több száz első világháborús fotóját őrzi: ezek egy része már a mostani naplókiadásban is napvilágot látott.
Ezen túl megköszönte Pollmann Ferenc hadtörténész munkáját, aki a szakmai kísérő tanulmányt jegyezte, valamint a lektorálást végezte el, továbbá Lenkefi Ferenc, Domokos György és. Kiss Gábor levéltárosok, a Hadtörténelmi Levéltár munkatársai, Tótpál Klaudia, a Magyar Nemzeti Levéltár levéltári asszisztense segítséget, valamint Kirilly Editnek, hogy begépelte a szöveget, Török Zoltánnak a belső borítók térképeit, Babos Krisztinának pedig a tervezést és a tördelést.
Végül Katona Csaba történész, a levéltár kommunikációs referense, aki a rendezvény moderátora is volt, Bartók Béla történésszel, Pollmann Ferenccel és Pintér Tamással beszélgetett a naplóról, közelebb hozva a közönséghez a naplóírót, az eseményeknek helyet adó Bosznia-Hercegovinát, különös tekintettel Bilekre, a naplóban említett háborús eseményeket és hadmozdulatokat, továbbá Szerbia, valamint Montenegró háborús szerepét.
A beszélgetést színesítette Pintér Mátyás, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium végzős tanulója, aki részleteket olvasott fel a naplóból, valamint Kiss Sándor vezetésével a Pest-Budai Dalárda három tagja, akik Hary József kedvenc bileki katonanótáját énekelték el. Azt a nótát, amelyet vélhetően Kemény Gyula is ismert és talán énekelt. A nagysikerű rendezvény végén a közönség kérdéseire válaszoltak a beszélgetés résztvevői, majd az élénk eszmecsere kötetlenebb formában egy szerény fogadás mellett folytatódott és ért véget.
Fotók: Takács Ábel (MNL)
Új hozzászólás