Rendszerváltás vidéken sajtóbemutató
Dr. Szabó Csaba a bemutatót megnyitó beszédében elmondta, hogy a szerencsének is köszönhető, hogy előkerült az a lappangó, 97 317 fotót tartalmazó gyűjtemény, mely a kutatás alapját képezte. A nyolcvanas években a Hazafias Népfront kezdeményezésére, a „felszabadulás” negyvenéves évfordulójára készülve helyi könyvtárosok, hivatásos fotósok és aktivisták fényképezték végig Magyarország utcáit azzal a céllal, hogy bemutassák a hazai falvak fejlődését, átalakulását. Az összegyűlt fotókat végül nem használták fel, és idővel a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeibe kerültek. Az 1984 és 1986 között lezajlott, 300 települést érintő kezdeményezés átfogó képet ad a magyar vidék rendszerváltás előtti állapotáról, a középületek arculatváltozásáról, az iskolákról, takarékszövetkezetekről, orvosi rendelőkről, buszmegállókról, üzletportálokról, a vidék jellegzetes típusházairól, gazdag forrásanyagot nyújtva a szociológiai, társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti vagy akár az egyháztörténeti kutatásokhoz – tette hozzá a főigazgató.
Dr. Schmidt Mária, a programot támogató Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány vezetője, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette, hogy történészként és múzeumigazgatóként pontosan tudja, hogy milyen hatalmas szerep jut a forrásoknak, dokumentumoknak a történeti kutatásban, a magyarok 1000 éves történelmi múltjának megértésében. A történelemnek azonban nem csak a múlttal kapcsolatos kérdésekre, hanem a ma kihívásaira is választ kell adnia. Elmondta továbbá, hogy a rendszerváltás a magyar történelem meghatározó eseménye, mely lehetővé tette, hogy szabad és független országként lépjünk be a 21. századba, ezért fontos, hogy még idejében megtörténjen a korszak alapos és mindenre kiterjedő feldolgozása. A főigazgató asszony örömét fejezte ki, hogy a közalapítvány a 30 Éve Szabadon Emlékbizottság által kiemeltnek minősített Antall József program keretében tudta támogatni a békés átalakulás éveit vizsgáló kutatási programot.
Dr. Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója a közös közgyűjteményi projektet ismertetve kitért rá, hogy a 2020 őszén indított program egyik előzménye az Országos Levéltárban megtartott Kockaház című konferencia volt, amelyen mindkét intézmény részt vett. A projektben a Skanzen részéről 23 néprajzkutató és történész dolgozott, akik az eredeti képanyag alapján kiválasztott 49 településen végeztek kutatást. A munka során 184 interjút készítettek, 403 kérdőívet töltettek ki és közel 3000 felvételt készítettek a mai állapotokról. A terepmunka elvégzése után került sor a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattárában összegyűlt anyag értelmezésére és feldolgozására, az interjúk és a fotók egymáshoz rendelésére – tette hozzá a főigazgató.
Bánki Zsolt, a levéltár Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztályának vezetője a kutatás eredményeként született online adatbázist mutatta be, amely folyamatosan bővülő térképekkel, fogalomtárral, kronológiával, bibliográfiával, hasznos oldalak és adatbázisok gyűjteményével együtt tartalmazza a terepmunka során készített interjúkat, az egykori és mai állapotokat bemutató képeket. Az Falufotó adatbázis (https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/falufoto) felhasználói visszajelzéseket és képfeltöltéseket is lehetővé tevő funkciója révén olyan interaktív felületet képez, amelyen a felhasználók saját iratanyagaikkal (kapcsolódó fényképekkel, feljegyzésekkel) egészíthetik ki, vagy metaadatokat pontosíthatják azokat a tartalmakat, melyeket a közgyűjtemények publikáltak.
Dr. Sári Zsolt, a Skanzen főigazgató-helyettese a 2020 és 2022 között készült fényképek kapcsán elmondta, hogy az új fotók párbeszédet igyekeznek kezdeményezni a nyolcvanas évek képeivel: mi változott, hogyan fejlődött, esetleg mi sorvadt el? Ezeknek a kérdések megválaszolására jött létre a Vidéki milliók rendszerváltása. Épületek, közterek és történetek című időszaki kiállítás, mely 22 témán és kockaház installációkon keresztül mutatja be azt, hogyan változott a magyarországi vidéki településkép az elmúlt harminc esztendőben. A kiállításhoz egy több mint száz oldalas katalógus is készült, melyet Szegedy-Kloska Tamás, az intézmény tudományos titkára mutatott be. A kötetet szintén szerkesztőként jegyző Nagyné dr. Batári Zsuzsanna a kutatás módszertani tanulságairól számolt be.
A Skanzen és a levéltár munkatársainak kutatási eredményeit tartalmazó Kockaház. A 20. század vidéki háztípusa című interdiszciplináris kiadványt dr. Harlov-Csortán Melinda, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola docense ismertette. A Tamáska Máté épületszociológus által szerkesztett kötetből több alkalommal kiállítás is nyílt, a legnagyobb látogatottságot elért bemutató a Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly termében volt.
A Magyar Nemzeti Levéltár és vidéki tagintézményei a képek feldolgozása, adatolása és értelmezése mellett húsz kiállítást és kisfilmeket is készítettek a témában, illetve a projekt zárásaként a két intézmény a kutatás eredményeiről egy közös zárókonferencián számolt be. A program továbbélését segíti, hogy az összegyűjtött anyagok nyomán előadások és cikkek születnek, a településük története iránt érdeklődők pedig rendszeresen jelentkeznek a családjukban őrzött irataikkal, amelyek tovább gazdagítják a közgyűjteményekben őrzött forrásokat.
Új hozzászólás