Remek élményekkel térhettek haza a látogatók a családi napról
Amikor délelőtt 10 órakor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Bécsi kapu téri épülete megnyílt a nagyközönség előtt, az esős időjárás ellenére már sokan várakoztak a bejáratnál. A legtöbben szervezett programokra érkeztek, de többen voltak olyanok, akik szabadon, maguk akarták bejárni a csodálatos levéltári palotát, azonban utóbbiak is számos programelem közül választhattak. Érkezéskor például egy sétálólapot vehettek át a bejáratnál, és játékos feladatokon keresztül ismerkedhettek meg az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeivel. Mészáros D. Szimonetta levéltár-pedagógus elmondta, hogy ezúttal négy állomással készültek, amelyek mindegyike kapcsolódott a Jókai Mór-emlékévhez. A sétálólapon megtalálható kérdéseket Jókai A kőszívű ember fiai című regényével, illetve annak főhőseivel – Baradlay Jenővel, Ödönnel és Richárddal – kapcsolatban tették fel a látogatóknak. – Az első feladat a Forrás előttem regény utánam – Jókai Mór és az ihlet című kamarakiállításhoz kapcsolódott, a válaszokat az egyik tárlóban kiállított könyvben lehetett megtalálni. A második állomáson arra kellett választ adni, hogy 1848 őszén hol állomásoztak magyar katonák. A harmadik feladatot Buda 1849-es ostroma kapcsán térkép segítségével lehetett teljesíteni, míg az utolsó állomáshelynél férfi keresztnevek magyar és német megfelelőit kellett összekötni – emelte ki Mészáros D. Szimonetta. Aki teljesítette a feladatot, emléklapot kapott ajándékba, illetve bárki hazavihetett egy kódolt levelet is. A játékos kihívásokat nagyon sokan, köztük idősebbek és egészen fiatalok is teljesítették, utóbbiak között akadt több olyan is, aki villámgyorsan, önállóan oldotta meg a feladványokat. A kisebb gyermekeknek, főként az óvodáskorú játékosoknak a kísérőik segíthettek. A levéltár-pedagógusok csapatát Mészáros D. Szimonetta, Horváth Gergely és Sajben-Csonka Laura alkotta.
Magvas gondolatok és falatok
Az Állományvédelmi Osztály szakemberei – Baumann-Farkas Barbara, Kovács Hajnalka, Németh Bernadett és Sántha Nelli – ünnepi kézműves foglalkozással várták az érdeklődőket, amely nemcsak a gyerekek, hanem felnőttek számára is érdekes időtöltés volt. A Jókai Mór-emlékév kapcsán idén az író arcképével díszített papírkokárdát készíthettek az intézménybe látogatók, a legkisebbeket pedig levéltári színező várta. Emellett egy kolléga a nap folyamán három alkalommal tartott könyvkötészeti bemutatót és előadást a mai könyvforma kialakulásáról, fejlődéséről.
A nap folyamán, két ízben Gasztronómiai időutazás Jókai Mór ajánlásával címmel kóstolóval egybekötött félórás gasztrotörténeti előadást tartott a második emeleti folyosón Katona Csaba történész. Az MNL kommunikációs referense az érdeklődőknek a kétszáz éve született Jókai Mór március 15-én betöltött szerepéről és gasztronómiai vonzódásáról mondott el érdekes részleteket. Elhangzott, hogy a regényíró nagyon szerette a finom ételeket és italokat, ennek kapcsán Katona Csaba felidézte, hogy Jókainak egy alkalommal a balatoni sült fogassal sikerült lenyűgöznie Otto Janke berlini könyvkereskedőt és -kiadót. Az előadó a népes hallgatóságnak beszélt a Jókai-bablevesről és a reformkori gasztronómiai kultúra, a nemzeti konyha kialakulásának a kezdeteiről. A vendégek közben körözöttes és „Jókai-bableves"/babos-csülkös falatkákat kóstolhattak, a finomságokról az Örömfőzés (oromfozes.hu) gondoskodott. A program iránt óriási volt az érdeklődés, egy fiatal hölgy például azért örült nagyon a programnak, mert mint elmondta, részese egy erdélyi gasztronómiai versenynek, és ezért mindenképpen meg akarta hallgatni az előadást.
Népszerű kiállítások
Az épületet szabadon bejárók a családi napon ingyenesen megtekinthették A nemzet emlékezete – A magyar történelem mérföldkövei című állandó tárlatot, amely tizennégy iraton keresztül mutatja be Magyarország történetének sorsfordító eseményeit. A már említett Forrás előttem, regény utánam – Jókai Mór és az ihlet című kamarakiállítás is várta az érdeklődőket az első emeleti tanácsteremben. E tárlat olyan forrásokat jelenített meg, amelyek valamelyik műve elkészítésénél megihlették az írót, vagy annak történetéhez kapcsolódtak. Az érdeklődők láthattak továbbá néhány róla szóló, szépen kidolgozott díszalbumot is. A teljes napon ugyancsak szabadon megtekinthető volt A Kapcsolatok című időszaki kiállítás is a negyedik emeleti Galéria- és foglalkoztató teremben. Komoly érdeklődést mutatott a tárlat iránt német fiatalemberek egy csoportja is, akik először arról érdeklődtek, hogy annak idején az épületben lakott-e Ferenc József osztrák császár, magyar király. Szomorúan vették azonban tudomásul, hogy az uralkodónak nincs köze az épülethez, már csak azért sem, mert Ferenc József életében még nem készült el. Érdeklődve hallgatták, hogy a Bécsi kapu téri impozáns palota levéltárnak készült, és most is annak ad otthont. Az viszonyt kifejezetten felvillanyozta őket, hogy a második világháború végén, Budapest ostroma alatt az alagsorban német tábori kórház működött, ahol nagyon sok német katonát kezeltek. Erről nem láthattak fotót az időszaki kiállításon, de a levéltár második világháború utáni felújításáról igen.
Játszva tanultak
A családi napon minden órában vezetett épületbejárások indultak Garadnai Zoltán, Kovács Zsuzsanna, Kozma József és Sölch Miklós vezetésével, e programok iránt is rendkívül nagy volt az érdeklődés. Az előadásokat pedig a végén rendre nagy tapssal díjazták a vendégek.
Sokan jelentkeztek a szintén mindig népszerű raktársétákra és családi raktársétákra is, utóbbiakat Kulcsár Krisztina és Künstlerné Virág Éva főlevéltárosok tartották több időpontban. A gyerekek minden alkalommal rendkívül lelkesek voltak. A „kincskeresésre” vállalkozó egyik csoportban Déva, Gellért, Katica és Leó is hatalmas buzgalommal teljesítették a feladatot. Kutakodtak a kötetek között, méricskéltek, keresték az üzenetben olvasható feladatok megoldását, és közben észrevétlenül megismerkedtek a levéltári raktárak különlegességeivel és az iratok tárolásával. A gyerekek az egyes állomáshelyek között jellemzően futva közlekedtek. A feladatokat először felváltva, majd együtt, kórusban olvasták fel. – De mikor találjuk már meg azt, aki bujkál előlünk? – tette fel egy idő után a kérdést egyikük. – Aki viszi a dobozt, az a postás úr – mondta a másikuk. Az utolsó állomáshelyig egy nagyobb távot kellett leküzdeniük a kis „nyomozóknak”, egyikük annyira sietett, hogy még az egyik csizmáját is elhagyta, úgy kellett utánavinni. A gyerekek folyamatosan kérdezték a levéltáros munkatársat, és egymásra licitálva igyekeztek minden feladványt teljesíteni. Csak akkor nyugodtak meg, amikor megfejtették a feladványokat, de máris keresték az új kihívásokat. A játék végén örömmel üdvözölték az üzeneteket „író” levéltári egérfigurát, Benedeket. Miután kiléptek a raktárból, a többi levéltári program felé vették az irányt.
Petőfi vers eredetiben
Az érdeklődőket szervezett, inkább felnőtteknek szóló raktárséták is várták, amelyeket Kovács Zsuzsanna, Kulcsár Krisztina és Szirtes Zsófia tartottak. A záró program 17 órakor indult, azt Szirtes Zsófia vezette Petőfi és kortársai. Mozaikok a 19. századi Magyarország kulturális életéből címmel. A főlevéltáros elsőként röviden beszélt az épületről és a raktárakról, és azokról a módokról, ahogy az iratokat tárolják. Ezután Szirtes Zsófia sok érdekes dokumentumot mutatott a vendégeknek. Kifejezetten izgalmas volt és a nemzeti ünnephez kötődött, hogy a látogatók megtekinthették Petőfi Sándor Csatadal című versét eredetiben a költő aláírásával együtt. Továbbá egy beadványt is láthattak, amelyet Petőfi özvegye, Szendrey Júlia írt az álladalmi főügyésznek. Ebben az asszony, jórészt sikerrel, igyekezett visszaszerezni azokat a főként hozományából származó javakat, amelyeket előzőleg a hatóságok lefoglaltak a pártütéssel vádolt forradalmár lakásán.
Új hozzászólás