Jelenlegi hely

Petőfi 200 emlékév a Magyar Nemzeti Levéltárban

2023.01.24.

A Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára a költő teljes kapcsolati hálóját feltáró adatbázist és a személyéhez köthető magyarországi és külföldi emlékhelyek térképes listáját tette közzé. Az adatbázisokat bemutató sajtótájékoztatóra 2023. január 20-án 15 órától került sor a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében.

Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a sajtótájékoztatót megnyitó beszédében elmondta, hogy a most publikált adatbázisok célja, hogy közelebb hozzák a reformkort, az 1848–49-es szabadságharcot a 21. század emberéhez, és megjelenítsék a személyek történetén keresztül Petőfi Sándor életének főbb állomásait. Hozzátette: az adatbázisban közzétett iratok mindegyike Petőfi kapcsolati hálójának szerves része, így alkalmasak arra, hogy kapcsolati hálót építsünk belőle. Az jelenlegi felület egyelőre statikus adatokat tartalmaz, ezek azonban az év végére valóságos hálót fognak alkotni az AdabázisokOnline felületén.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy Petőfi és kora a magyar identitás összes kulturális oszlopát leütötte, amely ellenállóvá tette a magyar kultúrát a 20. század vérzivataros esztendeiben. Kitért rá továbbá, hogy amikor a bicentenáriumot tervezték, nemcsak Petőfit, hanem a korszakot is szerették volna bemutatni, hiszen a legnagyobb költő élete jelképesen is átfogja mindazt, amit mi magyar nemzeti kultúraként azonosítunk.

Szatucsek Zoltán, az MNL Innovációs és Informatikai Igazgatóságának vezetője rámutatott, hogy az adatbázisok nem jöhettek volna létre az egyéni gyűjtők felajánlása, és intézményi összefogás nélkül. Az igazgató hangsúlyozta, Tarjányi József Petőfi-emlékhely gyűjteménye kiemelkedő értékkel bír, és remélhetőleg bátorítja a gyűjtőket egyéni gyűjteményeik felajánlására a Magyar Nemzeti Levéltár számára.

Hegedűs István, az MNL Digitális Tartalomfejlesztési Osztályának vezetője szerint a publikált gyűjteményekkel ráirányíthatjuk a figyelmet olyan Petőfihez kapcsolódó személyekre, akik eddig kevésbé voltak ismertek. Elmondta továbbá, céljuk, hogy a legjobb felhasználhatóság érdekében olyan innovatív megoldásokkal nemesítsék az adatkészletet, mint térinformatika és gépi tanulás.

Schmidt Anikó a gyűjteményt kezelő főlevéltárosként a Petőfi Sándor közössége oldalt mutatta be. Elmondta, hogy az adatbázis tükrözi, hogy Petőfi Sándor szinte minden társadalmi rétegben otthonosan mozgott, számos ismerőse volt, akiknek életútját változatos levéltári iratok (anyakönyvi kivonat, levelezés, oklevél, térkép, tervrajz, kiáltvány, fénykép) illusztrálják. Az adatbázisban szereplő nevekhez rövid életrajzi leírás és irodalmi ajánló tartozik, 161 névhez levéltári irat is kapcsolódik iratfotóval, rövid tartalmi leírással, a pontos jelzettel és a keletkezési adatokkal. A személyek kiválasztása a vonatkozó szakirodalmon alapul, mindegyik életrajzban megtalálható, hogy az illető személy pontosan milyen kapcsolatban állt Petőfi Sándorral. A válogatásban helyt kapott például Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr, Petőfi Sándor ifjúkori szerelme, Cancriny Emília, tanítója, Nagy Márton, apósa, Szendrey Ignác, felesége, Szendrey Júlia, és a szakmai pályafutásában nagy szerepet játszó Vahot Imre. Az adatbázisban jelenleg hozzávetőlegesen 424 db irat/irategyüttes szerepel, melyek nagy része a Magyar Nemzeti Levéltár őrzésében található, többségében magyar nyelvű, kisebb részük németül vagy latinul íródott. Az iratgyűjtést segítette még a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár és a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára is.

Bánki Zsolt, a Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztály vezetője a Petőfi-emlékművek gyűjteményt ismertette. Elmondta, hogy az adatbázis Tarjányi József helytörténész, Petőfi-kutató több évtizedes gyűjtőmunkája, mely a Petőfi Sándorral kapcsolatos magyarországi és külföldi emlékhelyek (szobrok, emlékművek, emléktáblák, emlékszobák, róla elnevezett kulturális intézmények, egyéb emlékhelyek) teljességre törekvő, folyamatosan bővülő listáját adja közre. Az alkalmazás közösségi funkcióval is kiegészül, amely lehetővé teszi, hogy a Tarjányi József által összegyűjtött adatok bővíthetők, illetve kiegészíthetők legyenek további, ma még ismeretlen, nem feldolgozott, illetve a jövőben létrehozott Petőfi emlékhelyekkel. Az egyes rekordok tartalmazzák az adott alkotás címét, pontos helyét, típusát, ha ismert, az emlékmű alkotóját, az állító szervezet nevét, valamint az alkotás keletkezésének idejét. Az adatbázis továbbá közli az egyes emlékhelyek Google-térképre vetített GPS-koordinátáit, illetve számos esetben az azok anyagára, méretére, állapotára vonatkozó adatokat is. Az osztályvezető kitért rá, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár – a jelenlegi adatgyűjtést folytatva, kiváló kapcsolataira építve a Kárpát-medencére, végül minden földrészre kiterjedően megpróbálja összegyűjteni, és naprakészen frissíteni a Petőfi-emlékhelyeket. A jelenlegi adatbázis olyan interaktív környezetben valósult meg, amely a jövőben alkalmas lesz a Petőfi-kultuszhoz kapcsolódó egyéb alkotások (érmek, filmek stb.) megjelenítésére is.

A sajtótájékoztatón részt vett Tarjányi József, gyűjtő, aki évtizedekkel korábban elhatározta, hogy felkutatja és felkeresi a Földön található összes Petőfi-emléktáblát, emlékhelyet. A gyűjtés körülményiről mesélt majd köszönetét fejezte ki, hogy a bicentenárium évében az elvégzett munka eredményei nem egy elzárt magángyűjteményként, hanem feldolgozott, intézmény által szolgáltatott tartalomként jelenhetnek meg az érdeklődők számára.

A publikált adatbázisok az AdatbázisokOnline oldalról érhetők el és a következő hónapokban különböző innovatív megoldásokkal bővülnek majd.

Petőfi közössége

Petőfi-emlékművek