Nagy megtiszteltetés és nagy öröm számomra, hogy egy ilyen nagy múltú és rangos partnerrel, mint a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., stratégiai megállapodást tudunk kötni – emelte ki kedden délután az ünnepi eseményen köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója. Szabó Csaba kifejtette, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúrát 1826-ban alapították meg, amely a mai napig Magyarország egyik legsikeresebb vállalkozása. – Kevés olyan alkotást tudnék mondani, amely kétszáz év óta ennyire benne van a magyar és az európai köztudatban és gondolkodásban. Ha valaki elmegy Herendre, és megnézi a manufaktúra kiállítását, megtekinti a csodálatos porcelán tárgyakat, akkor azt láthatja, hogy az európai uralkodóházak jelennek meg, a kontinensünk történelme köszön vissza a herendi gyűjteményeken – mutatott rá az MNL főigazgatója. Szavai szerint ez az igazi európaiság, ha valaki olyat tud letenni az asztalra, olyan maradandót tud alkotni, amely kétszáz éven keresztül fenn tudott maradni, és Magyarországról indulva Európa dicsőségét tudta hirdetni. – Arra pedig külön büszke vagyok, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár 2023-ban volt háromszáz éves, így mi vagyunk az idősebb báty. Nagyon jó, ha két ilyen idős és rangos intézmény találkozik. Teljesen más utakat járunk, hiszen mi a történelem emlékeit őrizzük, közte a Herendi Porcelánmanufaktúra történetét is, a jövő számára. Mi, levéltárosok mindig a múltra gondolunk, de a jövőbe tekintünk – hangsúlyozta Szabó Csaba. Hozzátette: egyedülálló dolognak tartja, hogy a levéltár együtt tud működni egy jól prosperáló gazdasági szereplővel, és meg tudjuk keresni azokat a közös pontokat, ahol egymás munkáját tudjuk támogatni.
 

Kiállás az értékek mellett

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója beszédében köszönetét fejezti ki azért a lehetőségért, hogy cégük és a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködésre léphet egymással. – A Herendi Porcelánmanufaktúrának van egy utca névtáblája, ahol két egyszerű házszámunk van. Az egyik házszámunk az 1826, a társaság alapításának az éve, ezt egy nyíl követi, a másik a házszámunk pedig nem más mint a végtelen. Herend volt, van és lesz, és a mai kor emberének igazából annyi a dolga, hogy többet hagyjon az utókorra, mint amennyit az elődeitől kapott. A jövőtől viszont azt várhatjuk el, ahogy mi, magunk a múltunk felé fordulunk. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartom, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra történelmét most a jeles kétszázéves évfordulónk környékén is méltóképpen feltárjuk. S bár a porcelán készítéséhez, gyártásához, festéséhez és értékesítéséhez kiválóan értünk, de ahol segítségre van szükség, ott nem szégyen ezt igénybe venni – fogalmazott Simon Attila. Hozzátette, „ha a manufaktúra történelmi múltjának feldolgozására koncentrálunk, akkor nem kérdés, hogy Herendhez méltóbb partnert, mint a Magyar Nemzeti Levéltár, nem kérhetünk és kaphatunk.” Szavai szerint a rengeteg dokumentumuk és fényképük tudományos szintű feldolgozásához szakmai segítséget kaphatnak a levéltártól a mostani együttműködésben. – Emellett az intézmény segítségünkre lehet az évfordulónkra tervezett monográfia elkészítésében is, amely méltó mérföldköve lesz a manufaktúra kétszázéves ünnepi megemlékezésének – fűzte hozzá Simon Attila. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a manufaktúra és a levéltár a balatonfüredi Anna-bál történetének tudományos szintű feldolgozásában és az ennek tiszteletére rendezett vándorkiállítás megszervezésében is szövetségre fog egymással lépni. Simon Attila kitért arra is, hogy az együttműködés alapján egy herendi kiállítás is nyílhat a közeljövőben a Bécsi kapu téri levéltári palotában, amely bemutathatja azt az értéket, amelyet a manufaktúra alkotásai hordoznak.
 

Gyümölcsöző kapcsolat

Az eseményen megkötött stratégiai partneri szövetségnek öt pontja van, amelyek mind a Magyar Nemzeti Levéltár mind a Herendi Porcelánmanufaktúra számára nagyon fontosak. Az ünnepi eseményen aláírt együttműködés célja többek között a Herendi Porcelánmanufaktúra történelmi dokumentumainak és fényképanyagainak szakszerű feldolgozása, digitalizálása és megőrzése, amely révén ezek a felbecsülhetetlen értékű anyagok a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válnak. A partnerség a hagyományok megőrzése mellett lehetőséget teremt arra is, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra művészeti öröksége a modern digitális világban is tovább éljen. A dokumentumok és fényképek digitalizálása révén nemcsak kutatók és művészettörténészek, hanem a nagyközönség is betekintést nyerhet a porcelánkészítés mesterségének titkaiba és a manufaktúra közel két évszázados történetébe. Az eseményen Simon Attila és Szabó Csaba megegyeztek abban is: keresik annak a lehetőségét, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. a vállalkozás kétszázéves évfordulójára egy olyan percelán alkotást készítsen, amely valamilyen formában megörökíti a Bécsi kapu téri levéltári palotát.

Partnerségre lépett a Herendi Porcelánmanufaktúra és a levéltár

Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL)