Nagy népszerűségnek örvend a Levéltár isztambuli vándorkiállítása

Komoly érdeklődés kíséri A befogadó állam – A Török Birodalomba irányuló magyar emigrációk (1691-1956) című vándorkiállítást Isztambulban, amelyet április 30-ig a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központban lehet megtekinteni – erről beszélt a kiállítás kurátora, a programot szervező Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának vezetője. Schmidt Anikó kifejtette, hogy már a március 13-i megnyitóra is meglehetősen sokan érkeztek, és természetesen a török közönség volt többségben. – Nagyon tetszett a látogatóknak, a vendégeknek a kiállítás, sőt, kevesellték is azt. Több résztvevő is elmondta, hogy jó lenne, ha kötet is társulna a vándorkiállításhoz, és az anyag könyv formában megjelenne. Jeleztük, van olyan tervünk, hogy virtuálisan is elérhetővé tesszük a kiállítást, de annak ellenére, hogy a törökök előszeretettel használják a világhálót, többen csalódottak voltak. Éppen ezért, e tapasztalatokat is figyelembe véve, talán érdemes lenne megfontolni egy kiállítási kalauz összeállítását – fogalmazott a vándorkiállítás kurátora.
 

Pozitív fogadtatás

Schmidt Anikó kiemelte, a töröknek kifejezetten tetszik az alapkoncepció, hogy a vándorkiállítás befogadó államként mutatja be az országukat, amely nagyon sok magyar szabadságharcosnak menedéket biztosított, otthont adott. – A kiállítás első három nagyobb része a Thököly-, a Rákóczi- és a Kossuth-emigráció bemutatására épül. A Thököly Imréhez és a kuruc emigrációhoz kapcsolódó anyagot Németh István, a Rákóczi-emigráció anyagát Szepesiné Simon Éva, az 1848/49-es szabadságharcban török földre menekültek iratanyagát pedig én állítottam össze.  A történetek nagyon hasonlóak egymáshoz, mindhárom Habsburg-ellenes felkelés volt, mindegyiket leverték, a vezetőiket pedig a törökök fogadták be – mutatott rá. Schmidt Anikó hozzátette, bár mindez Törökországban sem ismeretlen, ebben az összeállításban mégis nagy érdeklődésére tart számot.
 

Reformer emigráció

A vándorkiállítás kurátorának szavai szerint a törököket az is lenyűgözte, hogy a magyarok milyen sok reformban, fejlesztésben részt vettek az Oszmán Birodalomban. Például az első oszmán konfekció áruházat egy magyar emigráns, Orosdy Adolf hozta létre, a cég emblémája a tricikliző elefánt lett. A még ma is létező Orosdy-Back áruházlánc nagyon népszerű volt annak idején, az egész Közel-Keleten jelen voltak az üzleteik. – Széchenyi István fia, Ödön is kint, Isztambulban csinált karriert. Ő londoni példák alapján először Budapesten szervezte meg a tűzoltóságot, majd megtette ezt az oszmán fővárosban is – jelezte Schmidt Anikó. Az emigráció a 20. században is folytatódott, részben az 1956-os forradalom és szabadságharc után, illetve műszaki tudással rendelkező vendégmunkások is nagy számban költöztek ki. – A 20. századi török irányú emigrációval nem nagyon foglalkozott eddig senki, hálásak lehetünk ezért Bubik Gyöngyinek, aki feldolgozta ezt a témát a külügyminisztériumi iratanyag segítségével – tette hozzá. A huszadik század egyik másik fontos eseménye a magyar-török kapcsolatokban a rodostói Rákóczi-ház felújítása volt: a Fiziker Róbert és Balogh János Mátyás főlevéltárosok által összeállított anyag várhatóan különösen népszerű lesz a vándorkiállítás rodostói állomásán.
 

Újabb tervek

Az MNL vándorkiállítása a sajtó érdeklődését is felkeltette, Schmidt Anikóval már a megnyitó napján interjút készített a TRT 2, húsvétkor pedig a Türkiye Gazetesi újság beszélgetett vele, kifejezetten a magyar-török kapcsolatok érdekelték az újságot.

A török, angol és magyar nyelvű tablókból álló kiállítás április 30-ig tekinthető meg a Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központban, Isztambulban, majd júniusban a rodostói Magyar-Török Kultúrházban a Cseresznye Fesztiválhoz kapcsolódóan mutatják be. Végül ősszel az isztambuli Yıldız Műszaki Egyetem kiállítóterében várja majd az érdeklődőket, az intézmény önként jelentkezett be a programra. – A magyar-török kulturális évadban még egy programot vállaltunk, az Abdullah testvérek fotóalbumának kiadását. A három örmény származású fivér 1863-tól a szultáni szeráj hivatalos fotósa volt, ők fényképeiken megörökítették a korabeli Isztambul látványát és a város jellegzetes lakóit. Kuriózumszámba megy, mert tudomásunk szerint ez a legrégebbi közgyűjteményben levő fotóalbum – hívta fel a figyelmet Schmidt Anikó. Hozzátette: folynak az előkészületek a Mohács 500 programsorozat kapcsán is.