Nádasdy Tamás portréja 1560-ból

A megözvegyült királyné mellett számos tehetséges, humanista műveltségű politikus csoportosult, akik felismerték, hogy az oszmánoknak a közép-európai régió egyetlen nagyhatalma, a Német-Római Birodalom állhat egyedül ellen, és a Magyar Királyság védelme és esetleges visszafoglalása csak az ő segítségükkel valósítható meg. Nádasdynak is fontos szerepe volt az ezekben a hónapokban még nagyon csekély területtel és befolyással rendelkező Habsburg-pártiaknak nevezett csoportosulásban. A királyné őt küldte Bécsbe, hogy hivatalosan tudassa Ferdinánd herceggel a király halálhírét, és egyben tájékoztassa az ország helyzetéről, valamint azokról a lehetséges politikai lépésekről, amelyek segítségével érvényesítheti a Habsburg-Jagelló szerződésben foglaltak szerinti trónigényét. Nádasdy szerepe ezt követően az volt, hogy Ferdinánd számára megnyerje a lehetséges és befolyásos főurakat, szélesebb politikai bázisra helyezze trónigényét, hogy azt követően ténylegesen is elfoglalhassa az országot. Tevékenysége hamarosan kezdett sikerrel járni, hiszen a koronát magánál tartó Perényi Péter, Török Bálint és más befolyásos, nagy familiárisi bázissal rendelkező főurat Ferdinánd mellé állított. Egyben a három barátnak, Nádasdynak, Szalaynak és Mayládnak sikerült Mária királyné számára csellel megszerezni Bornemissza János kincstárnoktól a Budáról elmenekített kincseket. Az elhunyt Bornemissza ugyanis csak a törvényesen megkoronázott királynak volt hajlandó átadni a kincstár megmaradt részét, de éppen e kincsekre volt szükség ahhoz, hogy Ferdinánd seregei élén Magyarországra jöhessen, és új, részben a király hátrahagyott vagyona révén szerzett híveitől övezve megkoronáztassa magát. Nádasdy, Maylád és Szalay ezért eltitkolta Bornemissza halálát, és egy hamisított végrendelettel bizonyították, hogy a kincstárnoknál lévő kincsek Máriát illetik. Az ezt követő hadjárat során Nádasdy is tevékenyen részt vett az ország Ferdinánd számára történő elfoglalásában, és Esztergom, Visegrád bevételét követően Budára vonult be, aminek várnagya, vagyis a vár valódi vezetője lett. E tisztében védte azt Ferdinánd számára 1529-ben is, amikor a török seregek élés a szultán néhány napi ágyúzást követően bevette, és azt Jánosnak adta át. Nádasdy a biztos halál elől úgy menekült meg, hogy egy szál deszkán az éj leple alatt átevezett a pesti oldalra, hogy ott János kezére adja magát. Megmenekülésében fontos szerepet játszott a Magyar Királyságba jött velencei kalandor, Lodovico Gritti is, aki az olaszul jól beszélő, János táborában is ismert, és tehetségesnek tartott Nádasdyt pártfogásába vette. Nádasdy — úgy tűnik — komolyan vette még ebben a korszakban is a hűséget, mivel (jóllehet az élete függött azon, hogy János táborába áll), levélben fordult Ferdinándhoz, hogy oldja fel hűségesküje alól, mivel kényszerűségből pártot kell változtatnia.Első fontos megbízásai diplomáciai jellegűek voltak, mivel II. Lajos őt küldte 1526 júniusának végén Ferdinánd herceghez, Mária testvéréhez, hogy tőle a magyarországi hadjáratra induló I. Szülejmán ellen pénzt, segítséget szerezzen. Mire Nádasdy a sikertelenül zárult tárgyalásokról hazaérkezett, már lezajlott a katasztrofális vereséggel végződött mohácsi ütközet, legfőbb támogatója, Szalkai érsek is a harcmezőn maradt. Mária királyné és a budai udvar Pozsonyba menekült, köztük az ütközetet túlélt Szalay János és Maylád István is, akikhez csatlakozott Nádasdy.

Szapolyai János felmenti Nádasdy Tamást a neki tett kizárólagos hűségesküje alól. Buda, 1531. január 5.
Magyar Kamara Archivuma  – Acta Publica (E 142) – Fasc. 27. No. 47.

A Magyar Királyság legbefolyásosabb személyiségévé váló Gritti, bírva a Porta támogatását is hamarosan szinte teljhatalmú ura lett az országnak, és mellette Nádasdy is egyre magasabb posztokra emelkedett, mind több birtokot szerzett. A tehetséges Nádasdy ugyanis vélhetően az igen kis támogatottsággal rendelkező Gritti befolyásos segítőjévé vált. Amikor kormányzóvá választotta Szapolyai Grittit, az ideiglenesen Isztambulba távozó velencei még alkormányzóvá is kinevezte Nádasdyt. A mind nagyobb hatalommal, ellenfeleivel mind kérlelhetetlenebbül leszámoló Gritti, valamint a két király közt a mindig többet ígérőhöz álló urak miatt kialakult belpolitikai káoszban azok a király nélküli országgyűlések igyekeztek segítséget jelenteni, amelyeknek egyik szervezője éppen Nádasdy volt. A magyarországi széthúzásban utat kutató Nádasdy ezen közben értékes szolgálatokat tett János királynak is, hiszen sikeresen védte Buda várát 1530-ban Ferdinánd csapataival szemben, amivel végképp sikerült meggyőznie Szapolyait, hogy értékes hívévé vált. Részben erre hivatkozva, részben pedig a színleg a Ferdinánd-párti főurak megnyerésére indult Nádasdy részére állította ki János azt az oklevelet, amelyben Nádasdyt mentesítette addigi lekötelezett állapotától, és esküje alól felmentette. Nádasdy 1531-ben ugyanis részben igyekezett egy ügyes politikai taktikával mind messzebbre kerülni Szapolyaitól és Grittitől, részben pedig azt igyekezett elérni, hogy a hatalmas Kanizsay vagyon örökösét, a mohácsi halottakat eltemettető Kanizsay Dorottya leányát, Orsolyát mindkét uralkodó fiúsítsa meg, és így a vagyon a Kanizsay Orsolyának elígért Nádasdy kezére kerülhet. Mindkét célját el is érte, mivel Jánostól annak reményében, hogy további híveket fog Ferdinándtól átcsábítani az ő pártjára 1532 júniusában nyerte el az erről szóló oklevelet, míg Ferdinándtól abban az oklevélben nyert erre ígéretet, amelyben egyben végleges visszaállásának feltételeit is rögzítette (1534. augusztus 6.).

Ferdinánd híveként az óvatos Nádasdy csak 1536-ban, egy évvel Kanizsay Orsolyával kötött házassága után jelent meg az udvarban, ahol ezt követően igen aktív politikai szerepet vállalt. Még ebben az évben királyi tanácsossá és tárnokmesterré, majd 1537-ben horvát-szlavón bánná, Vas vármegye főispánjává nevezték ki. Hamarosan az ország rendi főméltóságai között a második helyen álló országbírói tisztet is megkapta, majd Buda elestét követően 1542-ben a Dunántúl országos főkapitányává nevezték ki, és legfontosabb feladata a veszélybe került országrész védelme volt. Az 1543-ban erre a területre vezetett oszmán hadjárat sikerét ugyan nem tudta meghiúsítani, de 1544-től kezdve szisztematikusan megkezdte a védelem megszervezését.

Nádasdy Tamás nádorrá való kinevezéséről tudósítja feleségét, Kanizsai Orsolyát. Pozsony, 1554. április 15.
Magyar Kamara Archivuma  – Archivum familiae Nádasdi (E 185) – Nádasdy Tamás levelei Nádasdy Tamásnéhoz

Nádasdy Ferenc síremléke Lékán
A szerző felvétele