A pálosok legfőbb küldetése – a tatárjárás utáni idők lelkiségével egybecsengve, ahogyan azt IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné esetében születendő gyermekük egyházi szolgálatra való felajánlásában is láthatjuk – az engesztelés a nemzetért. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai remeték, szegénységi fogadalmat tett szerzetesek, saját tulajdonuk nincs. Amit adni tudnak a „sajátjukból”, azok a lelki kincsek: a mindennapi imádságból, böjtölésből, vezeklésből, a bemutatott szentmisékből, a fogadalmak megtartásából fakadó kegyelmek. Ez egyetlen „tulajdonuk”. Az ebben való részeltetés ünnepélyes formája a confrater-ré fogadás, a rend közösségébe való befogadása olyan személyeknek, akiknek a rend sokat köszönhet.

A fehérbarátok fennmaradt középkori okleveleinek zöme – mivel ők nem gyakoroltak hiteleshelyi tevékenységet – erről szól. Az első, eredetiben ránk maradt konfráterré fogadó oklevél 1398. február 24-én kelt. Nem is a magyar, hanem a bajor, cseh, osztrák, stájer, karintiai, morva és lengyel rendtartomány provinciálisa, a Szentírás tudományok professzora, Retz János fogadta a szerzetestársak körébe Udalrico de Wolfint, feleségét, Margit asszonyt és gyermekeiket.  (HU MNL OL DL 8308)

Ez az oklevél formai szempontból meghatározta a későbbi kiadványokat. Különböző mértékben díszített F betűvel kezdődnek az oklevelek (kivétel a Mátyás királynak szóló), általában pergamenre írták őket, és a rend generálisának évszázadokon át használt pecsétjével erősítették meg.

Sárkány az F betű talpában

Jelzet: MNL OL, Mohács előtti gyűjtemény, DL 46521

A későbbiekben rendkívül illusztris társasággá vált a pálos confraternitas. Felsorolásszerűen álljanak itt a közismertebbek:1475. május 25-én Mátyás király és anyja, Szilágyi Erzsébet vált a közösség tagjává. A sok-sok jótéteményt nem részletezi az oklevél, de Gergely generális a budaszentlőrinci kolostor perjelére bízta lelki ügyeik számontartását. (HU MNL OL DL 37646)

A budaszentlőrinci kolostor romjai napjainkban

Forrás: Studhist - Kirándulás a történelembe blog

1508. november 22-én Frangepán Beatrix özvegy királyné (1480–1510) nyert felvételt, mivel sok jót tett a pálosokért, különösen is a lepoglavai kolostorért, ahol férje, Corvin János liptói herceg is nyugszik. (HU MNL OL DL 37846)

1521. május 13-án Perényi Imre nádor özvegye, Kanizsai Dorottya, a rend legkegyesebb pártfogója (ordinis nostri patrone gratiosissime) lett részese a rendi érdemkincsnek. (HU MNL OL DL 23544)

Zrínyi Pétert (Zrínyi I. Péter fiát), a rend legodaadóbb védelmezőjét testvérével, Bernáttal együtt Benedek tartományfőnök atya fogadta a testvérületbe a Zágráb melletti hegyekben Szűz Mária tiszteletére alapított remeteségben kelt oklevelével 1494. augusztus 5-én. (HU MNL OL DL 25377)

Lorándfy Miklóst, a rend odaadó védelmezőjét és családját, feleségét Katalint és fiaikat: Györgyöt és Tamást a gombaszögi remeteségben kelt oklevéllel fogadta be a közösségbe István generális perjel 1507. június 27-én. (HU MNL OL DL 21727)

Lendvay Bánffy János (II. Lajos király pohárnokmestere és a mohácsi csata egyik túlélője), a rend patrónusa és védelmezője feleségével, Margittal és gyermekeikkel: Pállal, Ferenccel, Zsigmonddal, Antallal és Dorottyával együtt lett a pálosok szerzetestársa István generális Csáktornyán kelt oklevele szerint, 1507-ben. (HU MNL OL DL 64798)

Talán a legérdekesebb eset a confrater-ré fogadások sorában Budaszentlőrincen, 1520. Pünkösd hétfőjén (május 28-án) esett meg. A Pünkösd vigíliáján a rend generálisává megválasztott Gyöngyösi Gergely saját családja tagjait: Gyöngyösi Myklos Pétert, Agata asszonyt, továbbá vejét, feleségét és lányát, Yspán Mátét, Dorottyát és Annát, valamint – az oklevél szövege alá pótlólag, más kézzel beírt személyeket – Gergelyt és Espán Máté özvegyének fiait, egy másik Gergelyt és Ferencet részeltette a rendi kegyelmi kincsekben.

A prior generalis-t (így Gyöngyösit is) Pünkösd vigiliáján választották, éppen Gyöngyösi saját Declarationes constitutionum-a, vagyis a rendi alkotmányhoz írott magyarázata szerint: Rubrica prima, decl. a: ,,'Dies electionis' in capitulo generali communiter est vigilia Penthecostes.” (In: Reprint der Originalausgabe von Gregorius Gyöngyösi. Mit einem Editoral von Stanizlaw Swidzinski, Verlag Barmherziger Bund, Coesfeld, 2017, 7 (Archivum Ordinis Sancti Pauli Primi Eremitae II. Fontes XXVI.)

Gyöngyösi Gergely pálos generális confrater-ré fogadja családja tagjait. Az oklevél előlapján a Nemzeti Múzeum tulajdonbélyegzőjével, hátlapján a bekerülés adataival.

Jelzet: MNL OL, Mohács előtti gyűjtemény, DL 47358

Mai ésszel gondolkozva mondhatnánk: na persze, hogy épp őket! Ha a középkori és a hívő ember szemével nézünk az adatra, másképp láthatjuk. Az újonnan szentelt pap is elsőként a szüleit áldja meg újmiséje végén. Az újonnan választott generális atya is elsők között saját családja lelki üdvéről kívánt gondoskodni. (Tegyük hozzá, ő volt az is, aki Kanizsai Dorottyát felvette a testvérületbe.)

Az oklevél még egy érdekességgel bír, ez pedig a sorsa. A Nemzeti Múzeum megalapítása után Széchényi Ferenc felhívására sokan ajánlottak fel kéziratokat, könyveket és más értékes tárgyakat a nemzet első közgyűjteményébe. Közöttük találjuk az oklevél elejére nyomott pecsét és a hátlapra írt feljegyzés szerint Szentgyörgyi Gellértet, aki Pápán volt szerzetes, amikor II. József feloszlatta a pálos rendet 1786-ban, és aki Pesten, 1805. szeptember 27-én ajándékozta a középkori oklevelet a Pápáról menekített javak közül a Nemzeti Múzeumnak (OSZKK Fol. Lat. 71. fol. 38r).

Szeretném megköszönni Sarbak Gábor tanár úrnak (MTA-OSZK Res Libraria Hungariae, Fragmenta codicum Kutatócsoport - Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) Gyöngyösi Gergely munkásságával kapcsolatban nyújtott szíves segítségét.

A kiállításon a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárából kölcsönzött iratok is megtekinthetők.