Mentés eredetiben II. konferenciát rendezett a levéltár
Mentés eredetiben címmel még 2017 októberében rendezett egy konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. A nagy sikerre való tekintettel folyamatosan napirenden volt, hogy 2018-ban egy újabb alkalomra kerüljön sor.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója megnyitó beszédében erre utalt, amikor azt mondta, hogy a konferenciának kettős célja van, egy ígéret beváltása és egy hagyományteremtési szándék. A restaurátorok tevékenységét a legprecízebb és legelegánsabb munkának nevezte. A konferencia egy főhajtás előttük, tette hozzá. Örömét fejezte ki, hogy igen hamar nemzetközivé szélesedett az előadók és a hallgatóság mezőnye, mert a levéltár fontos törekvése, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe. Ezt úgy határozta meg, hogy egy tudásimportot jelent nyugatról, és egy hídszerepet kelet felé. Zárásként hangsúlyozta, hogy a levéltári anyag nemcsak műtárgy, hanem nemzeti kincs is, és ennek megőrzéséhez elengedhetetlenül fontos a restaurátorok munkája.
A főigazgatói köszöntőt követően az előadások következtek. Csonka Laura a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tapasztalatairól számolt be, amikor a levéltárpedagógiai foglalkozások és a restaurátorok együttműködéséről tartott előadást. P. Holl Adrien a Budapest Főváros Levéltárának a határontúli intézményeknek adott segítségnyújtást mutatta be, különös tekintettel az ott időnként megtapasztalt mostoha körülményekre. Az őt követő Nemes L. Ágnes egy barcelonai tanulmányúton szerzett tapasztalatait mutatta be, amelyek segíthetik a későbbi pecsétrestaurálási munkákat. Mijátovics Zorka a Petőfi Irodalmi Múzeum tevékenysége kapcsán elsősorban arra tért ki, hogy miként változtak meg a műtárgyfogyasztási szokások, és ez milyen hatással van manapság magukra a műtárgyakra, illetve a bemutatóhelyeket fenntartó szakembergárda filozófiájára.
A szünetet követen Tóth Zsuzsanna mutatta be az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött Corvinákkal kapcsolatos restaurátori kihívásokat, és az eredeti kéziratok elkészítésének módját. Hozzá kapcsolódott Vilcsek Andrea, aki a Corvinák kötésdíszeit vizsgálta meg. Peller Tamás a Petőfi Irodalmi múzeum példáján keresztül mutatta be az állományvédelem lehetőségeit. Szlabey Dorottya a kéziratban fennmaradt térképek digitalizálásának kihívásairól beszélt. Őt Darabos Edit követte, aki a tervrajzok egy speciális csoportjának restaurálásáról tartott előadást, a napot pedig végül Miklós Marcell zárta, aki egy konkrét tárgy restaurálása körül felmerült kérdést járt körül.
Új hozzászólás