Méltó sírt állított Ember Győzőnek a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Levéltár

2021.05.26.
Dr. Ember Győző történész, levéltáros, az MTA rendes tagja, a levéltáros szakma meghatározó alakja 29 éven át irányította az Országos Levéltárat. Sírjának rendbehozatala intézményi összefogásból valósult meg.

Ember Győző (1909–1993) 1949-től 1978-ig állt a Magyar Országos Levéltár élén. Az Eötvös Collegiumban végző, Szekfű Gyula tanítványaként 1933-ban doktoráló történész 1936-tól dolgozott az intézményben, 1949-ben kapott vezető megbízást. A legnehezebb időkben, jó politikai kapcsolatait kihasználva, szakemberként irányította az Országos Levéltárat. Levéltárvezetői érdemei több évtized távolából is időtállóak: közvetlen elődei (Herczog József, Jánossy Dénes) terveit felkarolva az addig csak kevesek számára elérhető és kutatható iratokat jegyzékeltette, rendeztette, gondoskodott a kortárs maradandó értékű iratok levéltárba kerüléséről. A vezetésére bízott intézményt igazi levéltárrá formálta. Főigazgatósága alatt jelent meg 1955-től a Repertóriumok több mint 70 kötete, készült el a Levéltári Leltárak 9 kötete, a MOL forráskiadványainak 12 kötete, a Hatóság- és hivataltörténet-i sorozat 4 kötete. Több tucat könyvet jelentetett meg az Országos Levéltár más kiadókkal közös kiadásban és segített nyomdába az Akadémiai Kiadónál több, máig használt értékes kiadványt, nyilvánvalóan kihasználva, hogy hosszú éveken át volt akadémikusként tagja az Akadémia Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottságának. Ember Győző és munkatársai alakították ki a levéltár szekciós rendszerét, ő alkotta meg a modern magyar levéltári terminológiát. Az újkorkutatás jelentős történetíróként tartja számon. Többek között megírta a Habsburg Monarchia és a Magyar Királyság kormányzat-történetének mai napig meghatározó alapmunkáját.

Dr. Ember Győző életének 85 évében hunyt el, 1993. december 1-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. Közvetlen hozzátartozója felesége 1997-ben, lánya 1998-ban hunyt el, további hozzátartozót a temetői nyilvántartás nem ismer. A sírhelyet 2004-től a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság ugyan védettnek nyilvánította, azonban a sír gondozás hiányában az elmúlt évtizedekben teljesen tönkrement. Dr. Szabó Csaba értesülve a korábbi főigazgató sírjának méltatlan állapotáról azonnal rendelkezett a nyughely rendbehozataláról. Mivel a temetés költségeit korábban az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia közösen vállalta, a főigazgató ismét összefogásra kérte fel az Akadémiát egy méltó síremlék felállításának érdekében. Az MTA örömmel fogadta a kezdeményezést és biztosította a levéltárat támogatásáról. A sír feletti rendelkezési jogokat gyakorló Nemzeti Örökség Intézet is rendkívül nagyra értékelte a szándékot, miszerint a levéltár gondoskodni kíván a nemzeti sírkertbe sorolt védett nyughelyről, így hozzájárulásával 2020 végén megkezdődött a kegyeleti ügy rendezése.

A májusban elkészült impozáns sírkő nem csupán a kiváló szakembernek állít méltó emléket, hanem a levéltáros szakma nevében tiszteleg a neves levéltárvezető előtt. A síremlék hivatalos átadása a járványügyi korlátozások feloldása után várható.

Köszönettel tartozunk Dr. Péntekné Unghváry Máriának, a Magyar Országos Levéltár nyugdíjas munkatársának, aki az ügyet felkarolta, és a főigazgató megbízásából intézte a sír rendbetételét.

 

 
 

Utolsó frissítés:

2023.08.03.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges