Méltó házigazdája volt a Levéltár az európai uniós programoknak
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) öt rendezvénynek – a kísérőeseményekkel együtt több mint tíz konferenciának, tanácskozásnak és megbeszélésnek – adott otthont. Ezeken az eseményeken az Európai Unió tagállamaiból és intézményeiből, a három EFTA országból, az Egyesült Királyságból, Bosznia-Hercegovinából, Moldovából, Törökországból érkező szakértők száma meghaladta a kétszázat.
Az állományvédelmi vezetők tanácskozásán a szeptemberben induló nemzetközi környezeti fenntarthatósági projekt mutatkozott be. A célkitűzések aktualitását az azóta lezajlott katasztrofális spanyolországi árvizek utólag is igazolták.
Az Európai Levéltári Csoport, amely az Európai Bizottság vezetésével éppen húsz éve alakult meg, a Brüsszelben elfogadott stratégia végrehajtásán dolgozott, az Európai Nemzeti Levéltárak igazgatóinak fórumán a Magyarország által összeállított program a levéltári anyag nemzetközi összefüggéseit és az erre építhető együttműködéseket hangsúlyozta. Ennek részeként sikerült bemutatni az Erdély írott örökségét kutathatóvá tévő magyar-román együttműködés eredményeit.
A novemberi események közül kiemelkedik a DLM Fórum konferenciája. A szervezet 30 éves jubileumi találkozója minden eddiginél több résztvevőt vonzott a helyszínen és az online térben egyaránt. Magától értetődően számos előadás foglalkozott a mesterséges intelligencia lehetőségeivel és kockázataival, a térinformatikával, az információmenedzsmenttel és azzal a kérdéssel, hogy lehet-e és képesek-e a levéltárak befolyásolni az információ megőrzését azok keletkezésétől.
A külügyi levéltárak múlt héten zárult találkozója más természetű problémákkal foglalkozott, hiszen a gyakorlati iratkezelés során a decentralizáció, az osztott és megosztott platformok, a minősített iratok nagyobb hangsúlyt kapnak. Az MNL ezt a programot a Habsburg Ottó Alapítvánnyal közösen bonyolította le, így az utolsó magyar király életét, száműzetését majd az Európai Parlament képviselőjeként végzett húsz éves munkáját erős szimbólumként kapcsolta külügyi levéltárak által képviselt európai hagyományhoz, diverzitáshoz és a konfliktusok meghaladásáért tett közös erőfeszítésekhez.
– A levéltárakra mindenhol egyre nagyobb nyomás nehezedik – összegezte a tapasztalatokat Szabó Csaba, az MNL főigazgatója. – A felhasználók ma a levéltári anyagokhoz az interneten keresztül, valós időben akarnak hozzáférni. Az intézmények finanszírozása viszont nem igazodik sem a növekvő elvárásokhoz, sem a technológia költségeihez. Ezért is különösen fontos, hogy megosszuk egymás eredményeit, kiküszöböljük a dupla fejlesztéseket, tanuljunk egymástól, és felismerjük a tévutakat. Arra pedig különösen büszke vagyok, hogy ma már tőlünk is van mit tanulni – tette hozzá a főigazgató.
A levéltár a rendezvénysorozatra önálló kiadvánnyal is készült. A harmincöt levéltár gyűjteményéből válogatott kötet tagállamonként egy-egy kiemelkedő személyiséget mutat be, akik az elmúlt száz évben hozzájárultak az európai értékek képviseletéhez. Butler Yeats-től Konrad Adenaueren, Simone Veilen, Vaclav Havelen keresztül különböző hátterű, eltérő – sőt, sokszor szembenálló – vallási és politikai meggyőződésű emberek kerültek egymás mellé a könyv oldalain. Élettörténetükön, küzdelmeiken és a dokumentumokon keresztül kirajzolódik a 20-21. századi Európa narratívája: az első világháborút követő rendezési kísérleteken, az embermentőkön, egyenjogúsági mozgalmakon át egészen a francia-német megegyezésig. Az európai intézmények fokozatos kiépítésén keresztül pedig a kommunizmus összeomlásáig és az európai egység újraépítéséig ível a történet sok-sok magyar vonatkozással. A kötet a dokumentumokat tekintve is változatos, plakátot, bélyeget, kottát és rengeteg fényképet is tartalmaz és online változatban is elérhető.
A kulturális programok ismételten igazolták a személyes kapcsolatok fontosságát a kimerítő online találkozók korában. A résztvevők közül sokan először jártak Magyarországon, a visszatérők pedig új oldaláról ismerhették meg Budapestet, amire változatos lehetőséget kínáltak partnereink: a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Habsburg Ottó Alapítvány.
Fotók: Lantos Zsuzsanna, Takács Ábel
Új hozzászólás