Megnyílt a Galéria- és foglalkoztatóterem a Bécsi kapu téren
December 5-én, csütörtökön délután tartották meg a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára felújított Galéria- és foglalkoztatótermének megnyitóját a Bécsi kapu téri épületben. Az ünnepélyes alkalmon Kiss Ilona Munkácsy-díjas grafikusművész tárlatával és a Magyar Nemzeti Levéltárban az elmúlt évek során készült hangulatképekkel várták a vendégeket.
Az eseményen Palcsó Anna, az MNL Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztályának vezetője köszöntötte az egybegyűlteket, elmondta, hogy a tárlatot és a levéltártörténeti fotókiállítást vezetett épületsétákon lehet majd megtekinteni.
Ezután Kiss Ilona munkásságát Keller Annamária, az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság nyugalmazott elnökségi tagja ismertette a vendégekkel. Elhangzott, hogy a Munkácsy-díjas grafikusművész és Németh Aladár-díjas könyvművész több mint harminc éve készít művészkönyveket. Kiss Ilona Haimann György és Kass János egykori tanítványa, aki a Művészkönyv különös műfajának hazai és nemzetközi szinten is elismert és jegyzett alkotója. Számtalan úgynevezett „Szépkönyv” alkotás tervezője és pályázat nyertese, könyvmunkái szerepeltek többek között a frankfurti Goethe Múzeum, a bécsi Iparművészeti Múzeum és a stockholmi Nobel Múzeum jeles kiállításain. Művei bekerültek a hazai és külföldi múzeumok gyűjteményeibe és különféle magángyűjteményekbe. Komoly szakmai elismerés, hogy a párizsi Bibliothèque Forney önálló tárlaton mutatta be a gyűjteményébe került alkotásokat.
A művésznő a Művészkönyvalkotók Társaságának alapító elnöke, az 1999-es frankfurti könyvvásáron a magyar művészkönyv-kiállítás kurátora, 2000-ben pedig tagja volt a „A világ legszebb könyvei” címmel megrendezett frankfurti-lipcsei kiállítás nemzetközi zsűrijének. A budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Budapest Nagydíj 2017-es, 2018-as és 2019-es kitüntetésének és a Szép Magyar Könyv elismerésének megformálója.
Kiss Ilona munkássáságáról tudni érdemes, hogy kezdetben inkább könyvtárgyakat, lap-tárgyakat, festett leporellókat alkotott, azonban figyelme hamarosan az irodalom fordult. Szavai szerint a diplomára kidolgozott versposzterek segítették az útját a bibliofil művészkönyvek felé. Könyvmunkái jelentős része magyar költők verseit dolgozza fel, így Janus Pannonius, Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Radnóti Miklós, Hervay Gizella, Gérecz Attila, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Szabó Magda költeményeit formálta művészkönyvekké. Ebből a sorozatból válogatta ki a legszebbeket, és ezeket állították ki a most megnyílt Galéria- és foglalkoztatóteremben. A művésznőt büszkeséggel tölti el, hogy alkotásai közül néhányat bemutathat a Bécsi kapu téri levéltári épületben.
Új hozzászólás