A konferencián résztvevőket a szervezők nevében Bognár Zalán, a Magyar Nemzeti Levéltár Gulág- és Gupvikutató Intézetének igazgatója és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke köszöntötte, kiemelve a konferencia témájának fontosságát, alátámasztva ezt részben az ebben közvetlenül érintettek mintegy milliós számával, valamint azzal is, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár adatbazisokonline.hu oldalán a Szovjetunióba elhurcoltak címszó alatt megjelenő adatbázisok a leglátogatottabbak, amelyet a 2021. évben tíz hónap alatt több mint 400 ezren kerestek fel. Majd Germuska Pál, az MNL főigazgató-helyettese nyitotta meg a konferenciát, hangsúlyozva a Magyar Nemzeti Levéltár által 2019-ben az Orosz Állami Hadilevéltártól megvásárolt, a szovjet fogságba került magyar foglyokra vonatkozó közel 700 ezer GUPVI és GULÁG személyi nyilvántartó karton (учётная карточка) adatállományának a tudományos jelentőségét tekintettel a kartonokban található több mint 12 millió adatra. Egyúttal kiemelte, hogy e hatalmas adatmennyiség feldolgozásában a Magyar Nemzeti Levéltár messze megelőzte az osztrák és a német kollégákat, ráadásul csak hazánkban érhető el ez a hatalmas adatmennyiség online formában nemcsak a kutatók, hanem az érdeklődők, a felmenőiket a kartonok között keresők széles tömegei számára is.

A kilenc órán át tartó, monstre konferencián öt szekcióban 12 magyarországi, ukrajnai és romániai kutatóhely – levéltár, egyetem, főiskola, múzeum – 17 történésze és informatikusa tárgyalta, illetve vizsgálta Magyarországra, régiókra, településekre, lágerekre, illetve a különböző fogolystátuszokra – hadifogolyra, civil internáltra, politikai elítéltre – vonatkozóan a legkülönbözőbb szempontok alapján a szovjet fogságba vetettek legkülönfélébb adatbázisait önmagukban és egymással is összevetve. Így elsősorban a már említett, közel 700 ezres adatbázisban fellelhető adatokat vetették össze részben az MNL adatbazisokonline.hu-n található további 8, többnyire a Debreceni Hadifogoly Átvevő Táboron keresztül hazatértekre vonatkozó adatbázisával, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum katonakagulagon.hu honlapján található 66.277 szovjet fogságban regisztráltan meghalt magyar adataival, a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztályának iratai közt, a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban, a Román Nemzeti Levéltárban, valamint a különböző megyei, városi, egyházi levéltárakban vagy egyes szakkönyvekben fellelhető adatbázisokkal. A különböző adatbázisokra vonatkozóan és azok összevetéséből igen érdekes eredmények születtek, amelyek részben megerősítették, részben kiegészítették egymást, máskor pedig meglepőnek mondható eredményeket hoztak. Így például kiderült, hogy a 681.955 kartonból csak mindössze 0,3% a GULAG-rabokra vonatkozó, míg 99,7 % a GUPVI-rabokra (93,6% a hadifoglyokra és 6,1% az internáltakra) vonatkozó kartonok aránya. Az is kiderült, hogy a hadifogoly kartonok 67%-át a szovjetunióbeli, míg a többit azon kívüli, főként magyarországi lágerekben állították ki. Egyik legmeglepőbb kutatási eredmény szerint az Ungvárról szovjet fogságba kerülteknek csak, mindössze 24%-a található meg a közel 700 ezer karton közt. Az is sok kérdést vet fel, hogy míg a katonakagulagon.hu oldalán 66.277 szovjet fogságban regisztráltan elhunyt magyar fogoly adatai vannak, addig a szintén Oroszországból származó, közel 700 ezres adatbázisban csak kevesebb, mint 32 ezer szovjet fogságban meghalt magyar kartonja található és az érdekes, esetenként meglepő kutatási eredményeket még hosszan sorolhatnánk.

Az előadások írásos anyagát a szervezők 2023 novemberében, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján tervezik megjelentetni.

Bognár Zalán
MNL GGKI
 

MEGHÍVÓ ÉS PROGRAM: