Kínai látogatás a Magyar Nemzeti Levéltárban
A 30 millió lakossal rendelkező Csungking város levéltári vezetőségének tagjai immár harmadízben látogattak el a Magyar Nemzeti Levéltárba, hogy a két levéltár közötti kapcsolat alapjait megteremtsék. A küldöttséget dr. habil. Szabó Csaba, az MNL főigazgatója fogadta, majd vezette körbe Magyarország legrégebben alapított, legnagyobb közgyűjteményének Bécsi kapu téri épületében. Li Xudong főigazgató-helyettes ismertette az egykori kínai főváros Csungking levéltárában fellelhető egymilliós iratanyagot, amelynek, mint megtudhattuk, több mint a fele a II. világháború után keletkezett. A küldöttség többek között azért érkezett Magyarországra, hogy az iratelhelyezési technikákat tanulmányozza, amelyre levéltáruk egyre növekvő gyarapodása miatt van szükségük. Kifejezte szándékát egy jövőbeni szakmai együttműködés lehetőségére, amelyre a Magyar Nemzeti Levéltár vezetősége is nyitott. Dr. Szabó Csaba főigazgató az MNL digitalizálási projektjét említette egyfajta felajánlásként, amelyben – mint mondta – az MNL nemzetközi viszonylatban is élen jár, hiszen az összes általa őrzött 1526 előtti oklevél digitalizálva van és elérhető az interneten, ezzel is segítve a kutatók munkáját.
A vendégek nagy örömmel fogadták a kifejezetten számukra válogatott iratok bemutatását a Bécsi kapu téri épület Lovagtermében. A levéltár digitalizált állományából olyan értékes kincseket láthattak, mint például Benyovszky Móric grófi diplomájának bejegyzése a királyi könyvekben, vagy egy 1738-as, Kínát ábrázoló térkép. A vendégek számára kuriózumot jelentettek a kínai vonatkozású iratanyagok. Bemutatásra került néhány olyan újsághír, amelyek Hugyecz László, magyar származású, Sanghajban élt és működött építész munkáiról tudósítottak, és amelyeket a vitézi rang elnyerésére beadott kérvényéhez csatolt az 1930-as évek elején. Különösen nagy érdeklődést váltott ki a Mauthner Testvérek és Társai Rt. Bőrgyára levéltárából származó kínai nyelvű számlalevél kínai írásjelekkel és egy kínai bíróság elutasítást jelző bélyegzőjével 1939-ből. A vendégek kérésére az irat- és épületbemutatást egy iratőrző raktár meglátogatása követte, illetve betekintést nyerhettek a Nyomot hagytak: Évszázadok – Személyiségek – Aláírások című kiállítás egyedi iratanyagába is.
Új hozzászólás