Hogy lett Ziegler Gézából Gárdonyi Géza?

GÁRDONYI-EMLÉKÉV
Szerző: Garadnai Zoltán
2013.08.05.
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza) író, költő, drámaíró, újságíró és pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Gárdony-Agárdpusztán született 1863. augusztus 3-án, és augusztus 4-én keresztelték meg római katolikusként.
Gárdonyi édesapja, Ziegler Sándor Mihály (1823-1879) szász származású, evangélikus felekezetű gépészmérnök-feltaláló volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt Pesten saját költségén hadi üzemet hozott létre, amely támogatta a honvédőket. Nevéhez a későbbi korok ezért a „Kossuth fegyvergyárosa" állandó jelzőt kapcsolták. Katonai szerepvállalása miatt álruhába öltözve érkezett vissza szülőfalujába, Nemeskérre. Elfogták és haditörvényszék elé került, megmenekülését csak annak köszönhette, hogy barátai kiálltak mellette, és lényegében hamis tanúzással megmentették az életét. Ziegler Sándor az 1850-es években végleg hazatért Magyarországra, és egyik megbízása a szőlősgyöröki gőzmalom megépítése és felszerelése volt. E munkája során ismerte meg, majd 1860. december 8-án feleségül vette a nála tizenhét évvel fiatalabb Nagy Teréziát (1840-1926), parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarját. Az evangélikus vallású apát a szőlősgyöröki plébános csak azzal a feltétellel eskette össze Nagy Teréziával, hogy kötelezte magát: gyermekeit a katolikus vallásban neveli. Ziegler Sánor 1879-ben, halála előtt hat nappal - anyagi okokból - áttért a katolikus hitre. Házasságukból hét gyermek - egy leány és hat fiú - született, de közülük csak hárman - Géza, Béla, Árpád - élték meg a felnőttkort.
  
 

Jelzet: MNL OL, Filmtár, Gárdony, Római katolikus anyakönyvek,
A 520, Vegyes anyakönyvek (1857-1874)

Gárdonyi Géza első ízben tizenhat évesen, 1881. május 5-én az egri Füllentőben megjelent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után választotta, és 1881 után - a Z. elhagyásával - egyre gyakrabban, az 1890-es évektől pedig kizárólagosan ezt tüntette fel művei fejlécén. A névváltoztatásra vonatkozó, 1897-ben kelt feljegyzés az anyakönyv jobb szélén olvasható.

Jelzet: MNL OL, Filmtár,Gárdony, Római katolikus anyakönyvek,
A 520, Vegyes anyakönyvek (1857-1874)

 

"Ami ezekben (a regényekben) történelem, az csak messziről fénylő színháttér, a fődolog, az előtér a mindig egyforma, időtlen kicsiny emberi sorsok képe" - fogalmazott Schöpflin Aladár irodalomtörténész 1937-ben Gárdonyi Géza történelmi regényeiről. Gárdonyi munkássága történelmi regényei révén szorosan kötődik a történelemtudományhoz, és így a levéltárakhoz. Az író nagy történelmi regényei mind kapcsolódnak olyan levéltári iratokhoz, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában találhatók, illetve olyan utalásokat tartalmaznak, amelyeket levéltári dokumentumokkal is alá tudunk támasztani.

Az önéletrajzi ihletésű A lámpás (1894) Gárdonyi első jelentős kisregénye volt. A mű magját Gárdonyi saját küzdelmei szolgáltatták még azokból az évekből, amikor maga is néptanítóként kereste kenyerét. A kisregényben - mint valós történelmi alak - feltűnik Gárdonyi Géza édesapja is. 

Gárdonyi Géza legismertebb történelmi regénye az Egri csillagok, amely a Nagy Könyv versenyben is az első helyezett lett. A szerző a történet írása során bizonyíthatóan alapos kutatómunkát végzett, és felhasznált olyan publikált levéltári dokumentumokat, amelyek ismertek voltak, és döntő többségük megtalálható az Országos Levéltárban.

Isten rabjai című történelmi témájú regényében - egy évnyi kutatómunka után - Szent Margit legendáját dolgozta fel. Az Országos Levéltárban található források alapján alá tudjuk támasztani az író munkájának alaposságát.

 

 

Részlet az MNL OL által rendezett vándorkiállítás anyagából 


A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületében - kapcsolódva a Gárdonyi-emlékév programjaihoz - „A regény és a valóság: Gárdonyi Géza és történelmi regényei" címmel 2013. június 22-én vándorkiállítás nyílt meg. A kiállításon a levéltár őrizetében levő eredeti dokumentumok segítségével mutatjuk be e három regény történeti hátterét, a regények eseményeire vonatkozó forrásokat, a főhősökről és mellékszereplőkről szóló iratokat - és hozzuk őket remélhetőleg még közelebb a mai kor olvasójához. A kiállítás Budapest után több vidéki városban és településen is megtekinthető lesz.

A mikrofilmfelvételekről a digitális felvételeket Gerhardt Éva készítette.

Felhasznált irodalom:
Schöpflin Aladár: A magyar irodalom története a XX. században. Budapest, 1937.
Tordai Ányos: Amit nem tudtunk Gárdonyiról (Jegyzetek Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi című könyvéhez). Budapest, 1935.

Utolsó frissítés:

2018.08.03.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges