Gulag- és Gupvikutató Intézetet hoz létre a MNL
A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár 2019. április 8-án egyezményt kötött az Orosz Állami Hadilevéltárban őrzött, a II. világháború idején a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és ezt követően a Szovjetunióban (hadi)fogolyként őrzött magyar nemzetiségű személyek nyilvántartó kartonjainak digitalizálásáról és a digitális másolatok átadásáról. A 681 955 rekordot és 1 363 910 felvételt tartalmazó adatbázis feldolgozása jelentős kihívások elé állította a levéltárosokat. A gyorsabb eredmény érdekében az átírást és a fordítást végül nyelvi feldolgozáson alapuló gépi algoritmusok segítségével végezték el, így 2021. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján sikeresen közzé tehették a 11 és fél millió sort tartalmazó adatbázist, amely régóta várt információs kárpótlást jelentett az áldozatok és hozzátartozóik számára.
Szabó Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója köszöntő beszédében elmondta, hogy a fogolykartonok adatbázisában jelenleg a legfontosabb személyes adatok alapján lehet keresni a hozzátartozókra, és megtekinthetők a kartonok orosz nyelvű másolatai is. A következő feladat a gyűjtemény kiegészítése és összekapcsolása kilenc további, hadifoglyokra és elhurcoltakra vonatkozó adatbázissal és listával. A hatalmas adatmennyiségből a bizonyosan egy személyre vonatkozó információk belátható időn belül való egyesítése egy kutatócsoport felállítását teszi szükségessé, ezért döntött úgy, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár intézményi keretein belül Gulag- és Gupvikutató Intézetet hoz létre. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a kutatás a határokon túli területekre is kitekint, és a Kárpát-medencei magyar áldozatok adatbázisát építik a jövőben.
Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója - Fénykép: Lantos Zsuzsanna (MNL)
Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára történelminek nevezete a napot, amelyen a Magyar Nemzeti Levéltár Gulag- és Gupvikutató Intézete megkezdi működését. Kitért arra, hogy hosszú út vezettet odáig, míg egyáltalán beszélni lehetett a társadalmi traumáról, és még hosszabb, amíg a téma kilépve a tudományos közeg diskurzusából, nemzeti témáink részévé vált. Az államtitkár elmondta, hogy a kormányzat feladata olyan emlékezetkultúra kialakítása, amely törekszik a méltó megemlékezésre a 20. századi diktatúrák valamennyi áldozata tekintetében. Hozzátette, hogy a kommunizmus és a fasizmus ideológiailag ugyan éles ellentétben állt egymással ugyanakkor módszerei és a rendszer lényegét tekintve a kettő ugyanaz volt, mind a kettő egyaránt volt istenellenes és emberellenes. A cél, hogy a két diktatúrát egyenlő mércével mérjék, azok minden máig ható következményével együtt.
Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára - Fénykép: Lantos Zsuzsanna (MNL)
A kutatóközpont vezetésével megbízott Bognár Zalán, a Gulag- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke mérföldkőnek nevezte az intézet megalapítását, mivel a 20. századi traumáink között ez a második legnagyobb, legtöbb áldozatot követelő történelmi tragédiánk, kutatásában mégis 40 éves lemaradásban vagyunk, amelyet behozni hatalmas feladat. Hozzátette továbbá, hogy terveik között szerepel a Gulag- és Gupvi-lágerekbe került magyar katona és civil állampolgárok adatinak tisztázása, pontosítása, a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisának összefésülése további adatbázisokkal és a Gulág börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire került magyarok minél pontosabb azonosítása. Elmondta, hogy a téma elsődleges forrásait őrző intézményében lehetőségük nyílik a fogolykérdés magyarországi jelentőségének mélyebb bemutatására és együttműködések kialakítására a hazai és külföldi kutatóhelyekkel az események átfogó feltárása érdekében.
Bognár Zalán, a Gulag- és Gupvikutató Intézet vezetője - Fénykép: Lantos Zsuzsanna (MNL)
A Magyar Nemzeti Levéltár Gulag- és Gupvikutató Intézetének nyitóeseményén sor kerül az együttműködés első lépéseként létrejött GUPVI, GULAG Magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című konferenciakötet bemutatására. A Gulag- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága 2019. november 25-én – a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján szervezett megemlékezést és nemzetközi konferenciát Országgyűlés Hivatalával. A kötetben szereplő előadások a tömeges, valamint az egyéni civil elhurcolásokról, ezek ideológiai hátteréről, végrehajtásáról, létszámokról, a kollaboránsokról, az áldozatokról, utóbbiak emlékezetéről és e sokáig elhallgatott téma további szempontok alapján történt vizsgálatáról szólnak.
Új hozzászólás