Fűben-fában orvosság van: „… hogy ha terjéke vagyon kegyelmednek …”
Cseffei László (1592–1662) családja a 16. század közepétől ismert Erdélyben, birtokaik Kolozs, Szilágy, Belső-Szolnok és Doboka vármegyékben feküdtek az adománylevelek tanúsága szerint. Iskoláiról nincs tudomásunk, de tanult, művelt, nyelveket beszélő, könyves ember volt. Katonaként, követként, ítélőmesterként és Belső-Szolnok vármegye főispánjaként szolgálta fejedelmi urait Bethlen Gábortól II. Rákóczi Györgyig. Legkülönösebb szolgálatát 1628-ban teljesítette, amikor Bethlen Péternek, a fejedelem unokaöccsének egyik kísérője volt annak peregrinációján: Leiden-Németalföld-Anglia-Franciaország-Itália-Svájc-Bécs-Erdély útvonalon.
Cseffei László édesanyja Tomori Anna volt, aki másodszor Hatvani Zsigmond mellett özvegyült meg. Bár a gyógymódot tartalmazó levél keltezetlen, annyit tudunk, hogy az idősödő asszony az 1620-as évek közepén már betegeskedett, valószínű, küszködött a fulladásos tünetekkel is. Fia ugyanis egy Kassán, 1624. március 21-én kelt levelében említi, hogy anyja betegségén igen búsul, de a fejedelem melletti szolgálat miatt nem tud hazamenni látogatására. De nem csak búsult a fiatal ember, hanem segíteni is próbált lehetőségeihez képest. A fejedelmi udvarban forgolódva minden bizonnyal kérhette az udvari orvos tanácsát, esetleg segítségét, és szerezhetett anyja részére gyógyszert, egy bizonyos port. Hogy ez mi volt és miből lehetett, arról sajnos nincs tudomásunk, de minden bizonnyal segített a bajon, mert 1628-ban még élt Tomori Anna, ahogyan erről fiának egy Párizsból hozzá intézett levele tanúskodik.
A receptúra másik két eleme azonban ismert: a jó bor és a terjék. Ez utóbbi nem más, mint mákony vagy mákonylé, vagyis a zöld mákból nyerhető nyers ópium, amely negyven különböző, merőben eltérő gyógyhatású hatóanyagot tartalmaz.
Kerti mák (Papver somniferum) gubója
Forrás: Wikipédia
A levél szövege:
Az Nemzetes Hatvani Zsigmondné Asszonynak adassék Noszvajban
Szolgálatomat ajánlom kegyelmednek, mint Asszonyomnak. Isten éltesse Kegyelmedet sokáig jó egészségben.
Kegyelmednek azt akarám megírni, hogy ha terjéke vagyon Kegyelmednek, Kegyelmed azt az orvosságot, azkit küldtem, az port, igya terjékben, jó leszen igen fulladás ellen. Bár ne elegyítse más dologba. Így éljen Kegyelmed vele: egy kis jó bort melegítsenek meg az tűznél, egy kalannal vegyen ki Kegyelmed az meleg borban, jó melegen, és az terjéket egy bab szemnyit tele bele és elegyítse fel Kegyelmed az kalánban, abbul az porbul egy árpa szemnyit elegyítsen Kegyelmed az terjékes jó meleg borban, sőtit reggel igya meg Kegyelmed, úgy, hogy azután, mikor olyant veszen be Kegyelmed, legalább négy óráig semmit se egyék, se igyék Kegyelmed.
Szolgál Kegyelmednek Czehffey László
Cseffei László levele anyjához, özvegy Hatvani Zsigmondnéhoz. Hely és dátum nélkül. Zárópecsét töredéke
Jelzet: MNL OL, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, Lymbus (F 12), V. 2. No. 30.
Iratfelvételek: Lukács-Berkesi Anikó (MNL)
Forrás:
Monok István: Cseffei László (1592–1662). In: Századok 122. (1988) 4. szám, 622–647. oldal
Cseffei László Hatvani Zsigmondné Tomori Annának. 1628. április 8. Párizs. In: Régi magyar levelestár, XVI–XVII. század. Válogatta, sajtó alá rendezte, bevezette és a jegyzeteket összeállította Hargittay Emil. Budapest, 2002, 129.
Új hozzászólás