Forráshasználat és forrásteremtés a gazdasági életben – Beszámoló
A tavalyi konferencia előadásait tovább gondolva a decemberi tudományos konferencia célja annak körbejárása volt, hogy a „forrás”, mint fogalom milyen különböző interpretációs keretek közt és formákban jelenhet meg az egyes gazdaság- és társadalomtörténeti dokumentumokban. A fogalom ugyanis nemcsak megélhetési forrást, nyersanyag-, vagy humánerőforrást, a kapcsolati háló nyújtotta lehetőségek kiaknázását jelentheti, hanem természetszerűleg érthető pénzügyi forrásként is. A mostani rendezvény kiemelt témaköre az egyének (alkalmazottak, közép- és felsővezetők, vállalkozói réteg stb.) vagy családok sorsát meghatározó gazdasági szféra szerepének, továbbá egyes életutak elemzése volt a 19-20. század folyamán. A konferencián a neves előadók mellett a Gazdasági Levéltári Osztály levéltárosai és további külsős felkért előadók mutatták be kutatásaik eredményeit.
A konferenciát Dr. Germuska Pál főigazgató-helyettes nyitotta meg, aki köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdasági források kevésbé preferáltak, mint például a bilaterális kapcsolatoké vagy politikai témáké, amely felé az érdeklődés az elmúlt időszakban eltolódott. Mindazonáltal kiemelte, hogy a konferencia célja éppen az, hogy „újra élessze” az érdeklődést a források iránt, különösen a személyi iratok felé, melyek kimeríthetetlen forrásait jelentik a (család)történeti kutatásoknak.
Az előadásokat Katona Csaba, a Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály sajtóreferensének moderálásával Dr. Kövér György indította meg Az output és az input. A Kereskedelmi Akadémia végzett hallgatói a nagyvállalati tisztviselőgárdában címmel. Professzor úr érdekfeszítő előadásában gazdasági levéltári forrásokra alapozva elemezte az egykori kereskedelmi akadémisták mobilitását, melyben fellelhetők voltak hasonlóságok és néhány kiugró karrier egyaránt. Az előadót Dr. Valuch Tibor követte A kapcsolati tőke szerepe a 20. századi gyári munkások életében – az ózdi példa című, számtalan kérdésfeltevést megfogalmazó előadásával. Ózdi vonatkozású kutatásaiban többek között arra kereste a választ, hogy miként szerveződött meg a nagyipari munkásság, hogyan lettek az ott lakók munkások és a munkásságon belül milyen kapcsolatrendszerekről lehetett beszélni. Előadásában mikro- és makroszinten mutatta be a szocializáció különböző szintjeit. A Gazdasági Levéltári Osztály munkatársai közül Dr. Ordasi Ágnes és Dr. Balázs Gábor előadásai következtek. Dr. Ordasi Ágnes a Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara példáján keresztül a dualizmus kori városi financiális, materiális és humánerőforrások kezelésének egy sajátos példáját és annak befolyásoló tényezőit mutatta be. Egyrészt kitért az államhatalom centralizáló és modernizációs célkitűzésére másrészt rávilágított Fiume általános közigazgatási és gazdasági disszonanciáira, valamint a helyi politikai és gazdasági elitcsoportok közötti feladatmegosztásra, illetve a feltűnő személyi összefonódásokra.
Dr. Balázs Gábor a személyzeti iratok levéltárszakmai bemutatását követően hangsúlyozta, hogy az osztályon található források segítségével a gazdasági élet fő periódusai rekonstruálhatók, az iratok kiegészítik a családfakutatás során már megszerzett adatokat és alapját képezhetik különféle típusú adatbázisok építésének.
A délelőtti szekció utolsó előadója Szűts István Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány munkatársa volt, aki doktori disszertációjának témájából villantott fel néhány érdekességet. A több nyelven beszélő, széles szakmai kapcsolatokkal rendelkező Gulden Gyula tudatosan építette újjá a Herendi Porcelánmanufaktúra értékesítési hálózatát. Szűts István Gergely arról beszélt, hogy a vállalat iratai között fennmaradt magániratok kiváló lehetőséget biztosítanak a család és vállalkozás kapcsolatainak határokon átnyúló kutatásához.
A rövid kávészünetet követően a délutáni szekció is bővelkedett színvonalas előadásokban. Dr. Varga Zsuzsanna professzor asszony Termelőszövetkezeti vezetők kriminalizálása az 1970-es években címmel tartott nagysikerű előadást. A kutatásai során felhasznált források jelentőségét hangsúlyozva előadásában példákkal alátámasztva bemutatta, hogy a gazdasági forrásokból miként lesz vádirat és a folyamatnak melyek voltak az állomásai. Forráscentrikus előadásában arról beszélt, hogy az agrárlobbi miként kezelte a problémákat, a paraszti érdekek figyelembevételével a termelőszövetkezetek mozgásterét hogyan bővítették, miközben kriminalizáltak egy általánosan folytatott (mező)gazdálkodási gyakorlatot.
A soron következő előadók szintén az osztály munkatársai közül kerültek ki. Ritter György levéltáros az Országos Földhivatal irataiban fellelhető második világháború utáni társadalmi és gazdasági mobilizáció jelenségét tárta a közönség elé. Előadásában példákkal alátámasztva mutatta be a makro-, mezo- és mikrotörténeti forrásokat, melyek összehasonlító kutatásokra és egy átfogó adatbázis létrehozására egyaránt alkalmasak. Dr. Kárbin Ákos a megszokottól egészen eltérő nézőpontból vizsgálta a levéltári forrásokat, előadásában a diplomáciai iratok gazdaságtörténeti forrásértékét feszegette. A kutató német levéltári források és diplomaták levelezéseit példaként felhozva azt hangsúlyozta, hogy a külföldi levéltári források önmagukban kevésbé érdekesek, azonban azokat érdemes hazai forrásokkal is összevetni, melyek már árnyalhatják két ország gazdaságdiplomáciai kapcsolatait. A konferencia utolsó előadója Szikszai Mihály, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának főlevéltárosa volt, aki a Szolnoki Cukorgyár dolgozóinak életkörülményeit mutatta be vázlatosan az alapítástól egészen a felszámolásig. Prezentációjában hangsúlyos forrásként jelent meg a fénykép, mint történeti forrás és mint pillanatkép, amelyen keresztül felelevenedett a korabeli cukorgyári miliő.
Mindent összevetve elmondható, hogy az elmúlt bő másfél évszázadban keletkezett személyi (személyzeti) iratokra, mint a levéltár családtörténeti vonatkozású irataira az előadók egy egészen más irányból, a gazdasági szféra forrásainak szemszögéből tekintettek. A konferencia deklarált célja az osztályon folyó szellemi műhely-jellegű munka bemutatása volt, valamint lehetőséget kívánt teremteni a szakma különböző generációinak találkozására.
Új hozzászólás