1857 elején izgalom söpört végig az országon: Itália után Magyarországra is ellátogat Ferenc József és Erzsébet. Február 3-án érkezett meg Budára az utazás terve, részletesen feltüntették benne, mely helyeket és mikor óhajtja a császári pár felkeresni.
„Edward király, angol király, léptet fakó lován, Hadd látom, úgymond, mennyit ér a walesi tartomány.” /Arany János: A walesi bárdok, 1857/
Figyelemreméltó időpont: 1857-ben Magyarország még messze van a kiegyezéstől, ez az időszak a passzív ellenállás aktív időszaka. Ferenc József osztrák császárként érkezik ide, hiszen az alkotmányát és uralkodóját vesztett ország csupán még Ausztria egyik tartományaként szerepel a protokoll-listán. Az utazás célja talán éppen ezért az ország megismerése, és megismertetése uralkodójával, politikai hangulat-felmérés, megbékélés a néppel. Ferenc József ezzel tulajdonképpen régi hagyományt folytat, uralkodói utazásokról a magyar népmesék már az „álruhás” Mátyás király óta tudósítanak, és részletesen ismerjük II. József urazásainak célját és eredményeit is.
Baranya megye küldöttségének tervezett egyenruhája D 125 – Abszolutizmuskori Levéltár – K. K. Statthalterei Abtheilung Oedenburg – Elnöki iratok – Cumulus – Császári ház – I. No. 426.
A kormányzó hivatalából utasítás ment az összes megyéhez, hogy készítsék elő, szervezzék meg területükön az uralkodói párnak és kíséretének mind a szállását, mind az ellátását az összeállított itinerárium alapján, de azt, hogy az egyes megyék milyen ünnepségekkel köszöntsék a császári párt, nem írták elő pontosan. Általánosan érvényes szabályok persze voltak: kik, milyen nemesi rangban vehetnek részt az ünnepi ebéden, milyen nyelven, milyen hosszan tarthatnak ünnepi szónoklatot. Minden megyének fel kellett küldenie jóváhagyásra a programját. Az utazást május 4-e és június 24-e között óhajtották lebonyolítani: mivel az egész országot szerették volna ennyi idő alatt beutazni, ez elég feszített tempót diktált.
Az általános hangulat igen izgatott volt, a megyék felküldték programjaikat, sőt, némelyik megye még az ünnepi ebéd fogásait, a küldöttség díszegyenruhájának tervét, stb. is megküldte. Az utazás hírét a politikai és irodalmi életben nem mindenki fogadta osztatlan lelkesedéssel. Arany János például ekkor írta fenti költeményét, természetesen az uralkodó előtt nem olvasták azt fel.
Habár minden részletet alaposan elterveztek, és felkészültek minden váratlan eshetőségre, az egyes helyekre történő ünnepélyes bevonulásokra még „esőnapot” is kalkuláltak, azt azonban nem lehetett előre látni, hogy Zsófia főhercegnő, Ferenc József lánya időközben elhalálozik, és emiatt az utat félbe kell szakítani. Végül az utazás nem érte el célját: sem az uralkodó, sem a magyar nép nem közeledett egymáshoz.
Debrecen város ünnepi program-tervezetének első lapja D 131 – Abszolutizmuskori Levéltár – K. K. Statthalterei Abtheilung Grosswardein – Elnöki iratok – 1857:1412)
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges