„Én akartam, és az akarat nagy úr Szibéria földjén”
Zsúfolt terem, lelkes vastaps és rengeteg személyes történet egy olyan korból, amire lassan csak a történelemkönyvekből emlékezhetünk. Röviden így lehetne jellemezni a hétfő estét, mikor is egy életerős asszony, hol mosolyogva, hol elcsukló hangon tárta a nagyközönség elé élete történetét. Marton Ernesztinát az egykor ZS 882-es számú Gulág–rabot most családtagjai vették körül azon a helyen, ahol egykor húsz éves munkaszolgálatra ítélték. Erna néni mindenre úgy emlékezett, mintha tegnap történt volna. Kitartó lendülettel kalauzolt körbe szinte mindenkit a Városligeti fasor 33. alatt, s mutatta meg azokat a helyeket, amelyeken fogva tartották, illetve meghozták ellene az ítéletet.
„A szenvedések földjén a Magyar Nemzeti Levéltár első önálló dokumentumfilmje, amit mint kiadó jegyez” – fogalmazott Dr. habil. Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és emlékeztetett arra, hogy a személyes visszaemlékezésen alapuló alkotás elkészülését az elmúlt időszakban jelentős iratfeldolgozás előzte meg Magyarország legnagyobb és legrégebbi közgyűjteményében. Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettes elmondta, hogy bár fiatal korára tekintettel nem emlékezhet ezekre az időkre, sokszor mégis elképzelte, hogy milyen lehetett átélni a borzalmakat, egy olyan rendszerben élve, amiben az embert eszköznek tekintették. „Marton Ernesztinát a hite vitte végig a túlélés útján” – fogalmazott a miniszterhelyettes, majd megemlítette, hogy a történelem fontos szegmense volt ez az időszak, és aki ezt tagadja, az magát a történelmet tagadja. „Én akartam” – mondta Erna néni a filmben, mintegy megerősítve a miniszterhelyettes szavait.
A szenvedések földjén című alkotás a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársainak szakmai irányításával, az EPS Produkciós Iroda közreműködésével és a Gulág Emlékbizottság támogatásával valósult meg. „Életem egyik legszebb munkája” – mondta meghatódva Móczán Péter, az EPS Produkciós Iroda vezetője a filmbemutató után. Eckhardt Balázs rendező Erna néni töretlen lelkesedését és véget nem érő történeteit emelte ki. Szerinte még legalább hat dokumentumfilmet lehetne készíteni, annyi nyersanyagot rögzítettek.
A kényszer-elhurcolt áldozatok adatainak és a hozzájuk kapcsolódó dokumentumok jobb feldolgozhatósága érdekében a Magyar Nemzeti Levéltár szakemberei több ezer levéltári oldalt digitalizáltak, valamint internetes oktatási segédletet készítettek, mely a közép- és felsőoktatás számára már elérhetővé vált. (http://oktatolapok.mnl.gov.hu/)
A közgyűjtemény a Gulág Emlékbizottság támogatásával több eredményes programot is megvalósított. A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött közel háromszáz kilométernyi iratanyag a nemzet emlékezete, amely kellő alapot ad fontos történelmi események feldolgozásához. A levéltár tudományos internetes forrásközlő folyóiratában, az ArchívNet különszámában is emléket állítottak a szovjet lágervilág üldözötteinek. (http://www.archivnet.hu/ 2017. évf. 1. szám)
A film forgalmazása, nagyközönség előtti bemutatása jelenleg egyeztetés alatt áll. Móczán Péter, az EPS Produkciós Iroda vezetője szerint valamelyik televíziós csatorna várhatóan még az idén bemutatja.
Új hozzászólás