Az Amerikai Egyesült Államokban élő Nicholas Murray Butler (1862–1947) pedagógus, író, filozófus és közéleti személyiség volt. 1901 és 1945 között a new yorki Columbia Egyetem, majd 1925-től az Andrew Carnegie által 1910-ben alapított Carnegie Endowment for International Peace (Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért) elnökeként is tevékenykedett. Az alapító – sok kortársához hasonlóan – hitt abban, hogy az erősebb nemzetközi jog és szervezetek segítségével a háborúk megakadályozhatók, alapítványa ezért olyan intézményeket (könyvtárakat) hozott létre, amelyek elősegítették a vélemények megismerését, a békés párbeszédet és a szabad gondolatcserét. Butler az alapítványi intézményeket rendszeresen látogatta, 1926-tól többször is Európába utazott, és az alkalmakat felhasználta arra, hogy találkozzon az egyes államok politikai, tudományos és közéleti életének meghatározó személyeivel is.
 

Butler elnök magyarországi útja

Butler 1931 kora nyarán Magyarországra látogatott. Tanulmányútjának előkészítéséről kormányzati iratok ugyan nem maradtak fenn, de a korabeli sajtóhírek alapján jól rekonstruálhatók az itt tartózkodása eseményei. Elsőként az Amerikai Magyar Népszava tudósított május 30-án arról, hogy a tudós a Berengária gőzössel Európába utazik, és a nyári vakációja nagyobbik részét Magyarországon tölti, ebből néhány napot Budapesten is, ahol a tudományos körök vendége lesz. Másnap a Pester Lloyd egy londoni távirati hírre hivatkozva jelentette, hogy Butler európai tanulmányútra érkezik, előbb Párizsban tart előadásokat, majd Magyarországra megy, ahol a kormányzat vendége lesz, innen pedig Prágába és Londonba utazik tovább, hogy azután június végén visszatérjen Amerikába.

A Magyar Távirati Iroda (MTI) a – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött és a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon digitálisan elérhető – Napi Hírek között először június 9-én számolt be arról, hogy Butler június 16-án a Magyar Külügyi Társaság meghívására a Parlament kupolatermében tart előadást „Search for security” címmel. A hír hangsúlyozta az előadó nemzetközi tekintélyét és annak jelentőségét, hogy az előadást a legfontosabb állami események helyszínéül szolgáló térben tartják. Az MTI belső feljegyzésben hozzátette: „A miniszterelnökség sajtóosztálya kéri a t. lapok szerkesztőségeit, hogy Murray Butler látogatásának egész különleges fontosságára való tekintettel, a rá vonatkozó közleményeket minél nagyobb számban átvenni es közölni szíveskedjenek”. Valóban sok napilap, így – csak az online elérhetőket említve – a Budapesti Hírlap, a Magyar Hírlap, a Magyarország, a Magyarság, a Nemzeti Ujság, a 8 órai Ujság, a Pester Lloyd, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló, az Uj Nemzedék, az Uj Barázda, az Ujság, a Pécsi Napló, valamint a miskolci Reggeli Hírlap szentelt kisebb-nagyobb figyelmet Butler magyarországi látogatása eseményeinek.

A Nemzeti Ujság munkatársa, Kokas Miklós június 11-én Párizsban interjút készített Butlerrel, aki látogatása céljáról úgy nyilatkozott: „Minden évben jövök, mert intézeteinket kell végiglátogatnom. Múlt évben Németországban és Olaszországban tartózkodtam huzamosabb ideig, és bár a magyar miniszterelnök, Bethlen gróf már tavaly meghívott, sajnos, nem állott módomban, hogy Budapesten látogatást tehessek. Ezért igen örülök, hogy az idén sikerült magyarországi utamat nyélbe ütni, mert fontos, bizalmas tárgyalásaim lesznek a vezető magyar körökkel, akiket meg akarok ismerni, és úgy érzem, módomban lesz Magyarország társadalmának érzésvilágát, állásfoglalásukat kiismerni és gondolkodásmódjukat becsülni tanulni. A program, amelyet összeállítva kaptam, a legnagyobb örömmel tölt el, és kedden, 16-án a Magyar Külügyi Társaság meghívására előadást fogok tartani a magyar parlamentben. Előadásom tárgya: a biztonság keresése. (Search for security). Célom, hogy budapesti tartózkodásom alatt a magyar mentalitást és célkitűzést teljesen megismerjem, és feleségemmel, Dorothy asszonnyal örülünk, hogy washingtoni követünk, Széchenyi László gróf vendégei lehetünk, aki felajánlotta, hogy budapesti palotájában szálljunk meg. Több éve, hogy nem voltam gyönyörű fővárosukban, és nagyon örülök, hogy megint ott tölthetek el néhány napot.”
 

Az MTI-hírek alapján valóban feszített programja volt Butlernek:

Díszdoktorrá avatások

Horthy Miklós kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára 1931. június 11-én engedélyezte, hogy a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (PPTE) Butlert „tudományos érdemeinek, valamint kultúrpolitikai működésének és különösen a magyar–amerikai kultúrkapcsolatok kimélyítése terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává felavassa és részére a tiszteletbeli doktori oklevelet kiszolgáltassa”. A kormányzó egyúttal engedélyezte a szegedi Ferenc József Tudományegyetemnek is, hogy Butlert ugyanezen érdemeinek „elismeréséül a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi kar tiszteletbeli doktorává felavassa és részére a tiszteletbeli doktori oklevelet kiszolgáltassa”.

Az ELTE Egyetemi Levéltárában fennmaradt a doktorrá avatás előkészületére és lebonyolítására vonatkozó ügyirat (ELTEL 8b-1931-1613.). Eszerint 1931. május közepén kezdődött az eljárás, az ügy előadójának Kornis Gyula egyetemi tanárt kérték fel. Ő május 14-én visszakozott, mert arról értesült, hogy a pécsi és szegedi egyetem ugyancsak díszdoktori címet kíván adni a tudósnak, ráadásul a PPTE dísztermében. Kornis Papp Károly dékánt arról tájékoztatta, hogy „ez oeconomiai mohóság láttára a legnagyobb mértékben helyteleníteném, ha a mi egyetemünk is megválasztaná [Butlert]”, és ezért lemondott az előadói szerepről. A PPTE harminc tanára május 20-án javasolta a díszdoktori cím odaítélését, amelyet a Bölcsészettudományi Kar – végül mégis Kornis szakmai jelentése alapján – a június 1-jén tartott rendes ülésen elfogadott.

A díszdoktori címek odaítélésére vonatkozó kultuszminisztériumi ügyirat is fennmaradt. Ebben megtalálható mindkét egyetem díszdoktorrá avatásra vonatkozó döntése és javaslata, Klebelsberg Kuno ezek alapján Horthy Miklós kormányzóhoz tett felterjesztése, az ügy minisztertanácsi előterjesztést pótló, kormánytagok közötti köröztetése és a kormányzói döntés is.

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

ElőzőKövetkező

Az idő rövidsége miatt Klebelsberg Kuno nem tudta a javaslatát a minisztertanácsi ülésre beterjeszteni, ezért az ottani jóváhagyás pótlására minisztertársai között köröztette a javaslatát

Jelzet: MNL OL, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumi Levéltár, Vallás- és Közoktatási Minisztérium, Egyetemek. főiskolák és tudományos intézetek (K 636), 1931-1. Butler, Murray.

Az MTI június 16-án 13:25-kor arról tudósított, hogy Butlert a szegedi egyetem nem Szegeden, hanem csütörtökön délben Klebelsberg Kuno hivatali szobájában avatja majd díszdoktorrá. „A díszoklevél-átadási aktuson dr. Kovács Ferenc, a szegedi Ferenc József Tudományegyetem rektorán kívül jelen lesz dr. Kiss Albert, a jog- és államtudományi kar dékánja, továbbá a bölcsészettudományi kar dékánja, Szentgyörgyi Albert és Surányi-Unger Tivadar professzorok. Az eredeti terv az volt, hogy Nicholas Murray Butler gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszterrel együtt csütörtökön repülőgépen érkezik Szegedre az avatásra, miután azonban Butlernek már nincs ideje arra, hogy Szegedre utazzék, a miniszter úgy rendelkezett, hogy az ő hivatali szobájában történjék meg az átadási aktus”. Ezt a hírt átvette a másnapi Budapesti Hírlap, Délmagyarország, Magyar Hírlap, Magyarország, Magyarság, 8 Órai Ujság, Pesti Napló.

Klebelsberg azonban bizonyára méltóbb környezetet szeretett volna biztosítani az ünnepi aktushoz, ezért új helyszínt keresett és talált. Az Országos Levéltár új palotáját 1913 és 1918 között építették fel a Bécsi kapu téren, de az épület teljes befejezését és belső díszítését Klebelsberg erkölcsi-anyagi és szakmai támogatásával valósították meg, ezért – nyilván az ő kérésére – a doktorrá avatást végül a levéltár még át nem adott kutatótermében rendezték meg. (Az új épületbe 1923 őszén költöztek be, de a belső díszítés elhúzódó munkálatai, majd a berendezések beszerzése miatt a kutatótermet csak 1937-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.) Az MTI június 18-án kora délután kiadott tudósítása szerint az esemény a levéltár művészi kivitelű, gótikus stílusú kutatótermében zajlott. A részletes beszámoló szerint Butler „megköszönte az őt ért kitüntetést, és hangoztatta, hogy különösen mélyen érinti őt az, hogy a történelmi múlttal bíró ország egyeteme ilyen históriai környezetben avatta őt díszdoktorává”. Az avatás végén Klebelsberg a vendéget körbevezette az épületben, „és megmutatta neki a különböző művészi díszítésű termeket, felvilágosítást adva a magyar történelmi vonatkozású falfestményekről. N. M. Butler elragadtatással nyilatkozott a látottakról”. Az ünnepségről az MTI-hír átvételével megemlékezett a másnapi Magyar Hírlap, Nemzeti Ujság, Pester Lloyd (tévesen a szegedi egyetemet adva meg helyszínül), Pesti Hírlap, Pesti Napló (tévesen kupolatermet említve, de fényképet is közreadva az egyetemi felsővezetésről) sőt még a Der Wiener Tag is.
 

Eseményfotók

Butler magyarországi látogatásának egyes eseményeiről – az arcképén túl – több eseményfelvétel is megjelent. A PPTE doktori avatásán az elnöki asztalról és az egyetem vezetőiről, valamint a friss díszdoktorról a másnapi Magyarország és a Képes Pesti Hírlap (Gárdonyi Testvérek felvétele) adott közre képet, utóbbi eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában található. A Parlamentben elhangzott előadásról június 18-án ismét a Magyarország és a Képes Pesti Hírlap, a miniszterelnök díszvacsorájáról a Pesti Napló Műmelléklete (június 21.) közölt felvételt.

A szegedi egyetem Országos Levéltárban tartott doktori avatásáról a Képes Pesti Hírlap adott közre egy olyan felvételt, amelyen csak a szereplők látszódnak, a boltíves kutatóterem nem. Éppen ezért érdekes az a két felvétel, amelyeket ugyancsak a Gárdonyi Testvérek készített, és amelyeken jobban látszik a levéltár díszes kutatóterme. Ezek egyike szolgált alapul a sajtóbeli közlésnek is.

Nicholas Murray Butler díszdoktorrá avatása az Országos Levéltár kutatótermében, 1931. június 18. (Gárdonyi Testvérek felvételei).

A kép alakokra fókuszáló részlete megjelent a Képes Pesti Hírlap június 19-i számában, ahol sorszámmal jelölték Butlert, a feleségét és a lányát, valamint a díszdoktor mögött (a képen tőle balra) ülő Klebelsberg Kunót, illetve az ő mögötte helyet foglaló, idős Csánki Dezső főigazgatót. Az ugyanekkor készült másik felvételen (a cikk ajánlóképén) jobb oldalon a fal mellett a második alak Tirscher Jolán (1896–1976), aki 1923 és 1951 között az Országos Levéltár tudományos munkatársa volt (a két kép magángyűjteményben van, a tulajdonos engedélyével közöljük).
 

Butler nemzetközi elismerése

Butler Budapestről Bécsbe utazott, ahol több előadást tartott, és átvette az osztrák köztársaság nagy érdemkeresztjét. Innen Prágába ment tovább, ahol a Károly Egyetem fogadta díszdoktorrá. Tanulmányútját Londonban fejezte be. A tudós aktív tevékenységet folytatott a nemzetközi béke megteremtése érdekében, ezt az egyik legnagyobb elismeréssel is díjazták. Az alapítványi tevékenységéért, valamint a – részes államok által a háborúról mint a nemzeti politika eszközéről lemondást kinyilvánító – Kellogh-Briand-paktum létrehozásában nyújtott közreműködéséért 1931-ben megosztott Nobel-békedíjban részesítették.
 

Ezúton köszönöm dr. Tóth Krisztina (ELTE Egyetemi Levéltár vezetője) és Kalmár János (MNL OL) főlevéltáros önzetlen segítségét a témához kapcsolódó iratok felkutatásában, valamint dr. Avar Anton főlevéltáros fényképeket digitalizáló segítségét.