Digitális levéltár és fontos kötetek készültek a hazai romákról

A könyvbemutatón és a digitális levéltár ismertetésén jelen volt az Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, Szabó Csaba, valamint az intézmény általános főigazgató-helyettese, Mikó Zsuzsanna, aki a kötet egyik szerkesztője volt. A jelenlevőket először Molnár István Gábor, a Rácz Gyöngyi Közösségi Központ vezetője, az Eötvös József Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság és az Újpesti Cigány Önkormányzat elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Katona Csaba történésznek, az MNL kommunikációs referensének, aki minden más előtt rámutatott, hogy a magyarországi cigányság kutatása az utóbbi években, sőt, évtizedekben szerencsés módon nagyobb lendületet vett. A rendszerváltás után ugyanis a megváltozott társadalmi és politikai viszonyok között számos, korábban a „szőnyeg alá söpört” kérdés került előtérbe, így a társadalmi integráció, a mélyszegénység és sajnálatos módon a helyenként erősödő rasszizmus is.
 

A munkák előzményei

A történész ismertette, hogy a kiadványok közvetlen előzménye az volt, hogy Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon. Tanulmányok címmel az MNL egy olyan kötetet adott ki 2020-ban, amely vállaltan megelőlegezett egy programot, nevezetesen egy forrásgyűjtemény-sorozat (Magyarországi kisebbségek: nemzeti, nemzetiségi és vallási közösségek) jövőbeli megjelentetését. A könyv tizenhárom tanulmányt foglal magában (ennyi nemzetiséget ismer el a magyar állam), amelyek kronológiai rendben vázolták fel a magyarországi nemzetiségek és a többségi nemzet együttélésének legfontosabb ismérveit. E kötet előzménye volt a levéltár Kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című kiállítása, amelyet 2018. július 12. és 2020. január 20. között lehetett megtekinteni, de a virtuális térben – a magyar mellett angol nyelven – máig is elérhető. A kiállítás anyagát az MNL teljes levéltári hálózata gyűjtötte össze és válogatta ki. Az előkészítő munkák során merült fel az ötlet, hogy a számos forrást kötetekbe rendezve adják közre azzal a céllal, hogy a levéltár karakteréhez illően a magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, továbbá a hazai zsidóság együttélésének válogatott forrásait elérhetővé tegyék az érdeklődő nagyközönség számára is.
 

Elkészültek a kiadványok

Ennek jegyében jelent meg 2022-ben a magyarországi cigányok/romákra vonatkozó forrásokat tartalmazó két kötet. A négy szerkesztő (Kállai Ernő, a szintén jelenlevő Majtényi György, Mikó Zsuzsanna és Tóth Péter) az első kötetben egy majd száz oldalt kitevő vaskos tanulmányban ismertette a hazai cigányság történetét bevezető alapvetés gyanánt. Az első kötet, amely a 19. század első felével bezárólag fókuszál témájára, 299, a második, amely a 19. század második felétől a rendszerváltásig terjedő időszak forrásait foglalja magába, 155 történeti dokumentumot ad közre.  Katona Csaba kiemelte, hogy a cigányság megkésett alfabetizációja okán ezek döntő hányada, főleg a korábbi évszázadok dokumentumai, nem a cigányság által keletkeztetett irat, hanem a hatalom szempontjából rájuk vonatkozó forrás. Ekképpen fokozott forráskritikát igényelnek, hiszen elsősorban a hatalom nézőpontját tükrözik. A kötetek szerkesztői ezt figyelembe is vették, hiszen a cigányságot érintő országos rendelkezések mellett a lokális szintű (megyei, városi stb.) határozatok is helyet kaptak a válogatásban. Így hangsúlyosan megjelenik a 18. századi modernizáló, majd a 19. századi modernizáló és nacionalizáló magyar állam uniformizáló törekvése is.
 

Hiánypótló adatbázis

A későbbi évszázadokban azonban szerencsére immár a cigányság önképére is jobb rálátást nyerhet az olvasó, mert főleg a 20. században, de már azt megelőzően is, mind több roma ember által jegyzett irat maradt fent. Végezetül a történész arra hívta fel a figyelmet, hogy aki a kezébe veszi a köteteket, az a cigány kisebbség mellett Magyarország egészének históriáját tekintve is gyarapíthatja tudását, mert a szerkesztők, nagyon helyesen, nem csupán a konfliktusokra, súrlódásokra helyezték a hangsúlyt, hanem a mindennapi életben dominánsan megjelenő békés együttélés viszonyaira is. Ezt követően a Digitális Roma Levéltár bemutatóját tartották meg, amelyben Katona Csaba mellett részt vett az ismertetett két kötet egyik szerkesztője, Majtényi György, az MNL főlevéltárosa, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára. Az adatbázis részben a levéltár gyűjteményében őrzött releváns iratokat foglalja magába, részben az MNL korábbi munkatársa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár levéltárosa, Csősz László történész által vezetett munkacsoport eredményeit teszi digitálisan elérhetővé, továbbá több neves kutató gyűjteménye is részét képezi. A gyűjteményben különösen hangsúlyosan jelenik meg a roma holokauszt, a porajmos tematikája. A közös keresővel ellátott iratokban konkrét szavakra lehet keresni a digitális térben. A bemutató végül – a jelenlevők számos kérdését követően – spontán beszélgetéssel, valamint Péli Tamás (1948–1994) roma festőművész helyben látható tárlatának megtekintésével zárult.