A beadó által összekészített utazóbőröndben átvett, 0,14 ifm-nyi iratanyagból kiderül, hogy Hartyáni Zoltán egy 1950-es években szervezett mezőgazdasági tanulmányúttal került Dániába, és ennek során döntött a kinti letelepedés mellett.
 

Magyar gyökereit megőrizte: gondosan összegyűjtötte és nagy becsben tartotta a felmenőire vonatkozó iratokat. A Hartyáni család Pest megyében volt honos, Hartyáni Zoltán közvetlen felmenői a 18. századtól Cegléden éltek. A családdal rokon famíliák (Gaiger, Kapu, Bartha) iratait ugyancsak megőrizték.  Az iratanyagban végrendeletek, gyászjelentések, levelezés, nemességigazolási iratok, anyakönyvi kivonatok, iskolai bizonyítványok, birtokiratok és családtörténeti kutatásokhoz kapcsolódó iratok egyaránt megtalálhatók.
 

A teljes, 18. századtól egészen 2018-ig terjedő iratanyag öt tételre bontható: a Hartyáni családra vonatkozó dokumentumok mellett külön tételekben helyeztük el Hartyáni Zoltán, fia, Márton, és Márton felesége, Margit Sarolta de Hartyáni iratait. Szintén külön tételt kaptak azok a magyar nyelvű mesék és anekdoták, amelyeket a Dániában élő család feltehetően Márton kisfiuk számára gyűjtött össze.
 

Fotók:
Lantos Zsuzsanna (MNL)