– Egy nem mindennapi újdonságot mutatunk be Petőfi Sándorhoz kapcsolódóan, egy olyan adatvizualizálást, egy olyan 21. századi innovatív eszközt, amellyel még közelebb kerül hozzánk az ő személye, az akkori élet, az akkori kultúrkör – bocsátotta előre a pénteken délelőtt, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Bécsi kapu téri palotájában megtartott sajtótájékoztatón a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Vincze Máté kiemelte: amikor nagy emberekről, Petőfiről vagy kortársairól beszélünk, akkor természetes az, hogy a történelemkönyvek által megszűrt, gyakran idealizált képet vesszük alapul. Szavai szerint pedig a levéltári anyagokból nagyon jól látszik, hogy a nagy emberek sosem születésük óta készültek a szerepükre, és nem a történelemkönyveknek írták a leveleiket, feljegyzéseiket, naplóikat, hanem a kortársaiknak, barátaiknak és munkatársaiknak. – Ezek azok az ősforrások, amelyekhez a levéltár vissza tud nyúlni, és amelyeket őriz – mutatott rá a politikus. Hozzátette: amíg vannak levéltáraink, amelyek megőrizik az eredeti forrásokat, addig mindig lesz mihez visszanyúlni. S a történészek újra és újra felfedezhetik azt, hogy miről szólt a reformkor, valamint Petőfi élete és kora.
 

Belépés a 21. századba

Vincze Máté hangsúlyozta, hogy hamarosan zárul a Petőfi 200-emlékév, ehhez kapcsolódóan a mostani az utolsó egyik nagy bejelentés. – Láthatjuk, hogy az ország és a történelmi Magyarország minden pontjában van valamiféle Petőfi-emlék. S Petőfin keresztül magunkat, magyarokat, Magyarországot, a történelmi Magyarországot is megismerhetjük. Utazásai során Petőfi körbejárta az országot, ezért nagyon fontos, hogy amikor ilyen széles és kiterjedt kapcsolati hálót nézünk meg, amit most a Magyar Nemzeti Levéltár online bemutat, akkor ezáltal nemcsak a reformkort, nemcsak Petőfit, hanem saját magunkat is egy kicsit jobban megismerhetjük – fogalmazott a helyettes államtitkár. A politikus kiemelte, hogy a sajtóeseményen egy szűkített adatbázisról lesz szó, amely Petőfi kétszáz legfontosabb kapcsolatát tartalmazza. – A visszajelzések nagyon pozitívak, az adatbázist rendszeresen használják iskolákban is – fűzte hozzá. Vincze Máté kifejtette, ezek azok az eszközök, amelyekkel a levéltár a 21. századba lép az alfa generáció fiataljait is megszólítva. – A levéltár számos hasonló programot csinál, utazik az országban, közösségekhez látogat el, családtörténet-kutatásokat segít, helytörténeti rendezvényeket szervez, és most az online térben is egy újabb, nagyon látványos eszközzel szólítja meg a fiatal generációt – fogalmazott.
 

Teljes sikert hozott a kísérleti program

Az eseményen Szabó Csaba, az MNL főigazgatója köszöntőjében a helyszín, a kiállító- és konferenciaterem kapcsán kiemelte: a helyiségben, ahol az állandó kiállás működik, 1000-től 1989-ig ezer év magyar történét tekinthetik meg az érdeklődők tizennégy stáción keresztül. A krisztusi keresztúttal párhuzamot vonva elmondta, hogy ezek a magyar nemzet stációi, szenvedés-útja, időnként dicsőséges útja. Ezek kapcsán rámutatott arra, hogy a magyar nemzet 100-150 évente megpróbálta lerázni az igát, ha egy idegen hatalom megpróbált rá akaszkodni. S szavai szerint ebből a sorból 1848, a magyar polgári demokrácia születése, kiemelkedik.

Szabó Csaba Petőfi Sándor kapcsán elmondta, hogy a költő az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emblematikus alakja, aki a reformkor hőse volt, és hihetetlenül nagy népszerűségnek örvendett már életében is. Élete 26 éve alatt nemcsak Erdélyt, hanem az akkori Magyarországot beutazta, elsősorban vándorszínészként, de tanulmányait is nyolc iskolában végezte. Az MNL főigazgatója a Petőfi közössége elnevezése adatbázis kapcsán kifejtette, hogy a kezdeményezést egy nagyon izgalmas kísérleti programnak tekintették. – Egy sokkal nagyobb dobásra készülünk, mégpedig arra, hogy az 1895 és 1980 közötti, 22 millió oldalnyi magyar anyakönyvi állományt digitalizáljuk, és ebből ugyanazt a kapcsolati hálót kívánjuk felépíteni, amit a Petőfi közössége adatbázisnál megtettünk – hívta fel a figyelmet Szabó Csaba.

A köszöntők elhangzása után Szatucsek Zoltán, az MNL Informatikai és Innovációs Igazgatóságának vezetője és Hegedűs István levéltáros, az igazgatóság Digitális Tartalomfejlesztési Osztályának vezetője tartotta a projektbemutatót. Az adatbázisban, amelyben Petőfi Sándor ismeretségi köréhez tartozó kétszáz személy szerepel, a költő kapcsolati hálóját lehet tanulmányozni a levéltár tematikus aloldalán.

Valódi értéket adnak

Az időszakhoz kapcsolódik A Reformkor Nagyjai program, amely 2023. márciusban indult a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a „Hol vagy, Kajla?” alkotóinak összefogásával. A cél ezzel az, hogy a kezdeményezés segítségével tudást és értéket csempésszenek a gyerekek fejébe, szívébe a reformkorról és hőseiről szerethető, vidám, játékos formában. A program különlegessége, hogy reformkori hőseink gyermekkori alakjukban szólítják meg a diákokat, és mesélnek saját ifjúkorukról, és arról, milyen nagy tetteket fognak végbevinni felnőttként. A gyerekek ezzel a módszerrel szinte észre sem veszik, és olyan példaképeket kapnak, akiktől valódi értékeket sajátíthatnak el, akik sokat tettek azért, hogy másokat segítsenek, hogy egész nemzetük életét szebbé, jobbá tegyék.

A programmal szeretnék a gyerekeknek megmutatni, milyen fontos az összefogás, az összetartozás, az együttműködés, egymás és az élet tisztelete, valamint az önfeláldozás, mint legfőbb erény. A kis videókban ezért igyekeznek bemutatni a reformkori hősök kapcsolatait, és azokat a tetteket, ahol együtt, összefogással alkottak valami igazán maradandót.

Belépett a Levéltár a 21. századba az új fejlesztésekkel

Fotók: Lantos Zsuzsanna (MNL OL)